„Sorra érkeznek a hírek az űrszektort érintő nemzetközi szankciókról és az orosz válaszintézkedésekről.
Mióta Oroszország elindította az Ukrajna elleni katonai offenzívát, a háborús tudósítások mellett sorra érkeznek a nemzetközi szankciókról és az ezekre adott orosz válaszintézkedésekről szóló hírek. Korábban beszámoltunk például a Joe Biden elnök által bejelentett exportkorlátozásokról, amelyek az űrszektort is érintik. Igaz, hogy a NASA közlése szerint a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetésében való együttműködést fenn szeretnék tartani, de a a helyzet napról napra változhat. Tegnapi hír volt, hogy az Európai Unió által életbe léptetett szankciókra válaszul az orosz Roszkoszmosz hazarendelte a Francia Guyanában fekvő európai űrközpontban, Kourou-ban dolgozó munkatársait. Ők az onnan indított Szojuz hordozórakétákkal kapcsolatos feladatokat látták el. Így felfüggesztették a Szojuzok startját a dél-amerikai űrközpontból, megakasztva így az európai Galileo navigációs műholdrendszer kiépítésének folyamatát. Idén ugyanis két pár új Galileo hold állt volna pályára Kourou-ból orosz rakétákkal.
Bár kezdetben úgy tűnhetett, hogy a nemzetközi tudományos együttműködésekre talán kevésbé lesz súlyos hatással a háborús helyzet, azóta is egyre-másra érkeztek a nyugtalanító hírek. A Roszkoszmosz még tegnap közölte, hogy a Vénusz kutatására készülő Venyera-D űrszondája programjából kizárta az amerikai kutatókat. A 2029-es indításra tervezett, keringő és leszálló egységet is magával vivő űrszondához a NASA tudományos műszerekkel járult volna hozzá. A Roszkoszmosz vezetője, Dmitrij Rgozin azonban február 26-án bejelentette, hogy az együttműködést beszüntetik.
Nem csak tervezett, de már működő űrprogramot is elértek a háborús helyzet hullámai. Egyelőre a Roszkoszmosz orosz nyelvű Facebook-oldalán lehet olvasni a hírt, hogy a német partnerek kikapcsolják az orosz Szpektr-RG röntgencsillagászati űrtávcső fedélzetén működő eROSITA (extended ROentgen Survey with an Imaging Telescope Array) teleszkópot. A Szpektr-RG 2019-ben indult a Nap–Föld rendszer külső (L2) Lagrange-pontjához, ahol azóta is nagy sikerrel végzi megfigyeléseit. Egy orosz berendezés (ART-XC) is működik rajta. Az eROSITA röntgen-égboltfelmérésének leállása óriási veszteség a tudománynak, és mivel az űrszondák élettartama szükségképpen korlátozott, a helyzet esetleges jövőbeli rendeződése után sem lehet pótolni az elveszett méréseket.
Bár az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója, Josef Aschbacher a minap még óvatosan nyilatkozott az oroszokkal való tudományos együttműködés fenntartásáról, most már elég bizonytalannak tűnik az ExoMars 2022 helyzete. Az európai és orosz együttműködésben készülő Mars-szonda szeptemberben kellene elinduljon a kazahsztáni Bajkonurból egy Proton rakétával. A hányatott sorsú program a 2020-as indítási ablakot lekéste. Azóta azonban elkészültek a berendezések, köztük az európai Rosalind Franklin rover és az orosz Kazacsok leszálló platform. Hamarosan kezdődnie kellene a startelőkészületeknek. Ha idén sem tudna elindulni az ExoMars program következő eleme, és nem használhatnák az orosz egységet és a hordozórakétát, az újratervezés sok pénzbe és időbe kerülne. A Marshoz ráasásul 26 havonta nyílik kedvező indítási lehetőség.
Egész biztos, hogy az űrtevékenységre kölcsönösen káros intézkedések és válaszcsapások sora még távolról sem ért véget. A helyzet hosszú távú következményeinek, a károknak az elemzéséhez is több idő kell. Az űrben használt csúcstechnológiájú mikroelektronikai alkatrészek ellátásának területén Rogozin szavai szerint várható a kínaiakkal való orosz kapcsolatok megerősödése. A rakétaindítások nemzetközi piacán is átrendeződés indul el, ha a megrendelők számára tiltottá válik az orosz hordozórakéták használata.”
Forrás:
A háború űrveszteségei; Frey Sándor; Űrvilág; 2022. február 27.
