Skip to main content
jogközigazgatás: magyarközigazgatási informatikaszakirodalomUncategorized

Az elektronikus anyakönyvezés helye és szerepe a magyar közigazgatásban

Szerző: 2021. március 22.No Comments

„…Az elektronikus anyakönyvezési megoldást 2014. július 1-je óta alkalmazzák. Az elektronikus anyakönyvezés esetében szükségesnek tartom feltárni azon nyilvántartásvezetési megoldásokat, amelyekkel az elektronikus anyakönyvezésben hasonló stabilitás biztosítható, mint a papír alapú nyilvántartás esetében. A dolgozatom alapvető célja olyan javaslatok, megoldási alternatívák kidolgozása, amelyekkel elősegíthető ezen stabilitás megvalósítása.
A javaslataim megalapozásához először elhelyezem az anyakönyvet a közigazgatási nyilvántartások rendszerében, majd áttekintem az anyakönyvezés történeti fejlődését. Ezen alapokra építkezve a következő főbb témaköröket elemzem és teszek javaslatot a fennálló problémák megoldására.

A jelenlegi jogalkotási tendencia követi a felgyorsult gazdasági, társadalmi változásokat, az infokommunikációs technikai (a továbbiakban: IKT) eszközök és technológiák rohamos fejlődését. Az anyakönyvi jogszabályok ehhez igazodva évente átlagosan 3-4 alkalommal módosulnak. A gyorsan változó jogszabályok sokszor nem felelnek meg a jogalkotás általános és szakterületspecifikus követelményeinek, jelen esetben a normavilágosság, a szakszerűség, az érthetőség, az áttekinthetőség, a jogbiztonság, és az anyakönyvezési hagyományok megőrzése követelményének. A jogalkotási követelmények nem megfelelő érvényre juttatásával a joganyag ellentmondásossá, nehezen értelmezhetővé válik. A dolgozatban rávilágítok arra, hogy az anyakönyvi joganyagban hol vannak hiányosságok, joghézagok, anomáliák, és de lege ferenda javaslatot teszek a hatályos jogi környezet fejlesztésére.

Az elektronikus anyakönyvezés bevezetésével az anyakönyvi igazgatás szervezeti rendje együtt változott, alkalmazkodott az IKT technológiák nyújtotta lehetőségekhez. Olyan szervek is anyakönyvi bejegyzési jogot szereztek (például az anyakönyvi felügyelő, a konzuli tisztviselő, a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv), amelyek eddig ilyen hatáskörrel nem rendelkeztek. Ennek köszönhetően a papír alapú anyakönyvezés korszakához képest, arányosabb és ügyfélbarát munkamegosztás érvényesül. Ezen szervek körének további bővítésére, a meglévő szervek hatáskörének kiterjesztésére, módosítására teszek javaslatot a dolgozatomban.

Az elektronikus ügyintézés mind az ügyfél bejelentésére, kérelmére, mind a szerv bejelentésére, értesítésére induló anyakönyvi eljárásokban, továbbá az anyakönyvvezető, az anyakönyvi szerv által elvégzendő kötelező adattovábbítás1 szempontjából számos lehetőséget rejt magában. Az anyakönyvezés annak ellenére, hogy 2014 óta elektronikus a nyilvántartásba vételi folyamat, többségében a papír alapú ügyintézésre támaszkodik az iratkezelés, a bejelentések, az ügyféli kérelmek fogadása, értesítések küldése során. Elektronikus ügyintézés területén az anyakönyvi eljárások mindenképpen fejlesztésre szorulnak. Az IKT eszközök és az elektronikus ügyintézési joganyag nyújtotta lehetőségekre alapozottan kidolgozandó az anyakönyvezés elektronikus ügyintézési modellje, amelynek alapelemeit a dolgozatomban meghatározom.

Megítélésem szerint a hatályos személyi nyilvántartási rend megérett a reformra. A személyi alapnyilvántartások [anyakönyv, személyiadat- és lakcímnyilvántartás (a továbbiakban: SZL)] elektronikus nyilvántartások. A személyi szaknyilvántartások esetében is megtörtént az átállás az elektronikus A személyi nyilvántartások egymáshoz való viszonya, az egyes nyilvántartások adattartalma azonban megőrizte a korábbi papír alapú, területileg tagolt nyilvántartási struktúrát. A személyi nyilvántartások az alapvető személyi adatok vonatkozásában redundáns adatbázisok. A bemutatásra kerülő, nyilvántartásokkal szemben támasztott követelmények igazolják, hogy a jelenlegi nyilvántartási rendszer megújításra szorul. A dolgozat témájához igazodva az anyakönyv és az egyes személyi nyilvántartások viszonyrendszere vonatkozásában összefoglalom a redundáns adatnyilvántartás, és a nyilvántartások konszolidációjának kezelési lépéseit…”

Forrás:
Az elektronikus anyakönyvezés helye és szerepe a magyar közigazgatásban (2020); Kárpáti Orsolya; Miskolci Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2021-IV-21 10:00, helye: Miskolci Egyetem ÁJK és https://meet.google.com/wrw-sqee-bhw