„A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá a Bizottságnak az európai kohéziós politikáról szóló 8. jelentéséről.
A Tanács a következtetéseiben elismeri, hogy a jelentés olyan válságok (Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója) és hosszú távú kihívások (például az éghajlatváltozás és a demográfiai változások) összefüggésében készült, amelyek az uniós tagállamokra és régiókra aszimmetrikus hatást gyakorolnak.
A Tanács hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikának kellőképpen figyelembe kell vennie a területek szükségleteit és lehetőségeit, lehetővé téve számukra, hogy a legfontosabb beruházásokat célzottan a helyi körülményekhez igazítva valósíthassák meg.
A következtetések főbb elemei a következők:
Célzottabb prioritások
A Tanács úgy véli, hogy az új egyenlőtlenségek elkerülése érdekében a beruházásokat a zöld és digitális átállás által kínált növekedési lehetőségekhez kell igazítani.
A Tanács elismeri továbbá, hogy a szociális jogok európai pillére támogatja és kiegészíti a tagállamoknak az igazságosabb és befogadóbb társadalom érdekében hozott intézkedéseit. Felszólít az oktatás és a szakképzés megerősítésére annak érdekében, hogy a polgárok jobban fel legyenek készülve a társadalmainkban végbemenő átállás folyamataira.
A kohézió megerősítése a területi beágyazottság elmélyítése révén
A következtetések hangsúlyozzák a kohéziós politika helyi dimenziójának fontosságát, és emlékeztetnek arra, hogy különös figyelmet kell fordítani a vidéki térségekre, az ipari átalakulás által érintett térségekre, valamint a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókra.
A Tanács azt ajánlja, hogy fordítsanak további figyelmet néhány közepes jövedelmű régióra, amelyek stagnálnak vagy hosszú évek óta recesszióban vannak. A kohéziós politikának segítenie kell ezeket a területeket a növekedés új forrásainak megtalálásában, és meg kell akadályoznia, hogy más európai régiók is hasonló helyzetbe kerüljenek.
Oroszország Ukrajna elleni agressziója tekintetében a következtetések elismerik, hogy az Oroszországgal és Belarusszal, illetve az Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal határos régiók a regionális fejlődésüket érintő sajátos gazdasági és társadalmi kihívásokkal néznek szembe.
A hosszú távú beruházásokat támogató egyszerűbb kohéziós politika
A Tanács hangsúlyozza, hogy bár a kohéziós politika célja a hosszú távú fejlesztési stratégiák támogatása, mégis segítséget nyújtott egyes régióknak a közelmúltbeli válságok hatásainak enyhítésében.
A Tanács emlékeztet továbbá arra, hogy biztosítani kell az uniós támogatás átlátható módon és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban történő hatékony végrehajtását.
A jövőre irányuló gondolkodás
A Tanács várakozással tekint a 2027 utáni kohéziós politika jövőjére irányuló gondolkodás elindítása elé egy egyszerűbb és hatékonyabb szabályrendszer kialakítása, valamint az alapok megsokszorozódásával járó tendencia elkerülése érdekében.
Háttér
2022 februárjában az Európai Bizottság előterjesztette a 8. kohéziós jelentését. A jelentés részletesen elemzi az európai gazdasági, társadalmi és területi kohézió alakulását az elmúlt tíz évben, és azonosítja az egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a régiók közötti konvergencia fokozása terén jelentkező új kihívásokat.
A kohéziós politika célja az Unió általános harmonikus fejlődésének előmozdítása, különösen a különböző régiók fejlettségi szintje tekintetében mutatkozó egyenlőtlenségeknek, valamint a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentése érdekében.
Forrás:
Kohézió Európában 2050-ig: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá; Európai Unió Tanácsa; 2022. június 2.
