Találat: menedzsment-tudomány

Valós idejű stratégia. Amikor a stratégiai előrejelzés és a mesterséges intelligencia találkozik

„Hosszú távú tervezés és stratégiaalkotás az utóbbi évtizedek egyik legnehezebb szakaszában? Jóllehet teljesen más gondolkodás és eszközök által, de igenis lehetséges! – állítják korunk egyik legnevesebb tanácsadó vállalatának stratégiai szakértői: Andreas Schühly, Frank Becker és Florian Klein. Kulcsszavaik a szcenárióalapú és megoldásközpontú gondolkodás, valamint a menedzsment kulturális aspektusai. A szcenárióalapú gondolkodás és tervezés új megközelítéseivel a kötet a következő témákat helyezi előtérbe: * emberi intuíció * az elemzés és az eredmények visszacsatolásának folyamata * hibrid döntési platformok * a közösségi média érzékelése...

Részletek

Közigazgatási innováció a járvány okozta válságon innen és túl

„A koronavírus-járvány nem várt lendület adott a közigazgatási innovációnak – olyan új helyzetet idézett elő, amelyben a régi rutinok egyszerűen nem, vagy nem eléggé hatékonyan működnek, és égető szükség lett újszerű megoldásokra. Sok mindenre, ami korábban elképzelhetetlen lett volna a működésben, most hirtelen erős igény keletkezett. Mint arra az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelyének (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) oldalán megjelent szakcikk (Innovative organisations: how do you get there?) is rámutat: a kormányzatok immár készek az innovatív válaszadásra, külső partnerekkel együttműködve...

Részletek

A McKinsey ajánlása vállalati válságkezelő idegközpontokra

„Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk a McKinsey globális tanácsadó cég ajánlását olyan kormányzati „idegközpontokra”, amelyek hatékony válaszokat képesek adni a kormányzat szintjén a koronavírus-járvány jelentette fenyegetésre. Ezzel párhuzamosan jelent meg a McKinsey útmutatója vállalatok számára, hasonló céllal és működési logikával jellemezhető vállalati válságkezelő idegközpontokra (Responding to coronavirus: The minimum viable nerve center). Mint a szerzők kifejtik: a vállalatoknak olyan, a felsővezetés által koordinált válaszokat kell adnia a koronavírus-járvány kihívásaira, amelyek kialakításában a bevont szakértők és szervezeti vezetők megfelelő autonómiával rendelkeznek kreatív és pragmatikus...

Részletek

Hogyan lehet „tanuló szervezet” egy közigazgatási intézmény?

„Mint arról az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) oldalán megjelent tanulmány (How to make a public sector organisation a ‘Learning Organisation’?) beszámol, Wales nagyléptékű oktatási reformon megy keresztül, amiben az OECD oktatási igazgatóságának munkatársai is aktívan részt vesznek. Az oktatási szakpolitikák megvalósításával foglalkozó szakértői csoport a walesi oktatási rendszer kulcsszereplőivel együtt kifejlesztették az „Iskolák, mint tanuló szervezetek” (Schools as Learning Organisations, SLO) modelljét, amely hét dimenzió mentén irányítja rá a figyelmet arra a folyamatos tanulásra és...

Részletek

Ma már a vállalatok jelentős része az informatikai fejlesztések kapcsán megismert agilis módszertan szerint próbálja újraszervezni a munkáját

„Újabb felmérés igazolja, hogy ma már a vállalatok jelentős része az informatikai fejlesztések kapcsán megismert agilis módszertan szerint próbálja újraszervezni a munkáját. A vállalati munkaszervezés általánosságban is egyre agilisabbá válik, vagyis ez már nem csak az informatikai területre jellemző, ahol először alkalmazták az agilis módszertant – derül ki az IFUA Horváth & Partners felméréséből. A német nyelvterületen végzett kutatásban mindezt a megkérdezett 220 döntéshozó 83 százaléka erősítette meg, 98 százalékuk pedig egyetértett abban is, hogy a változás a vállalati kultúra egészének átalakulását...

Részletek

Miért nem követi feltétlenül a termelékenység javulása az innovatív infokommunikációs fejlesztéseket?

„A Management Review Quarterly szeptemberben megjelent számában Stefan Schweikl és Robert Obermaier átfogó, évtizedekre visszatekintő elemzést tett közzé az innovatív infokommunikációs fejlesztések termelékenységre gyakorolt hatásáról (Lessons from three decades of IT productivity research: towards a better understanding of IT-induced productivity effects – online hozzáférhető 2019. október 14-től). Mint írásukból kiderül: a pozitív korreláció egyáltalán nem magától értetődő. Ennek megállapításán túl azonban azt is igyekeznek feltárni, hogy ha nem érvényesül a várt kedvező hatás, akkor annak mi lehet az oka. A szerzők rámutatnak,...

Részletek

McKinsey: teljesítménymenedzsment agilis szervezetekben

„A McKinsey saját oldalán közzétett vezetési útmutatójában (Performance management in agile organizations) annak feltételeit veszi sorba, hogy mitől lesz eredményes agilis szervezetekben a teljesítménymenedzsment. Mint a szerzők rámutatnak: néhány kulcsjellemző dönti el, hogy a teljesítménymenedzsment az adott szervezetnél hatékony és méltányos lesz-e, vagy kudarcot vall. Ez a hagyományos szervezeteknél is kritikus kérdést jelent, de egy agilis szervezetnél különösen. Az útmutató bevezetésképpen áttekinti az agilis szervezetek jellemzőit a hagyományosakhoz képest. Utóbbiakat elsősorban úgy tervezik és rakják össze, hogy stabilan működjön, ennek megfelelően statikus,...

Részletek

Boston Consulting: paradigmaváltás ideje a közigazgatásban – mi jön a menedzserizmus után?

„A Boston Consulting csoport (BCG) kormányzati-közigazgatási kérdésekkel foglalkozó nonprofit intézeteként működő Centre for Public Impact (CPI) szerkesztője, Danny Buerkli azt elemzi a medium.com oldalán közzétett esszéjében (A tale of two paradigms — meet the ideas which are quietly changing public administrations around the world), hogy mikor lesz láthatóvá és jól megfogalmazhatóvá az az új vezetéselméleti paradigma a közigazgatásban, amely megfelelő választ tud adni korunk összetett kérdéseire. Mint írja, a Taylor és követői által a XIX. század végén kidolgozott tudományos menedzsment a XX....

Részletek

Kalauz a tervezési gondolkodás (design thinking), a karcsú (lean) és az agilis módszertan jobb megértéséhez

„Sok szó esik mostanában a különféle megközelítésekről, például az agilis, karcsú módszertanokról, vagy a tervezési gondolkodásmódról. Ezek összessége hatalmas mennyiségű új eszközt és módszert jelent, melyeket a digitális termékfejlesztés során lehet alkalmazni. A fejlesztő csapatoknak, szervezeteknek meg kell birkózniuk azzal a nem könnyű és nem veszélytelen feladattal, hogy felfedezzék és megértsék, hogy valójában ezen eszközök mit is jelentenek, milyen feladatra a legalkalmasabbak, hogyan lehet őket úgy összekapcsolni, hogy az adott szervezett adott feladatát ez a legjobban szolgálja. Ha vaktában választunk ki egy...

Részletek