Járvány és soft power – ezúttal Európa teljesítménye került górcső alá
A nyugati világ szakértői, politikusai (és újságírói) azt latolgatják legszívesebben manapság: hogyan érintette a koronavírus világjárvány Kína nemzetközi megítélését, reputációját? Abban, hogy az ázsiai nagyhatalom (valamilyen formában, valamilyen mértékben) „felelős” a járvány kibontakozásáért, világméretű elterjedéséért, lényegében teljes az egyetértés Nyugaton. Abban azonban már viszonylag jelentősen eltérnek a vélekedések, hogy mennyire kezelte sikeresen az egészségügyi (és tegyük hozzá: gazdasági, társadalmi) veszélyhelyzetet Kína. Abban pedig markánsan két ellentétes táborra szakad a nyugati szakértői társadalom: megtépázott tekintéllyel kerül-e ki ezekből a nehéz hónapokból a Kínai Népköztársaság, vagy éppen ellenkezőleg, növelve elismertségét? Sokan akadnak ugyanis olyanok még a Kína járványügyi teljesítményét kritikával illetők között is, akik azon az állásponton vannak: ebből az ügyből bizony sokat profitál majd a kínai soft power. A járvány határozott, gyors megfékezése odahaza, majd az orvosok és védőeszközök elindítása a nehéz helyzetbe kerülő nyugat-európai országok megsegítésére komoly presztízsnyereséget jelent Kínának.
A helyett, hogy ezt a kérdést most megpróbálnánk eldönteni, sokkal hasznosabb, ha vetünk inkább egy pillantást a problémakör egy másik méltatlanul elhanyagolt vetületére. Fontos ugyanis tudni azt, hogy – akár a koronavírus járvány kezelésével kapcsolatban – mit gondol a nyugati világ Kínáról. De azt sem haszontalan megnézni: mit gondol vajon a kínai közvélemény – például a védekezés sikere vagy eredménytelensége nyomán – a Nyugatról? Az egyik legkitűnőbb Kína-kutató bázis, a német alapítású Mercator Intézet friss média elemzése most ebbe a fontos, és szinte senki által nem firtatott témába nyújt bepillantást.
Egy pillanatra azonban még időzzünk el egy másik, szintén friss tanulmánynál! „Az európaiak szerint az EU ’jelentéktelen’ szerepet játszott a járvány idején” – összegzi az erősen Unió-párti The Guardian néhány nappal ezelőtti cikke azt a felmérést, amit az elkötelezetten euroatlanti kötődésű, rendkívül befolyásos agytröszt, az European Council on Foreign Relations készített a koronavírus járvány kapcsán. Mindent egybevetve, az európai szövetség teljesítményét illetően, az uniós polgárok „kiábrándultságáról” tanúskodnak a kérdőívre adott válaszok.
Az előbbi rövid felvezetés fényében talán már nem is olyan meglepő az, amiről a német MERICS kutató intézet jelentése számol be: a COVID-19 járvány kezelése jelentős mértékben rontotta az európai országok megítélését Kínában. A kutatók ebben nagy szerepet tulajdonítanak annak, hogy a kínai sajtótermékek jelentős terjedelemben, nagy részletességgel számoltak be a nyugat-európai országok járványügyi helyzetéről, az alkalmazott stratégiákról (így például az elhíresült „nyájimmunitást” célzó koncepció hatásairól), az egészségügyi ellátórendszer sokszor kaotikus viszonyairól. A kínai olvasók különösen elgondolkodtatónak tartották azokat a konkrét kereskedelem-korlátozó intézkedéseket, amelyekkel az unió egyes tagállamai egymással szemben is igyekeztek megakadályozni a stratégiai fontosságúnak minősített felszerelések forgalmát. A közmédia híradásai mellett a közösségi platformokon is élénk figyelem kísérte a nyugat-európai országok védekezését. Az 1 milliárd feletti havi aktív felhasználóval rendelkező WeChat mikroblogon például a nyugati polgárok „laza” (az elzárkózást, társas kapcsolatkorlátozást, vagy a maszkviseletet sokszor semmibe vevő) hozzáállása különösen erős meghökkenést és élénk kritikákat változz ki az online közösségek tagjaiból. Fogalmazhatunk talán úgy: Nyugat-Európa járvánnyal kapcsolatos központi és egyéni teljesítménye egyaránt sokat rontott a kínaiak szemében Európa megítélésén. A német kutatók úgy vélik: a járványkezeléssel kapcsolatos vélekedések alakulása is hozzájárulhat ahhoz, hogy az elkövetkező időkben egy „sokkal magabiztosabb” Kína mozog majd a nemzetközi porondon, amely határozottan képviseli majd saját „rendszerelképzeléseit” otthon és a külvilágban egyaránt.
Coronavirus: Europeans say EU was ’irrelevant’ during pandemic; Katherine Butler; Guardian; 2020. június 24.
Looking good by making others look bad; Mao Yishu, Jianyin Roachell; MERICS; 2020. június 18.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Parler: „elfogulatlan” alternatívára költözne a közösségi média konzervatív tábora?
Az elmúlt napok kampányhíre, hogy a nyugati (amerikai-) politikában és közéletben meghatározó közösségi média platformról egy új, „elfogulatlan”, a konzervatív véleményeket nem cenzúrázó alkalmazásra költözne az Egyesült Államok konzervatív tábora. A Donald Trump elnökválasztási kampányáért felelős csapat az akcióval lényegében arra szeretné rávenni a konzervatív szavazótábor híveit, hogy szakítsanak a Twitterrel, és „költözzenek át” egy Parler nevű alkalmazásra. A kezdeményezés hátterében az áll, hogy a Twitter vezetősége az utóbbi időben több alkalommal is igyekezett – amerikai megfogalmazás szerint – „platformtalanítani” a hivatalban levő elnököt. Azaz, a Twittert nagy előszeretettel használó Donald Trump egyes bejegyzéseit blokkolták (illetve a hitelességét megkérdőjelező jelzéssel látták el). Szakértők azonban úgy vélik, hogy az egyfajta mikroblognak tekinthető Parler alkalmazásra való váltás aligha jelent majd tartós szakítást.
The new home for the Twitter disillusioned; David Pierce; Protocol Source Code; 2020. június 25.
Georgiai nemzetbiztonsági szakértők online képzése
Grúz (hivatalos állami megnevezéssel „georgiai”) nemzetbiztonsági szakemberek képzésére indított online programot a nagyhírű holland külügyi háttérintézet, a Clingendael. Az első két ötnapos képzési modul során – amelyen a grúz közigazgatás különböző szakemberei és munkatársai vettek részt, a jelenlegi nemzetközi biztonsági környezet legfontosabb témái kerültek napirendre: hibrid fenyegetések, gazdaság-biztonság, kiberhadviselés. Az online kurzusok részeként az első blokkban digitális szimulációkra, stratégiai elemzésekre, valamint készségfejlesztő foglalkozásokra került sor. A második ötnapos képzési időszakban az Európai Unió biztonságpolitikájával ismerkedtek a hallgatók.
Training Georgian security professionals online; Bart van den Berg; Clingendael; 2020. június 17.
Fókázás: nem az, amire a katonaviseltek gondolnának
Hajdanán, a sorkötelezettség időszakában sokan megismerkedhettek egy különös műszóval. A „fókázás” a laktanya kövének felmosóronggyal való súrolását jelentette, és ezért méltán ébreszthet rossz emlékeket a katonaviseltekben. Manapság ismét felbukkant ez a kifejezés, és bár egészen más helyzetekre vonatkozik – hasonlóan kellemetlen konnotációkat hordoz. A közösségi média tereket elborító információs hadviselés egy speciális taktikáját jelölik ezzel a szokatlan (képregényfiguráról elkeresztelt) névvel; várhatóan a módszer mind gyakrabban keresztezheti majd a digitális diplomaták útját is. A fókázás lényegében a (felesleges, értelmetlen, zavaró, megtévesztő) információkkal való elárasztást jelenti. Egy kicsit hasonlít a híres DDoS támadásokra, ahol egy számítógépes rendszert (gépet, hálózatot) olyan nagy mennyiségű forgalommal árasztanak el, hogy az a gyakorlatban megbénítja annak működését. A fókázás is erre irányul, ám itt az eszköz egyszerűbb (és kevésbé nyilvánvalóan támadó): általában valóságos felhasználók gyakorlatilag érdektelen, lényegtelen kérdésekkel, információkkal árasztják el a megcélzott közösségi média fiókot. Így próbálják blokkolni annak hatásos, normális működését.
Welcome to Advanced Trolling: Sealioning; Jonathan N. Stea; Medium Digital Diplomacy; 2020. június 23.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
