„Az Európai Bizottság és a főképviselő a mai napon közös közleményt, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024-es időszakra szóló uniós cselekvési tervet fogadott el, amelyben meghatározta az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos prioritásokat és az előttünk álló utat. Emellett közös javaslatot nyújtottak be a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy a cselekvési terv hatálya alá tartozó kérdésekben minősített többségi szavazással járjon el. Ez tükrözné a cselekvési terv stratégiai jelentőségét. Ezenkívül elősegítené a gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalt az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekben.
A változó geopolitika, a digitális korra való átállás, a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás jelentős kihívásokat támaszt, de egyben lehetőséget is teremt arra, hogy elősegítse a pozitív átalakulást, egy demokratikusabb és befogadóbb társadalom kialakulását. A mai javaslat lépéseket határoz meg az EU és tagállamai számára ahhoz, hogy kihasználják ezt az új helyzetet, és az EU alapvető értékeivel összhangban cselekedjenek.
Josep Borrell főképviselő/alelnök így nyilatkozott: „A válsághelyzetek – mint a mostani koronavírus-világjárvány – különösen nagy kihívást jelentenek az emberi jogok hatékony gyakorlása és védelme szempontjából, és próbára teszik demokráciáink működését. Lehetőséget biztosít Európa számára, hogy kiálljon az értékei és érdekei mellett. Bátorságra és ambícióra van szükségünk ahhoz, hogy együtt találjunk megoldást a nehézségekre. A mai napon javaslatot teszünk egy ambiciózus tervre, amelynek célja az emberi jogok és a demokrácia védelme az egész világon, valamennyi erőforrásunk gyorsabb és hatékonyabb felhasználása révén.”
A korábbi cselekvési tervek eredményeire építő új cselekvési terv meghatározza a következő öt évre vonatkozó prioritásokat és kulcsfontosságú intézkedéseket, és kötelezettséget vállal annak biztosítására, hogy az EU teljes külső tevékenysége során nagyobb szerepet játsszon az emberi jogok és a demokrácia előmozdításában és védelmében. A cselekvési terv öt cselekvési irányvonalból áll:
- az egyének védelme és szerepvállalásuk elősegítése;
- reziliens, inkluzív és demokratikus társadalmak kiépítése;
- az emberi jogok és a demokrácia globális rendszerének előmozdítása;
- a lehetőségek kiaknázása és az új technológiák használata által jelentett kihívások kezelése;
- eredmények felmutatása közös munkával.
Ez az öt cselekvési irányvonal szolgál majd az országos, regionális és multilaterális szinten végrehajtandó operatív intézkedések alapjául, figyelembe véve a helyi körülményeket és sajátosságokat. Ennek érdekében az EU a rendelkezésére álló szakpolitikák és eszközök széles körét fogja mozgósítani az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme érdekében.
Gyorsabb cselekvés
A közleményt és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó új cselekvési tervet a Tanácsnak szóló közös javaslat kíséri, amely tükrözi a cselekvési terv stratégiai jelentőségét, és célja a gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatal elősegítése. Amennyiben erről megállapodás születik, az Európai Tanács egyhangúlag elfogadja az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó cselekvési tervet mint stratégiai jelentőségű uniós politikát. Ez azt jelentené, hogy a Tanács a jövőben minősített többséggel járhatna el az új cselekvési terv hatálya alá tartozó kérdésekben. Ez előrelépést jelentene a stratégiaibb jellegű és határozottabb EU megvalósítása felé.
Következő lépések
A közös közleményt, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervet (2020–2024) és az azt kísérő közös javaslatot továbbítják a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Most a Tanácson a sor, hogy elfogadja az uniós cselekvési tervet, és javasolja az Európai Tanácsnak, hogy a tervet mint stratégiai jelentőségű uniós politikát fogadja el.
Háttér-információk
Bár jelentős előrelépés történt, foglalkozni kell az emberi jogok egyetemességét és oszthatatlanságát megkérdőjelező jelenségekkel, valamint a demokrácia leépítésével. Ezenkívül előtérbe kerülnek az új technológiák, amelyek egyaránt hordoznak lehetőségeket és fenyegetéseket. A digitális technológiák például előmozdíthatják az emberi jogokat és a demokratizálódást, de az új technológiák jogszerűtlen használata magában hordozza a fokozott ellenőrzés, nyomon követés és elnyomás veszélyét. Az emberi jogok védelmére a globális környezeti kihívások is hatással vannak.
Az EU továbbra is szilárdan védelmezi az emberi jogokat és a demokráciát. Az EU 2012-ben elfogadta az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó stratégiai keretet annak érdekében, hogy elveket, célkitűzéseket és prioritásokat határozzon meg, amelyek mindegyikének célja az e területeken folytatott uniós politika hatékonyságának és következetességének javítása. E keret végrehajtása érdekében az EU két cselekvési tervet fogadott el (2012-ben és 2015-ben).
Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret 2012. évi elfogadása, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó első két uniós cselekvési terv (2012–2014 és 2015–2019) elfogadása, az EU emberi jogokért felelős első különleges képviselőjének 2012. évi kinevezése, valamint a demokráciáról szóló 2019. évi tanácsi következtetések óta az EU tevékenysége összehangoltabbá, aktívabbá, láthatóbbá és hatékonyabbá vált a harmadik országokban és a harmadik országokkal folytatott együttműködés terén, valamint multilaterális szinten is hangsúlyosabbá vált a szerepvállalás.
További információ
Közös közlemény az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervről (2020–2024)< Uniós cselekvési terv (2020–2024)
Közös javaslat tanácsi ajánlásra az Európai Tanácsnak
Melléklet Közös javaslat tanácsi ajánlásra az Európai Tanácsnak”
Forrás:
Emberi jogok és demokrácia: törekvés a méltóság és az egyenlőség biztosítására az egész világon; Európai Bizottság; 2020. március 25.
