Skip to main content
Európai Uniógazdaság

Az Európai Unió Tanácsa prioritásai a 2023. évi uniós költségvetésre vonatkozóan

Szerző: 2022. március 16.No Comments

„

  1. A Tanács kiemeli, hogy a 2023. évi költségvetés kulcsfontosságú szerepet tölt be az Unió által elfogadott hosszú távú célkitűzések és szakpolitikai prioritások kidolgozásában és megvalósításában, hozzájárulva az európai gazdaság Covid19-világjárványt követő helyreállításához. A költségvetést 2023-ban is – immár a harmadik egymást követő évben – a Next Generation EU (NGEU) elnevezésű ideiglenes helyreállítási eszközből biztosított források fogják megerősíteni.
  2. A Tanács hangsúlyozza, hogy a 2023. évi költségvetés megállapítása és végrehajtása során az összes uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak tiszteletben kell tartania a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (MFF)[1] valamennyi elemét és eleget kell tennie azoknak.
  3. A Tanács újólag hangsúlyozza, hogy a költségvetést a költségvetési rendeletben[2] meghatározott költségvetési elvekkel, nevezetesen az egységesség, az évenkéntiség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság elvével összhangban kell megállapítani.
  4. A Tanács úgy véli, hogy a 2023. évi költségvetésnek reálisnak kell lennie és összhangban kell állnia a tényleges igényekkel, valamint prudens módon kell megtervezni és gondoskodni kell arról, hogy az intézményközi megállapodásban[3] foglalt rendelkezések sérelme nélkül az MFF felső összeghatárain belül megfelelő tartalék álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy kezelni lehessen az előre nem látható körülményeket. A 2023. évi költségvetésnek egyúttal elegendő forrást kell biztosítania az uniós programok végrehajtásának garantálásához is, és lehetővé kell tennie a jelenlegi és a korábbi MFF keretében már megtett kötelezettségvállalások kellő időben történő kifizetését, különös tekintettel arra, hogy 2023 az utolsó év a 2014–2020-as időszakra vonatkozó MFF megosztott irányítás keretébe tartozó kötelezettségvállalásainak a végrehajtására. E célból – amennyiben szükséges és kellően indokolt esetekben, a költségvetésen belüli valamennyi lehetséges átcsoportosítás végrehajtását követően – a rendelkezésre álló rugalmassági lehetőségek igénybevételével megfelelő előirányzatokról kell gondoskodni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a tagállamok által benyújtott követelések kiegyenlítésének elmaradása. A fennálló kötelezettségvállalások (RAL) szintjét folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
  5. A Tanács kiemeli, hogy a költségvetési fegyelmet az összes uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak fenn kell tartania, és hangsúlyozza, hogy kizárólag a szükségesnek vélt kiadási tételeket kell beállítani a költségvetésbe. A Tanács továbbá rámutat arra, hogy a költségvetésben szereplő további összegeknek, például a visszavont kötelezettségvállalásokból származó, a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése szerint újból felhasználható összegeknek teljes mértékben meg kell felelniük a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF-ről szóló megállapodásnak, illetve arra kell korlátozódniuk.
  6. A Tanács nyugtázza, hogy a tagállami előrejelzések egyre pontosabbak[4], és felkéri a Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe a költségvetési tervezetben szereplő kifizetések szintjének becslése során. A Tanács hangsúlyozza, hogy biztosítani kell mind a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulásainak, mind pedig az uniós költségvetésből a tagállamokba irányuló kifizetéseknek a kiszámíthatóságát, emlékeztetve arra, hogy pontos költségvetés-tervezéssel megelőzhetők a nemzeti költségvetéseket próbára tevő kellemetlen kihívások. E tekintetben a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy átlátható módon készítsen pontos és megbízható előrejelzést valamennyi bevételről, beleértve a befolyó bevételeket, a pénzbírságokat, valamint az Egyesült Királyság által a kilépésről rendelkező megállapodással[5] összhangban 2023-ban fizetendő éves összeget is, ami lehetővé teszi majd, hogy a tagállamok időben felmérhessék az uniós költségvetéshez való várható hozzájárulásukat.
  7. A Tanács kiemeli, hogy a korrekciós költségvetési eszközöket, így például a költségvetés-módosításokat az indokolt minimális szinten kell tartani, időben be kell őket nyújtani a megfelelő vizsgálatuk lehetővé tételéért és azért, hogy ne legyen fennakadás az uniós programok működésében, továbbá elsősorban forrásátcsoportosítással kell őket finanszírozni. A Tanács különösen arra kéri fel a Bizottságot, hogy a vonatkozó információk rendelkezésre állását követően külön és haladéktalanul nyújtson be bevételvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket. A Tanács újólag megerősíti: szilárdan elkötelezett amellett, hogy amint lehetséges, állást foglal a költségvetés-módosítási tervezetekről.
  8. A Tanács kiemeli, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF 7. fejezetének felső összeghatára azon az előfeltevésen alapul, hogy valamennyi uniós intézmény átfogó és célzott megközelítést alkalmaz a személyzet létszámának stabilizálására és az igazgatási kiadások csökkentésére. A személyzet létszámának e feltevéseknek nem megfelelő növelése indokolatlan nyomást gyakorolhat a 7. fejezetre, és alááshatja az intézmények közötti intézményközi egyensúlyt. Következésképpen a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy adott esetben határozzon meg és terjesszen elő kezdeményezéseket, többek között az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 314. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazva. A Tanács hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy az egyes intézmények átlátható és egyértelmű indokolással szolgáljanak minden olyan további előirányzatra vonatkozóan, amely nincs összhangban az MFF-ről szóló megállapodással. A Tanács emlékeztet továbbá annak fontosságára, hogy a decentralizált ügynökségek finanszírozását szigorú ellenőrzés alatt kell tartani, és azt csak az indokolt szükségletekre kell korlátozni.
  9. Annak érdekében, hogy a nemzeti parlamenteknek elegendő idejük legyen a részletes vizsgálatra, a Tanács pedig alaposan előkészíthesse álláspontját, a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 23. hétig terjessze elő a 2023. évi költségvetési tervezetet. A Tanács ösztönzi továbbá a Bizottságot, hogy folyamatosan javítsa a költségvetési dokumentumainak tartalmát azáltal, hogy egyszerűbbé, tömörebbé és átláthatóbbá teszi őket, és gondoskodjon róla, hogy rendelkezésre álljanak a legfrissebb adatok. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban képezzen tartalékot az új jogi aktusokra vagy a hatályos jogi aktusok még el nem fogadott módosításaira előirányzott kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokból.
  10. Emellett a Tanács sürgeti a Bizottságot, hogy csatolja a költségvetési tervezethez a költségvetési rendelet 41. cikkében felsorolt összes alkalmazandó dokumentumot. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy garantálja az NGEU keretében nyújtott összes forrás teljes körű átláthatóságát és láthatóságát azzal, hogy minden releváns információt rendelkezésre bocsát, ideértve az NGEU keretében biztosított költségvetési előirányzatokra vonatkozó összefoglaló táblázatokat is.
  11. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a tagállamokat a költségvetésbe beállított – többek között az NGEU-ból és az Egyesült Királysággal kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodásból[6] származó – címzett bevételekről, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF-ről szóló megállapodással összhangban bizonyos programok számára elkülönített egyéb címzett bevételek tekintetében pedig tartsa be a költségvetési rendeletben előírt kötelezettségeit.
  12. A Tanács hangsúlyozza az átláthatóság fontosságát az NGEU finanszírozási költségei, valamint az adósságkezelés és az uniós költségvetéshez kapcsolódó minden egyéb kötelezettség kezelése tekintetében, és felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást a kamatkifizetésekre előirányzott, fel nem használt forrásokról. A Tanács emellett emlékeztet arra, hogy a Bizottság a 2022. évi költségvetési eljárás keretében kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF-ben az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (EURI) sorára eredetileg tervezett teljes összeget – a saját forrásokról szóló határozat[7] rendelkezéseivel összhangban – teljes mértékben kamatköltségek vagy előtörlesztések kifizetésére használják fel.
  13. A Tanács valamennyi intézményt arra ösztönzi, hogy hatékonyan és konstruktívan működjenek együtt, lehetővé téve, hogy a költségvetési eljárás zökkenőmentes legyen, és hogy a 2023. évi költségvetés megállapítása az EUMSZ-ben megállapított határidőre megtörténjen. A Tanács különösen arra kéri fel a Bizottságot, hogy a költségvetési eljárás egésze során elfogulatlan közvetítői szerepében járjon el. A Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy az egyeztetési eljárás elősegítése érdekében biztosítsa az együttes következtetések tervezett elemeihez való, időben történő hozzáférést; e következtetéseknek átfogóknak kell lenniük és (különösen a kötelezettségvállalásokra és a kifizetésekre vonatkozó) összes releváns információt tartalmazniuk kell.
  14. A Tanács újólag megerősíti, hogy nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek az iránymutatásoknak, és elvárja, hogy a Bizottság a 2023. évi költségvetési tervezet elkészítésekor kellően figyelembe vegye őket.
  15. Ezeket az iránymutatásokat a Tanács az Európai Parlament és a Bizottság, valamint a többi uniós intézmény és szerv rendelkezésére fogja bocsátani.

[1] A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433 I., 2020.12.22., 11. o.).

[2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

[3] Intézményközi megállapodás (2020. december 16.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről (HL L 433 I., 2020.12.22., 28. o.).

[4] Az „Active Monitoring and Forecast of Budget Implementation” (A költségvetés-végrehajtás aktív nyomon követése és előrejelzése) című, 2021. március 24-i 2020. évi tájékoztatónak az „Accuracy of Member States’ payment forecasts for 2020” (A 2020-ra vonatkozó tagállami kifizetési előrejelzések pontossága) tárgyú 7.2. pontjában foglaltak szerint, lásd: https://ec.europa.eu/info/publications/active-monitoring-and-forecast-budget-implementation-2020_en.

[5] Megállapodás a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről (HL L 29., 2020.1.31., 7. o.).

[6] Kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között, Ötödik rész: az uniós programokban való részvétel, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és pénzügyi rendelkezések, valamint a kapcsolódó jegyzőkönyv (HL L 444., 2020.12.31., 14. o.).

[7] A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

Ülések”

Forrás:
A Tanács prioritásai a 2023. évi uniós költségvetésre vonatkozóan; Európai Unió Tanácsa; 2022. március 15.

Tags: