„Újabb felmérés igazolja, hogy ma már a vállalatok jelentős része az informatikai fejlesztések kapcsán megismert agilis módszertan szerint próbálja újraszervezni a munkáját.
A vállalati munkaszervezés általánosságban is egyre agilisabbá válik, vagyis ez már nem csak az informatikai területre jellemző, ahol először alkalmazták az agilis módszertant – derül ki az IFUA Horváth & Partners felméréséből. A német nyelvterületen végzett kutatásban mindezt a megkérdezett 220 döntéshozó 83 százaléka erősítette meg, 98 százalékuk pedig egyetértett abban is, hogy a változás a vállalati kultúra egészének átalakulását ereményezi.
Erre az átalakulásra a hálózatban való gondolkodás, a nyílt kommunikáció és rugalmas szervezeti felépítés a jellemző, ahogy egyébként az informatikai és más szakmai csoportok hagyományos elkülönülése is folyamatosan visszaszorul. A válaszadók megítélése szerint az agilis működés néhány éven belül, 2022-re meghatározóvá válik – bár a felmérésből az is kiderül, hogy a cégek 43 százaléka egyáltalán nem méri az új módszertanok sikerességét.
A kutatás szerint gyakran alkalmazzák a Scrum, a Design Thinking, a DevOps vagy a Kanban agilis módszertanokat is, a megkérdezett vállalatok mindössze 11 százaléka nem használ ilyen megközelítést. Ezzel párhuzamosan a német, osztrák és svájci döntéshozók 77 százaléka látja úgy, hogy szervezeténél az IT részleg agilisan működik, miközben az üzleti területekről is már a válaszadók kétharmad része, 67 százaléka gondolta ugyanezt.
Az IFUA Horváth & Partners közleménye kiemeli, hogy a legtöbb cég bővíti a digitalizációs és az informatikai beruházásokat: ebben a bontásban a digitalizációra 80 százalékuk, az IT-re 73 százalékuk akar a korábbinál többet költeni, növelve a jövőorientált projektekre fordított összegek arányát az üzemeltetéshez és karbantartáshoz képest, az informatika pedig a vállalati átalakulás motorjaként a többi terület üzleti partnerévé válik.
Centralizált, decentralizált és elosztott működés
A cégek irányításában megjelenő agilis módszerekkel laposabb szervezetek jönnek létre, ahol a vezetők a szakmai irányítást átadják a szakértőknek, ők maguk pedig az emberekkel foglalkoznak. A dolgot további összefüggésbe helyezi, hogy a tendencia visszaköszönt a Bitport múlt heti CIO Budapest konferenciájának keynote előadásában is, amelyben Popovics László, az OTP Bank elosztott rendszereket fejlesztő részlegének vezetője beszélt az átalakulásról.
A szakember annyival tovább is ment, hogy a problémák több dimenzióban való megközelítésének szükségessége a centralizált és a decentralizált (agilis) szervezeti működés után szükségszerűen az elosztott működéshez vezet. Ennek fontos eleme, hogy a megoldásokat helyben lehet megtalálni és alkalmazni, ahogy a döntési lehetőség mellett az ahhoz szükséges felhatalmazás is megjelenik a hálózatszerű, párhuzamosan dolgozó csapatokban.
Néhány hónapja mindezzel kapcsolatban a KPMG kutatását is idéztük, amely a szervezetek egészében érvényesülő rugalmasság eszközlének nevezte az agilitást. Abban a felmérésben a válaszadók 67 százaléka ettől tette függővé, hogy vállalata továbbra is fontos szereplő marad-e a saját piacán, mivel ez biztosítja, hogy gyorsan reagálhasson az ügyféligények és körülmények (szabályozás, technológia) változásaira. Az agilitásnak így nem csak a projektek szintjén, hanem a vállalat teljes működési modelljében meg kell jelennie, és a 11 országban megkérdezett több mint 1300 cégvezető nagyobbik része úgy látta, hogy vállalatánál valamilyen szinten már meg is jelent.”
Forrás:
Már nem csak informatikai varázsszó az agilitás; Bitport.hu; 2019. november 13.
