„…A hazai szakirodalomból eddig hiányzott a statisztikai kiadványok szerkezeti és mennyiségi vizsgálata, illetve az ebből levonható következtetések a statisztikai szervezetek és kiadványrendszerük kapcsolatáról. A dolgozat célja egyrészt a magyar statisztikai rendszer történeti fejlődésének bemutatása. Ennek során törekszünk az adatok feldolgozására és közlésére vonatkozó témák kiemelésére, a szenzitív adatkörök kezelésének bemutatására. Másik kiemelten fontos célkitűzés a hazai statisztikai szakirodalom részleges biblometriai vizsgálata, az ebből adódó következtetések bemutatása, illetve a módszer lehetőségeinek és korlátainak megállapítása.
Tézisek
Az értekezés az alábbi tézisek mentén halad a vizsgálattal:
1. A szenzitív adatok kezelése a statisztikatörténet egy külön ágazata. A szenzitív adatok kezelésének magyarországi történetében is jól körülhatárolható fordulópontok figyelhetők meg. A fordulópontok a prestatisztikai korszak egy-egy kiemelkedő statisztikusi életpályáját követően az intézményesülő statisztika, azon belül is egyes népszámlálások kapcsán jelentkeznek.
2. A szenzitív adatok esetén – bár a szakirodalom a későbbiekben bemutatott módon gyakran tágabban értelmezi a fogalmat – külön kezelendők a nemzetiségi és a felekezeti adatokra vonatkozó kérdések. A hazai statisztikatörténetben más-más korszakokhoz és eseményekhez köthetők a nemzetiségre és a felekezetre vonatkozó csúcspontok.
3. A magyarországi statisztika történetében az alábbi kiemelt forduló-pontok figyelhetők meg az adatkezeléssel kapcsolatban.
– a. Fényes Elek tevékenysége. Az első hivatalos statisztikai szervezet létrehozása.
– b. Az MTA Statisztikai Bizottság eredményei. Annak a felismerése, hogy az intézményi szervezet nélkülözhetetlen a megbízható statisztikai adatgyűjtések lebonyolítására. Az első, „félhivatalos” statisztikai kiadványok megjelenése.
– c. Keleti Károly tevékenysége. A statisztikai hivatal alapítása 1867-ben. Az első magyar közigazgatás keretében végrehajtott népszámlálások lebonyolítása.
– d. Az 1893. évi cigányösszeírás. A hivatalos statisztika és a városi közigazgatás első jól dokumentált konfliktusforrása.
– e. Az 1941. évi népszámlálás és a német lakosság kitelepítése. Az adatbiztonság egyértelmű törése, a KSH felé megjelenő társadalmi bizalom komoly törése.
– f. A felekezeti adatok kezelése a 2001. évi népszámlálás során, a személyi adatok védelme. Ez volt az első összeírás Magyarországon, ahol a személyi adatok védelme fontosabbnak bizonyult az összeírások lebonyolítása során, mint az adatok gyűjtése, feldolgozása és felhasználása.
…
A statisztikai hivatalok könyvtárai a hivatali kiadványportfólió archiválása és közzététele mellett fontos szolgáltatásokat vezethetnek be a kutatástámogatással, tudományértékeléssel kapcsolatban. A hivatali könyvtárak jelentős része a 2010-es években még lemaradásban van ezeken a területeken. Hasonló lemaradás nem figyelhető meg a digitalizálással kapcsolatos munkafolyamatok esetén. A statisztikai szakkönyvtárak 21. századi szerepe kapcsán az alábbi témakörök körvonalazódnak:
* Szakkönyvtárak szerepe a statisztikai hivatalok életében.
* Kutatástámogató szolgáltatások megjelenése a statisztika szakkönyvtárak szolgáltatási portfóliójában.
* Nyílt hozzáférés a statisztikai hivatalok életében.
* Adatrepozitóriumok és intézményi repozitóriumok könyvtári kezelése…”
Forrás:
A statisztikai adatszabályozás módszerei a kezdetektől napjainkig Magyarországon; Lencsés Ákos; MTA Könyvtár és Információs Központ, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár; A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei 43 (118), Új sorozat; A statisztika történetei 5., ISSN 2064-8979; ISBN 978-963-7451-56-0; https://doi.org/10.36820/kozlem.2020.1; 2020 (PDF)
