„Jelenleg a háziorvosok, a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátók, valamint a gyógyszerészek férnek hozzá az információkhoz. Már ha van megfelelő adat.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) elsődleges feladata az volt, hogy a meglévő adatokat összegyűjtse és disztributálja a megfelelő helyre, ezt teljesítettük is – fogalmazott Szabó Bálint, az ÁEEK EESZT Fenntartási és Üzemeltetési Főosztály főosztályvezetője a Világgazdaság „I. Innovációs Fórum – gyógyszeripar és egészségipar” című konferenciáján. Ez 10 ezer felhasználási helyet, intézményt jelent. Ehhez most további 15 ezer jön majd hozzá.
Az adatok „milyenségéhez” nem nyúltak, mert amiket bekötöttek a rendszerbe, azok nem feltétlenül kétéves fejlesztések voltak…
Ha nekiláttunk volna ennek a módosításának, egy szabvány felállításának, még most sem lenne EESZT – hangsúlyozta a főosztályvezető.Dolgoznak a szabványosításon
Azok az információk, amik ebben a rendszerben benne vannak, azok, amikre az orvosoknak hagyatkozniuk kellett évtizedek óta. Most jutottak el oda, hogy ezeket szabványosítsák, ez van most folyamatban. Például laborjelentések, szakorvosi javaslatok, háziorvosi dokumentumok – ez az első lépés, nagyon hosszú folyamat lesz – tette hozzá.Meg kell találni a kellő egyensúlyt az információszabadság és az adatvédelem között – mondta Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ártámogatási főigazgató-helyettese. Szerinte az EESZT tényleg egy ernyőként tud minden ágazat felett diszponálni.
Zemplényi Antal Tamás, a PTE Egészségügyi Technológiaértékelő Központ vezetője hozzátette, hogy az összes szolgáltató adatainak egy helyen elérhetőnek kell lenniük, mert ahhoz, hogy ez az adathalmaz kutatható legyen, fontos, hogy strukturáltan álljon rendelkezésre.
Az EESZT-nek is van erre törekvése, de fontos, hogy a szolgáltatók is bekapcsolódjanak ebbe, mert az adatvagyon akkor lesz értékes, ha ezek az információk is elérhetőek lesznek.
Szabó Bálint szavai szerint az a cél, hogy egy lakossági portálon ezek az adatok elérhetőek legyenek – hogy ki, hol, milyen vizsgálaton vett részt, milyen eredményekkel. Az első fázison már túl vannak: jelenleg három nagy területet fednek le – háziorvosok, járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátók és gyógyszerészek férnek hozzá az információkhoz. Nyitnak a mobileszközök irányába is: cél, hogy az okoseszközökön is elérhetőek legyenek ezek az adatok.”
Forrás:
Használható adatokra van szükség az egészségügyben; Világgazdaság; 2019. október 17.
