Diplomácia koronavírusos időkben: gyülekező felhők, digitális fénysugarak
Csak idő kérdése volt, hogy a világ egyre több országában megjelenő és terjedni kezdő új kórokozó mikor érinti meg a nemzetközi kapcsolatok világát. A mögöttünk maradó hét aztán több olyan – közvetve vagy közvetlenül a koronavírushoz köthető – eseményt hozott, ami ide kívánkozik, a digitális diplomácia híreit, fejleményeit bemutató oldalainkra.
Éppen egy hete harangoztunk be egy érdekesnek látszó új kezdeményezést: a figyelemre méltó geopolitikai ambíciókkal rendelkező török külügyi vezetés „Antalya Diplomáciai Fórum” néven indított szakmai eszmecsere és hálózatépítő rendezvénysorozatának mostanra tervezett debütálásán éppen a digitális kor diplomáciájának kérdéseit tervezték feszegetni a házigazdák. Azaz, hogy, csak tervezték volna. A „Kelet-Mediterrán térség Davosa”-ként pozícionált rangos rendezvényre ugyanis, legalábbis az eredetileg tervezett március végi időpontban, biztosan nem kerül majd sor. Alig három nappal ezelőtt tudatták a török szervezők, hogy – az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait megfontolva – a COVID-19 vírus globális terjedésére tekintettel bizonytalan időre elhalasztják a bemutatkozónak szánt fórumrendezvényt.
A digitális diplomácia helyzetét, perspektíváit bemutatni, megvitatni kívánó törökországi rendezvényre tehát most egy ideig nem számíthat a szakma, ám a nemzetközi kapcsolatépítés és menedzselés intézményrendszerének éppen a globális konnektivitás hagyományos eszközeit és eljárásait fenyegető nemzetközi járványveszély napjaiban kínálhat hatékony megoldásokat az IKT-technológia. Nincs is ennél „alkalmasabb” pillanat arra, hogy a diplomácia a digitalizálódásban keressen kiutat a szokványos (személyes találkozásokon, kontaktusokon alapuló) nemzetközi kapcsolatteremtés időleges zsákutcájából. Amit elősegít természetesen az is, hogy a technológiák, az eljárások már jó ideje rendelkezésre állnak, a nemzetközi párbeszédek zökkenőmentes fenntartásához tehát nem a globális egészségügyi fenyegetés napjaiban kell kifejleszteni az eszközrendszert. Elsőnek, érthető módon, a nagy multilaterális szervezetek állnak át, csendben, különösebb feltűnés nélkül, olajozott hatékonysággal a korszerű infokommunikációs technológiákon alapuló globális kapcsolattartásra. Az elkövetkező hetekben a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap első ízben áll át arra, hogy rendszeres tavaszi tanácskozás sorozatukat telje egészében online technológiákkal folytassák le. Az ENSZ különböző szakosított szervezetei, és természetesen az Európai Unió intézményei és testületei is gyors tempóban cserélik fel a tárgyalótermeket az online párbeszédet biztosító kiberszférával. A globális kapcsolattartás, a nemzetközi diplomáciai interakciók virtuális terekbe költöztetése – a technológiai háttér évtizedek óta zajló fejlesztései ellenére – több fontos kihívást is tartogat, véli a téma egyik legelismertebb szakértője, a Genfi Internet Fórum és a Diplo Foundation élén álló Jovan Kurbalija.
Az első nehézség, bármilyen hihetetlenül hangzik is, a technológia tökéletlensége. Kurbalija egyértelműen hangsúlyozza: az évtizedes fejlesztések, technológiai fejlemények ellenére a telekonferencia (online konferencia) szituációk ugyancsak távol állnak az ideális társas élménytől. A hangátviteli problémák, kikapcsolva hagyott mikrofonok ma is mindennapos apró, de összességében elidegenítő problémái szinte minden szakmai távbeszélgetésnek. Az internetes elérés, vagy megfelelő sávszélesség (illetve persze alapvetően ezek hiánya) szintén komoly technikai gátjai ma még a valóságos értekezletekhez hasonló dinamikát biztosítani képes telekonferenciáknak. Elsősorban a fejlődő régiókban és országokban jelent a mai napig gondot a megfelelő online összeköttetés biztosítása.
Ha már a társas érintkezés „dinamikáját” említettük az előbb, ez egy önmagában is komplex és jelentős problématerület. Egyszerűen fogalmazva arról van szó, hogy az online kapcsolattal összehozott, tényleg csak egy virtuális térben „képzeletbeli asztalhoz ülő” emberek közötti viszony, a tele-párbeszéd alapvetően eltér attól a szokványos élethelyzettől, amikor a tárgyaló felek valóságos hús-vér mivoltukban ülnek össze, látják, hallják egymást, elcsípve és értékelve a másik fél apró arcrezdüléseit, gesztusait. Nem véletlenül tartják a diplomácia művelői és szakértői egyaránt, hogy a nemzetközi kapcsolatok mesteri bonyolításában a személyes kontaktus súlya, szerepe a mai napig megkerülhetetlen. A finoman árnyalt beszélgetés, sőt már a figyelem puszta fenntartásai is komoly nehézségekbe ütközik az online beszélgető terekben.
Végezetül még valami, egy további gát, amire ma már talán nem is gondolnánk. Igen: a protokoll! A nemzetközi kapcsolatok viharos sebességű, és néha tényleg drámai átalakulásai (amiben az infokommunikációs technológia csak az egyik, bár fontos mozgatórugót képviseli) sokat változtattak a klasszikus diplomácia reneszánsz kortól formálódó, és a XIX. század legelejére végső formába kristályosodó szertartásrendjén. Azonban a közdiplomácia, a Twitter-diplomácia könnyedebb, nyitottabb, demokratikusabb, köznapibb formai jegyei sem szorították a feledés homályába a diplomáciai protokoll egészét. Az nagyon is fontos, sőt egy-egy helyzetben (például kényes tárgyalási szituációban) sorsdöntő lehet ma is. Márpedig, az online technológiák, a csak a virtuális térben összeülő tanácskozások nehézkessé (nehezen érvényesíthetővé, ill. nehezebben érzékelhetővé) teszik a diplomáciai munkát segítő protokoll elemek megnyilvánulását.
Az e-diplomácia egyik úttörőjének számító Jovan Kurbalija egyfajta „hibrid diplomácia” működésmódjainak kidolgozásában és bevezetésében látja a lehetséges előrelépést. Olyan nemzetközi kapcsolattartási öszvérről lehet itt szó, amely eredményesen ötvözi a hagyományos személyes találkozások erényeit az online technológiák előnyeivel. Építőelemei között ott találjuk tehát, elsőnek és mindenekelőtt, a szokványos személyes találkozásokat (üléseket, gyűléseket, tárgyalásokat); ezt egészítik ki a szervezett (vagy ad-hoc) online részvételi események; fontos szerepet kapnak ugyanakkor az előre szervezett telekonferenciák, és természetesen az eseti alapon szervezett (Skype-, vagy video alapú) konferenciaülések is.
Coronavirus: Turkey postpones Antalya Diplomacy Forum; Anadolu Agency; 2020. március 6.
Diplomacy goes virtual as the coronavirus goes viral; Jovan Kurbalija; Diplo Foundation; 2020. március 6.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Elnökválasztás az USA-ban: túlzóak voltak az álhíreknek való kitettségről szóló vélekedések
Az álhír, a „fake news” lényegében a legutóbbi, 2016. évi amerikai elnökválasztási kampány óta lett a nemzetközi közbeszéd mindennapi szava – kicsit talán túlságosan is gyakran használt szava. És ha hinni lehet egy friss kutatásnak: kicsit talán túlságosan is megalapozatlanul használt szava.
Az amerikai Nature Human Behaviour viselkedéstudományi szakfolyóirat legutóbbi számában publikált tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a valóságos szerepükhöz képest messze eltúlzott jelentőséget tulajdonítottak mindeddig azoknak a valótlan információknak (hogy ebben a tudatosan tág fogalmi keretben foglaljunk össze az álhírektől a tévedéseken át a rosszindulatú manipulációig mindent), amelyek a Donald Trump megválasztásával végződő legutóbbi elnökválasztási kampányt kísérték.
A kiemelkedő kutatóhelynek számító Princeton, Dartmouth és Exeter egyetemek közös vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy az amerikai választók kevesebb, mint fele látogatott el a megbízhatatlan információkat közzétevő webhelyekre, és összességében az ilyen online hírforrások alig 6%-át tették ki csupán az amerikai szavazópolgárok hírfogyasztásának. Ennek fényében a kutatók úgy vélik, hogy az online álhíreknek csupán a gondoltnál korlátozottabb szerepe lehetett a közvélemény alakításában.
Exposure To ‘Fake News’ During 2016 US Election Has Been Overstated; Eurasia Review; 2020. március 2.
Exposure to untrustworthy websites in the 2016 US election; Andrew M. Guess, Brendan Nyhan, Jason Reifler; Nature Human Behaviour; https://doi.org/10.1038/s41562-020-0833-x; 2020
Atlantic Council: Kiberdiplomáciai Kezdeményezés
Az erős NATO-elköteleződésű amerikai agytröszt, a The Atlantic Council egyedülálló, és színvonalas szakmai programot futtat, Kiberdiplomáciai Kezdeményezés (Cyber Statecraft Initiative) néven. A program az alábbi fókuszterületeken hivatott előmozdítani a kutatást, illetve szakmai munkát:
* Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a geopolitika, illetve a nemzetbiztonság és a kibertér problémakörei?
* A kiberbiztonság kérdéseinek tanulmányozása a Dolgok Internetje (IoT) terén, illetve az alapvető koncepciók kidolgozása.
* Tréningprogramok: a jövő nemzedékek kiberbiztonsági, illetve kibertér szabályozási szakembergárdájának képzése.
A kezdeményezés fontos törekvése, hogy gyakorlati megoldásokat segítsen kidolgozni a fenti problématerületekre. Ennek előmozdítására erőteljesen segíti a szakmai hálózatépítést a technológiai (mérnöki)-, illetve a szakpolitika formáló szakmai csoportok között.
A Kiberdiplomáciai Kezdeményezés a tématerülethez kapcsolódó számottevő rendezvények megszervezésével igyekszik előmozdítani a szakmai munkát, ugyanakkor növelni a program társadalmi elérését. Fontosabb rendezvénysorozataik:
* Cyber 9/12 Stratégiai Verseny
* Kiberkockázati Szerdák (kerekasztal-sorozat)
* Nemzetközi konferenciák
Cyber Statecraft Initiative; Atlantic Council; 2020. február
Data 2025 – nemzetközi konferencia Genfben
Nagyszabású adattudományi konferenciát szerveznek Genfben a hónap végén – legalábbis ez a legutóbbi hír. A koronavírus helyzet függvényében nyilván változhat ez a program is, ám jelen pillanatban még az eredeti menetrend szerint folyik a szervezés.
Az esemény a digitális diplomácia kutatóinak és gyakorló művelőinek különösen fontos újdonságokkal szolgálhat. A bevezető szekcióban kerül ugyanis sor az Internet kormányzás elmúlt időszakának áttekintésére. A kiberdiplomácia ezen kulcsterületének bemutatására a társszervező Diplo Foundation vállalkozik majd.
A konferencia egyébként része annak a rendezvénysorozatnak, amely az ENSZ 2020 őszére tervezett Világ Adat Fórum (World Data Forum) konferenciájának szakmai megalapozását hivatott segíteni.
Data 2025 – Conference; 2020. március
Data 2025 – Conference; Graduate Institute of International and Development Studies; 2020. március
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
