„ A tapasztalatok szerint az informatika a korrupció által különösen veszélyeztetett terület, óriási túlszámlázásokkal. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy reális árakat fizessen az állam a beszállítóknak?
– A kormányváltást követően azonnal felülvizsgáltuk az állam informatikai szerződéseit és valóban az Ön által említettek jellemezték a területet. Azonnal hozzáláttunk a nagy kormányzati informatikai szerződések újratárgyalásához; ezzel mostanáig 15 milliárd forintot takarítottunk meg a költségvetésnek.A Figyelő hetilap egy korábbi cikke szerint egy éve alig vannak állami megrendelések az informatikai szektorban. Nem ebből származik részben a megtakarítás?
– Nem, ez kizárólag a meglévő, futó szerződések újratárgyalásából adódik, amelyek ketyeghettek volna tovább a régi árral, ha nem lépünk. Volt olyan beszállító, akinél 80 százalékos kedvezményt értünk el.Akkor ő összességében elég jól járt. Egy ideig vélhetően a normálisnál sokkal nagyobb profittal dolgozott, mégis maradhat az állam ügyfele.
– Így is meg lehet közelíteni a dolgot, meg úgy is, hogy van egy új kormányzat, amely ésszerűen működik.Igen, de úgy tudom, azok a cégek, amelyek az újratárgyalás során nem voltak hajlandók jelentős árcsökkentésre – esetleg éppen azért, mert korábban is tisztességes árréssel dolgoztak -, azok most kiesnek a megrendelői körből.
– Nem gondolom, hogy fennállna ez a veszély.Miért nem?
– Azért, mert nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy olyan konstrukciókat alakítsunk ki, amelyek tükrözik a piaci viszonyokat.Ez azt jelenti, hogy nem minden beszállítótól várnak el számottevő engedményt, hanem differenciálnak?
– A kormányzati szerződések újratárgyalása még folyamatban van. Van, amit már lezártunk, de van olyan is, amit öt-hat tárgyalási forduló után sem tudtunk még megnyugtatóan lezárni.Deklarált célja a minisztériumnak, hogy a beszerzéseknél a hazai cégeket részesítse előnyben. Hogyan oldható ez meg az uniós előírások megsértése nélkül?
– Ez egy fontos téma, meg lehet találni az egészséges munkamegosztást a magyar és a multinacionális vállalatok között, melyek egyébként szintén sok honfitársunknak adnak munkát. Mindezt természetesen a magyar és az EU-s jogszabályok betartásával és az új közbeszerzési törvény keretein belül.Hogyan lehet tehát előnyben részesíteni egy hazai céget? Van mozgástér a tenderkiírások módszereiben vagy az elbírálásban?
– A kormány feltett szándéka, hogy megerősítse a magyar vállalkozásokat, hogy a magyarok sikeresek lehessenek a saját hazájukban. Ez a kiindulópont, és ebből nem tudunk engedni. Az Új Széchenyi-terv jelentős forrásokat strukturált át a kis- és közepes vállalkozások felé, ennek már látszanak az eredményei, harmadára csökkent a beérkezett pályázatok elbírálásának ideje, mint korábban és mindeközben háromszorosára gyorsultak a kifizetések. Tehát igen, van erre mozgástér.A Digitális Megújulás Cselekvési Tervben kitűzték egy kormányzati informatikai közbeszerzéseket kontrolláló szervezet megalakítását. Mikor kezd dolgozni ez a szervezet?
– Az új közbeszerzési törvény elfogadása után. Az előző kormányzati ciklusokban bevett gyakorlat volt, hogy nagy informatikai beszerzéseket nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva kivettek a közbeszerzési törvény hatálya alól. Ezt ellenzéki politikusként én is többször bíráltam. Az új közbeszerzési törvény tervezete elkészült, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt az előkészítője és nemsokára tárgyalni fogja az országgyűlés.A közbeszerzési törvény tervezete éppen amiatt kapott kritikákat, mert a korábbinál sokkal több esetben tenné mellőzhetővé a pályázatok nyilvános meghirdetését.
– A demokrácia tökéletes működését mutatja, ha egy vitaanyag kritikát kap, de a kritikák ellenére az új közbeszerzési törvény átlátható lesz. A megelőző nyolc év gyanús ügyei után nem is lehetne ez másként, ezért a közpénzek felhasználása fölött jóval erősebb kontrollt érvényesítünk. Ezt szolgálja az Állami Számvevőszékről szóló sarkalatos törvény is, mely ezen a héten került a parlament elé, és sokkal erősebb jogosítványokat fog az ÁSZ-nak biztosítani, mint korábban.A minisztérium által kidolgozott cselekvési tervben szereplő nyolcvan akcióból az idei második negyedévben az ütemezés szerint több mint ötvennek már folynia kell. Sikerült tartani ezt a célt?
– Ez egy négyéves időszakra szóló terv, a végrehajtása elkezdődött, időarányosan szerintem jól állunk. A program kiszámítható és számon kérhető, mert határidőket és felelősöket is tartalmaz, de annyira azért rugalmas, hogy alkalmazkodni lehessen a gyorsan változó technológiai trendekhez. A cselekvési tervre azért volt nagy szükség, mert az előző ciklusban nem volt infokommunikációs stratégia, nem lehetett tudni, merre megy a hajó. Csak tanulmányok készültek, de azok is mind a fiókban maradtak.Van olyan akció, amely az ütemezéshez képest elmaradásban van?
– Az egyes akciókat pont azért monitorozzuk, hogy ezt elkerüljük, ezért ami késik, azt gyorsítjuk. De vannak már komoly eredmények, ide sorolom például azt, hogy az alkotmányba bekerült az infokommunikáció, abban a formában, hogy az állam a közszolgáltatások színvonalának emelése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében nyitott a technológia új vívmányainak alkalmazására. Ez az Európában is egyedülálló passzus örök hivatkozási alap lehet akár az eljövendő költségvetési vitákban is.A monitoring belső használatra készül, vagy nyilvánosan is követhető lesz?
– Nyilvánosan is követhető. Az államtitkárságunk fontosnak tartja az átláthatóságot. Úgy, ahogyan eddigi is, minden ügyben rendszeresen tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.
…
Nemrég egy szakmai konferencián beszámolt az államtitkárság elmúlt egy évéről. Többek között azt mondta, „néhány napon belül” az állam maga oldja meg a jogszabályok megismerhetővé tételét a Magyarorszag.hu oldalon. Mikortól fog élni az új rendszer?
– Az előkészítést lezártuk, a rendszert teszteljük, pár napon belül valóban magas szintű szolgáltatást nyújt majd.Az egyik legfontosabb vállalás a szélessávú internetes lefedettség növelése. Mi történt eddig ennek érdekében?
– Valóban az egyik legfontosabb programpontunk, hiszen vállaltuk, hogy 2013-ra megvalósul Magyarországon a 100 százalékos lefedettség, összhangban az Európa Unió digitális menetrendjével. A kormány az idén 12 milliárd forintot különített el a célra, szeptembertől lehet majd pályázni erre a pénzre. A megvalósítást a helyi vállalkozások bevonásával képzeljük el, lehetőséget adva arra, hogy a szükséges hálózatokat kiépítsék az adott területen. Azt várjuk, hogy a 12 milliárd forintos pályázati alap ugyanekkora beruházói forrást mozgat majd meg.Mi az álláspontja a netsemlegesség kérdéséről, vagyis arról az elvől, hogy az interneten zajló forgalom korlátozatlan és ellenőrizetlen legyen ?
– A hivatalos és a magánvéleményem is az, hogy az internet a szabadság tere, ahol korlátozás nélkül kell megjelenniük a tartalmaknak. Vannak azért határok, amelyeket nem szabad átlépni, itt elsősorban a büntetőjogilag üldözött tevékenységekre gondolok.
…
Többször említette az előző ciklus hibáit. Van olyan program, amelyet érdemes továbbvinni abból az időszakból?
– Jó ötlet volt, hogy – igaz csak elviekben, a szavak szintjén -, megnyitották a kapukat a nyílt forráskódú programok előtt. De a kezdeményezésből végül semmi nem lett. Most viszont végigvisszük ezt, ennek sikeréért több tesztprogramot indítottunk, melyek a nyílt forráskódú alkalmazások közigazgatási célú fölhasználását vizsgálják. Készülőben van továbbá a kormányhatározat, amely előírja az államigazgatásban az ODF (Open Document Format) használatát. A ciklus végére az egész kormányzati szektorban elterjedhet a nyílt forráskódú szoftverek használata. Ez korszakalkotó jelentőségű változás lesz, és remélem, hogy hasonló áttörést sikerült majd elérni az úgynevezett okos mérők bevezetésével is.”
Forrás:
„Az internet a szabadság tere” – interjú Nyitrai Zsolt államtitkárral, Galambos Péter, [origo.hu], 2011. június 17.
