Csúcstalálkozók hete – középpontban a kibertér biztonsága és a techno-cégek szabályozása
Ilyen hete is régen volt már a világ diplomáciájának – ha volt egyáltalán! Egyetlen hét, pontosabban hat nap alatt került sor a jelenleg meghatározó multilaterális struktúrák és kétoldalú viszonyok (formális szövetségek, uniók, globális hatalmi fórumok, szuperhatalmi bilaterális egyeztetések) vezetői tanácskozásaira. Most csupán rövid áttekintést adunk, kiemelve az egyes események legfontosabb mozzanatait, témát. Az elkövetkező néhány hírlevél lapszámban többször is visszatérünk még erre az eseménysorra, részletesen is bemutatva néhány fontos témakörét, és a született eredményeket.
Szinte valamennyi csúcseseményt jellemezte ugyanis az, hogy a digitalizáció, a technológiai fejlődés kérdései, a kibertér biztonsági problémái fontos helyen szerepeltek a tanácskozások napirendjeiben.
G7
Elsőnek a G7-eknek nevezett jelentős gazdasági hatalmak vezetőinek találkozójára került sor nagy-Britanniában. A diszkusszió tárgykörei között ott találjuk a globalizáció technológiai problémaköreinek szinte az egész palettáját. Szó volt az éltechnológiákról (frontier technologies), a nagy technológiai cégek adóztatásáról, a Világkereskedelmi Szervezet e-kereskedelmi tárgyalásainak állásáról, és általában a kiberkormányzás aktuális kérdéseiről. Hangsúlyosan került elő az adatok szabad áramlásának, valamint az internet biztonságának kérdése. A világhálót sújtó kormányzati korlátozások (szolgáltatás-blokkolások) témájáról is szót váltottak a megbeszéléseken. A világesemények sodrását jól mutatja, hogy hangsúlyosan került napirendre a zsarolóvírusos támadások újabb hulláma, és az általa generált nemzetbiztonsági fenyegetés.
NATO
Az Észak Atlanti Szerződés Szervezetének tanácskozásán – más témák mellett, természetesen – hangsúlyosan merültek fel a kiberbiztonsággal kapcsolatos aktuális problémák, illetve az utóbbi időszakban megnövekedő fenyegetések. Figyelemre méltó, hogy ebben a témakörben, az „ellenfelek” oldalán többnyire Oroszország szerepelt, és Kína csupán másodlagos gondként jelent meg. A tanácskozáson egy jelentős megállapítás is született, miszerint a kibertérben történő támadások is fegyveres támadásnak minősülhetnek, és a Szövetség alapokmányának híres 5. cikkelye szerinti közös fellépést válthatják ki. Elvben, és eseti megítélés nyomán.
EU és USA közötti csúcs
Az Európai Unió és a vezető nyugati hatalom közötti egyeztetés legnagyobb horderejű, digitális témakörbe tartozó eredményének kétségtelenül az a megállapodás nevezhető, amely egy közös Kereskedelmi és Technológiai Tanács felállításáról döntött (a megállapodást lejjebb részletesen is bemutatjuk!).
Ezen túlmenően szóba került még néhány fontos technológiai részterület: a globális ellátási láncokkal kapcsolatban közös egyetértéssel a félvezetők (tehát a számítógépes chipek) kerültek a fókuszba.
A személyes adatok transzatlanti áramlásának kérdése már nehezebb diónak bizonyult: bár (ismét) szóba került ez a kulcstéma, megegyezésre nem került sor; a felek folytatják egy kompromisszumos jogi szabályozás kimunkálását.
USA – Oroszország elnöki csúcstalálkozó
A legnagyobb érdeklődéssel, legjelentősebb várakozással kísért tanácskozása ennek a diplomáciai nagyhétnek vitán felül az elnökök, az amerikai Biden, és orosz kollégája, Putyin közötti személyes találkozó volt. A találkozó – a nyugati sajtó és elemzői gárda egy részének leplezetlen fanyalgása ellenére – sok szempontból korszakosnak nevezhető. Legfontosabb aspektusára még ebben a hírlevelünkben is visszatérünk (a kiberbiztonság eseményeit áttekintő blokkban), de bizonyosan előkerülnek majd még a következő hetek híradásaiban is a részletek.
A találkozó legmarkánsabb jegye ez volt: a kibertér problémái, nemzetbiztonsági kérdései, a kiberhadviselés elvi- és gyakorlati szabályozásának témái a nagyhatalmi tanácskozás egyértelműen központi elemét képezték. És ez olyan újdonság önmagában is, ami a nagyhatalmi kapcsolatok hetven éves szakaszának végére tesz pontot, illetve nyit új, 21. századi fejezetet ebben a témában.
The Highlights; Geneva Internet Platform Digital Watch; 2021.0 június 18.
Kereskedelmi és Technológiai Tanács felállításáról állapodott meg az EU és az USA
Mint az előző írásban említettük, a mögöttünk maradt hét nagydiplomáciájának egyik fontos eseményén, az EU és az USA vezetői közötti tanácskozáson a technológiai témákat illetően fontos megállapodás született. A politikusok döntöttek egy közös testület, a Kereskedelmi és Technológiai Tanács felállításáról. A létrehozandó testület lényegében egy olyan egyeztető fórum lesz, ahol a két nagyhatalmi szereplő, Amerika, illetve az európai szövetség a globális fejlődés szempontjából meghatározó gazdasági, technológiai, kereskedelmi kérdésekben hangolják össze álláspontjaikat.
A TTC fő céljai
- A kétoldalú kereskedelem és beruházások kiterjesztése és elmélyítése
- A kereskedelem új technikai akadályainak kiküszöbölése
- Együttműködés a technológiával, digitális kérdésekkel és ellátási láncokkal kapcsolatos legfontosabb területeken
- Az együttműködésen alapuló kutatás támogatása
- Együttműködés a kompatibilis és nemzetközi szabványok kidolgozásában
- A szabályozáspolitika és a végrehajtás terén folytatott együttműködés elősegítése
- Az uniós és amerikai cégek innovációjának és vezető szerepének előmozdítása
Munkacsoportok
A TTC kezdetben a következő munkacsoportokat fogja magában foglalni, amelyek a politikai döntéseket konkrét eredményekké alakítják, koordinálják a technikai munkát és jelentést tesznek a politikai szintnek:
- a technológiai szabványokkal kapcsolatos együttműködés (többek között a mesterséges intelligencia és a dolgok internete és más kialakulóban lévő technológiák),
- éghajlat és környezetbarát technológia,
- biztonságos ellátási láncok (köztük a félvezetőké),
- IKT-biztonság és -versenyképesség,
- adatkormányzás és technológiai platformok,
- a biztonságot és az emberi jogokat veszélyeztető, technológiával való visszaélés elleni fellépés,
- exportellenőrzés,
- befektetések átvilágítása,
- a kkv-k digitális technológiákhoz való hozzáférésének és a digitális technológiák kkv-k általi használatának előmozdítása valamint
globális kereskedelmi kihívások.
Ezzel párhuzamosan az EU és az USA közös technológiai versenypolitikai párbeszédet indított, amelynek középpontjában a technológiai ágazatokra irányuló közös megközelítések kidolgozása, valamint a versenypolitika és a végrehajtás terén folytatott együttműködés megerősítése áll majd.
Az új tanács rendszeres időközönként ülésezik politikai szinten, hogy irányítsa az együttműködést. Társelnöke lesz Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és az EU versenypolitikáért felelős biztosa, Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és az EU kereskedelempolitikáért felelős biztosa, Antony Blinken amerikai külügyminiszter, Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter és Katherine Tai, az Egyesült Államok külkereskedelmi képviselője. Szükség szerint a biztosi testület és az Egyesült Államok minisztériumainak más tagjai is meghívást kapnak, így biztosítva, hogy konkrét kérdésekről célzott megbeszéléseket lehessen folytatni a kormányzás egészére kiterjedő megközelítéssel.
Az EU és az USA létrehozza a Kereskedelmi és Technológiai Tanácsot, hogy irányt mutasson az értékalapú globális digitális átalakulásban; Európai Bizottság; 2021. június 15.
Anti-szankciós törvény: új fegyver Kína kezében a techno-geopolitikai rivalizálásban
Szemet szemért, fogat fogért. Ezzel a jól ismert, bibliai fordulattal jellemezték a nyugati szakértők azt az új kínai jogszabályt, amely rendkívül átfogó módon kezeli az ország elleni külföldi szankciós intézkedéseket, illetve az azok ellentételezésére szolgáló lépéseket. A törvény, amely kihirdetésekor, tehát azonnal hatályba lépett jelentősen érintheti a Kínai Népköztársaság külgazdasági kapcsolatait, de az országban jelenlévő külföldi tulajdonú, vagy érdekeltségű vállalatok működését is.
A törvénykezés előzménye az, hogy az elmúlt időszakban (ami néhány éves periódust ölel fel, bár a folyamatok az utóbbi hónapokban gyorsultak fel jelentősen) az Egyesült Államok, illetve (nem kis részben amerikai nyomásra) az USA szövetségi rendszereibe tartozó államok sora léptetett életbe korlátozó intézkedéseket, szankciókat kínai állampolgárok, illetve szervezetek ellen. Formálisan az ilyen büntető intézkedések a Kínában történő emberi jogi sérelmek szankcionálására születtek, ám nehéz lenne nem észrevenni a mögöttes geopolitikai törésvonalakat, ütköző érdekeket. Azaz, a Kína „bekerítésére” és „visszaszorítására” meghirdetett új hidegháborús politikát.
Kína, természetesen, eddig is talált módot arra, hogy valamilyen formában ellenintézkedéseket léptessen életbe, ám azok esetlegesek és korlátozott hatókörük voltak. A most megalkotott törvénnyel (amelynek kidolgozói egyébként sok tekintetben építettek a korábbi, jellemzően a Külügyminisztérium, vagy a Kereskedelmi Minisztérium által kiadott ellenintézkedések gyakorlatára) egységes jogalapot szolgáltat az ilyen „büntető akciókat megbüntető akciók” életbe léptetéséhez.
Az új jogszabály olyan személyek, vagy intézmények elleni fellépést teszi lehetővé, akik, illetve amelyek kínai állampolgárok elleni diszkriminatív intézkedéseket alkotnak, vagy léptetnek életbe. Az ilyen személyek tiltólistára helyezhetők. Az ilyen listákon szereplő személyektől megtagadható a belépés Kínába, illetve onnét kiutasíthatók. A tulajdonukban levő vagyoni eszközök zárolhatók, befagyaszthatók, sőt akár le is foglalhatók.
Figyelemre méltó részlet: a jogszabály hatálya kiterjed azon személyekre, vagy entitásokra is, aki, amelyek beavatkoznak Kína belügyeibe. Éppen ez a mozzanat az, ami a kínai ellen-rendszabályozási eszközkészletet annyira kiterjedtté teszi. Nagyon erős, rendkívül széles esetkörben alkalmazható fegyverré.
Explainer: An eye for an eye? China’s new anti-foreign sanctions law; Yew Lun Tian; Reuters; 2021. június 11.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Marad a kínai diplomácia harcos attitűdje
Szókimondó. Így jellemzik önmaguk harcos attitűdjét azok a kínai diplomaták, akik az elmúlt bő egy évben a nyugati politikai és média körök kezdeti megrökönyödésétől, majd leplezetlen ellenszenvétől kísérve egy markánsan új hangnemet és tartalmat kezdtek megjeleníteni Kína külpolitikai kommunikációjában. Az elmúlt évek nagysikerű, erősen hazafias érzelemvilágú kínai filmsikere, egyfajta „kínai Rambo” sorozat címe nyomán „farkas harcosoknak” (wolf warriors) elkeresztelt diplomaták stílusváltása valóban szembeötlő. A kertelés nélküli, sokszor nyers (sőt néha kifejezetten durva, esetleg bántó) megfogalmazások merőben más jelleget adnak a kínai diplomácia párbeszédkultúrájának, mint ami az elmúlt bő négy évtizedben megszokottá vált. A nyugati kommentátorok ezt a váltást Hszi Csin-ping elnök-főtitkár autoriter vezetési stílusából fakadónak gondolják. Éppen ezért, amikor néhány nappal ezelőtt a kínai államfő egy beszédében a külföldre irányuló kommunikáció szerethetővé, hatásossá tételére buzdította az államszervezet tagjait, akkor az elemzők jó része úgy gondolta, talán visszakanyarodik a kínai diplomácia a korábbi él nélküli, tompa udvariasságához. Az asszertív, harcos, új diplomata generáció egyik leginkább reflektorfénybe került tagja, a Párizsban nagykövetként szolgáló Lu Sa-je most több fontos vezércikkben nyilvánosságot kapott interjúban biztosított mindenkit: a kínai diplomácia öntudatossága, szókimondása jottányit sem fog változni. A külügyi szakember kifejtette: a nagyhatalmak közötti geopolitikai szembenállás elmélyülésével, elmérgesedésével megsokasodtak a Kínai Népköztársaságot érő külföldi vádaskodások és támadások. A közösségi média felületein jól elboldoguló, fiatalabb diplomata generáció erőteljesebb, keményebb fellépése éppen ezért Lu Sa-je szerint nem más, mint önvédelem.
Outspoken Chinese envoys stick to ’self-defense’ diplomacy for respectable national image; Liu Xin – Zhao Yusha; Global Times; 2021. június 18.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
