„Sokan fújnak rám, mert régóta hangoztatom: elképesztően pazarló a rendszer – nyilatkozta nemrég az önkormányzatok világáról Kiss Pál balatonföldvári címzetes fő- és körjegyző, mellesleg 1984 óta közigazgatási vezető.
– Mintha az önkormányzati törvény országszerte köröztetett friss koncepciójából visszaköszönne itt-ott a véleménye. Ön is így látja?
– A lényeg majd a részletekben lesz – felelte Kiss Pál. – Máshol már rég szétválasztották az állami és az önkormányzati ügyeket. Nálunk a jegyző egyszerre ült meg két lovat, egybefésülte a két akaratot, de látható volt, hogy nem megy sokáig. Ha az állami érdek mellé állt, akkor az önkormányzat (indoklás nélkül, vagy bizalomvesztéssel) kirúghatta, ha az önkormányzati érdeket védte, akkor az állam javasolt fegyelmit. Az önkormányzatokra is ráfér, hogy csak annyi feladatot kapjanak, amennyit el is tudnak látni. Jó jel, hogy a koncepció megmaradt a 3200 önkormányzat mellett, a polgármesterek is maradnak, és csak ezer lakos alatt nem lehetnek főállásúak. De nincs már szó elöljárókról.– Többször olvasva sem értem: két jegyző lesz, vagy egy?
– A koncepció szerint járásonként minimum két hivatal lesz, az egyik az állami feladatoknak, a másik az önkormányzatoknak. A járásiba kerül az összes állami hatósági feladat. Ennek a vezetője a járási hivatalvezető, ő az állam által kinevezett személy. A másik hivatal az egyesített önkormányzati, itt intézik a helyi önkormányzatok ügyeit. Ez az egyesített hivatal az eddigi körjegyzőségek alapjaira épül, de annál nagyobb lesz. Ennek a vezetője a jegyző, akit az önkormányzatok választanak. A 2000 lakos feletti önkormányzatok külön hivatalt tarthatnak fenn, nekik nem kell a járási székhelyhez csatlakozni. Ott is lesz külön jegyző.– Kétezer lakos alatt, ha nem lehet hivatal, be kell utazni a járási központba?
– Nem kell utazni, lehet nyitni irodát, kirendeltséget, kormányablakot, tartani kell fogadóórát, erre vannak jó módszerek, ezt a balatonföldvári körjegyzőség már rég megoldotta.
– Kétszáz járás lehet, tehát a földvári is az lesz?
– Remélem, hisz ma kistérségből is csak százhetven működik.– Egyetért azzal, hogy a pedagógus bérét az állam fizesse?
– Igen, mert biztonságot ad, főleg az anyagilag gyengén álló településeknek. Ahol a törvényi feltételeknek megfelel, garantálják, hogy megmarad az iskola, és garantálják a fizetést is. A gazdagabb településeken dolgozó pedagógusok nem biztos, hogy örülnek, mert ott eddig nagyobb juttatásokat kaptak, az államtól meg csak a törvényben előírtakat fogják.– A segélykifizetést is elvennék az önkormányzatoktól…
– Az állam által biztosított segélyt utalja az állam, az önkormányzat abból nyújtson segélyt, ami az ő bevétele. Mindenki gazdálkodjon a saját pénzével.– Az önkormányzatok „kiüresítését” olvasom ki a tervezetből, marad a településfenntartás, üzemeltetés, a közmunka-szervezés, mint egy jó Gamesz…
– Vagyis az önkormányzati feladatok. Az építésügy, a gyámügy, az okmányiroda, az anyakönyv, a szabálysértés, a birtokviták eddig is állami feladatok voltak, csak az önkormányzatok erre is jogot formáltak. Maradnak a tipikus önkormányzati feladatok, és még ezeket is differenciálni fogják településtípusonként. Marad az oktatás is, de a községi iskolák ügyét is a járási társulások intézik. A járási központok és a nagyvárosok több feladatot kapnak, a községek meg csak annyit, amennyit el tudnak látni.– Somogy nem fog jól járni, ha kétezer főnél húzzák meg a határt és az alatt nem lehet önálló hivatal…
– Felfogás kérdése, hiszen nincs két egyforma falu. Ha csak a kétezer lakos az egyetlen mérőszám és más körülményt nem vizsgálnak, akkor a Balaton-parton ez bizony gondot okozhat, az üdülők száma ugyanis többletfeladatot jelent. Például az 1900 lakosú Balatonszemes esetében támogatnám, hogy tarthassa meg a hivatalát.– Merőben új, hogy az iparűzési adóból járuljanak hozzá a sokat beszedők a megyei területfejlesztési célokhoz. Ez kivitelezhető elképzelés?
– Aligha. Finoman szólva kicsit idealista. Amihez az önkormányzatnak nem fűződik érdeke, azt nem szedi be. Vagy az adóhatóságot fogják áthelyezni, vagy az adót.”
Forrás:
Járásonként két hivatal, de egy jegyző alá csak egy ló jut, Fónai Imre, Sonline/Somogyi Hírlap, 2011. május 27.
