„A kutatómunka célja egyrészt bizonyítani a hazai vidékfejlesztési tervezési gyakorlat jövőorientáltságának hiányát, másrészt az ezt kiküszöbölő jövőszemlélet megalapozása. A jelenlegi magyar tervezési gyakorlat nem számol a távoli jövőben felmerülő érdekek, körülményekkel, csak a jelenre koncentrál és a finanszírozási kérdések túlsúlya miatt túlzottan uniós fejlesztési forrás centrikus. Célom a lehetséges jövők egy befogható körének feltárásán keresztül bemutatni a módszertan hasznosságát és a makroszintű vidékfejlesztési tervezés módszertanába való integrálás szükségességét. Az értekezés tervezett felépítése:
1. A problémafelvetés tervezéselméleti és jövőkutatási megalapozása
2. A két tudomány összekapcsolásának lehetőségei
3. A hazai vidék és hajtóerői
4. A hazai vidék hosszú távú forgatókönyvei
5. Tervezéselméleti következtetések.A kutatási módszerek: Szakirodalmi áttekintés alapján összefoglalom a problémafelvetés elméletét, majd az ismert magyar vidék-helyzetértékelések alapján meghatározom és kategorizálom a vidékfejlesztés kulcstényezőit. Az azonosított kulcstényezők alapján, a forgatókönyv-készítés szabályai szerint szcenáriókat képezek, amelyeket SEER módszerrel továbbfejlesztek a felkért szakértők tudásbázisára építve. A kutatás várható eredménye: A vizsgálat során keletkezett kollektív tudás növeli a szcenáriók és az új, hasznosítható tudás keletkezésének megalapozottságát, ami új irányba bővíti a jövő vidékfejlesztési tervezés módszertanát. Az értekezés outputja egy gyakorlati jelentőséggel is rendelkező általános tervezési rendszer javaslat a XXI. századi kihívásokra választ adó nemzeti szintű vidékfejlesztési stratégiák megalkotásához.”
Forrás:
Az abszorbens országos vidékfejlesztési tervezés megalapozása forgatókönyvekkel; Szabó Mátyás; ELTE TÁTK, Szociológia Doktori Iskola; DOI: 10.15476/ELTE.2015.221; 2015 (A doktori dolgozat most vált elérhetővé.)
Letöltés PDF-ben
