„Első alkalommal kommentálta nyilvánosan a közlekedési államtitkár az általa gründolt cég, az NKK elvételét és megszüntetését. Szerinte a történtek rossz fényben jelentek meg a sajtóban. Egyértelművé tette, hogy a Lázár János vezette ÉBM megjelenése ellenére az NKK által vitt feladatok Palkovics László tárcájánál, a TIM-nél maradnak.
A közlekedéspolitika iránt érdeklődők számára a nyár egyik izgalmas történése a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM), illetve az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) összecsiszolódása a közlekedésfejlesztés és a közlekedési projektek terén. Nem titok, hogy ebben a folyamatban voltak súrlódások Palkovics László és Lázár János tárcája között.
Ennek talán a legplasztikusabb jele a Nemzeti Közlekedési Központ Zrt. (NKK) ügye volt: hiába jelent meg a Magyar Közlönyben május végén, hogy a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) helyén létrejött új állami tulajdonú társaság a TIM tulajdonosi joggyakorlásába került, a cég fölött július közepére már hivatalosan is az ÉBM állt. Az NKK-t a közlekedéspolitika intézményi portfóliójának legerősebb elemének álmodta meg Vitézy Dávid, akit a május végén megalakult ötödik Orbán-kormányban közlekedési államtitkári pozícióra kérték fel a TIM-en belül. Azzal, hogy ebben a feladatban nem támaszkodhatott az NKK-ra, komoly űr keletkezett az eszköztárában. Éppen ezért különösen fájó lehetett, amikor kiderült, hogy az ÉBM nem tervez hosszú távon az NKK-val, és még az idén felszámolja.
Ez vezetett az NKK bezárásához
Vitézy Dávid eddig nem szólalt meg a sajtóban ebben a témában, azonban a HVG-nek adott interjújában hosszabban elmagyarázta, mi történt a háttérben. Szerinte nem tükrözik a valóságot azok az értelmezések, hogy az NKK azért szűnt meg, mert nincs rá szükség, vagy mert a kormányzaton belül elégedetlenek lettek volna Vitézy teljesítményével.
Egyik sem igaz, bár a sajtóban érthető módon más fénytörést kapott a téma.
Elmondta, hogy az NKK elődjének, a BFK-nak a feladata az elmúlt két évben az volt, hogy Budapesten és az agglomerációban előkészítse a kiemelt vasúti, HÉV- vagy egyéb közlekedési, zöldfelületi beruházásokat. Mivel a mostani ciklus jelenlegi kormányzati hierarchiájában Lázár János alá tartozik az összes állami beruházás Magyarországon, világossá vált, hogy a BFK által vitt beruházások irányítását az ÉBM veszi át. Ez azonban technikailag más modellben indult el: eredetileg nem a cég ment volna át, hanem csak a projektek. Ezért is nevezték át első körben a BFK-t. Csakhogy mindez nehéznek bizonyult a minisztérium számára, így végül a társaság átadásáról született döntés. Vitézy Dávid hangsúlyozta: ettől még az NKK által tervezett feladatok a TIM-ben maradtak, hiszen a közlekedésért felelős minisztert Palkovics Lászlónak hívják.
Mindazokat a feladatokat, amiket az NKK végzett volna el, mi fogjuk ellátni, csak technikailag máshogy. A cél nem változott, csak az eszköz. A ránk bízott feladatok ugyanazok, és ezeket Palkovics Lászlóval karöltve el is végezzük – fogalmazott.
Mi a helyzet a 9 eurós bérlet és a klímabérlet bevezetésével?
Vitézy Dávidot kérdezték a német mintán alapuló, 5 ezer forintos közlekedési bérlet bevezetésének lehetőségéről. Rámutatott, hogy a magánemberek számára továbbra is elérhető a hatósági ársapkás üzemanyag, tehát az a helyzet (az üzemanyagárak elszabadulása – a szerk.), ami miatt ez Németországban felmerült, Magyarországon nem áll fenn. Megjegyezte, hogy sem a csehek, a lengyelek, az osztrákok, a franciák, a Benelux vagy a skandináv országok nem vezettek be a némethez hasonló intézkedést. Ezzel együtt figyelemmel követik a német példát.
A klímabérlet viszont osztrák ötlet, és nem egy olcsó átmeneti megoldás, mint a német.
Magyarországon a tarifastruktúra lényegesen egyszerűbb, mint Ausztriában, hiszen nem vagyunk szövetségi állam, de való igaz, hogy szükséges lenne a MÁV-Start, a Volánbusz, a helyi szolgáltatók jegyrendszereinek egységesítése. Erről régóta szó van, és a kormányzat egyértelmű szándéka is ez.
Ennek nincs közvetlen összefüggése az üzemanyag-ellátási helyzettel vagy a klímaváltozással, bár természetesen mindkét hatás erősíti a közösségi közlekedés fontosságát és az igénybevételének egyszerűsítéséhez fűződő közérdeket. A TIM dolgozik ezen, és a 2023-ban létrejövő országos közlekedésszervező végzi majd el az ezzel kapcsolatos teendőket.
A V-Híd felpörgeti a BuBe építését
Az államtitkár arról is beszélt, hogy sikerült megoldani, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházása haladjon, és ne csússzon ki a hitelszerződésben szereplő határidőkből.
A kivitelező V-Híd a tervezett határidőnél majd egy évvel korábban, 2023. október helyett már az idén augusztusban átadja a pályát – ideiglenesen, a tehervonatok számára – a Szeged és Röszke közötti szakaszon.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy közbeszerzési ügyekben nem a TIM dönt, minden beruházással kapcsolatos kérdés Lázár János tárcájához tartozik. A TIM a MÁV felügyeletéért és működtetéséért felelős minisztériumként vesz részt ezekben a projektekben.
Lesz-e Vitézy Dávidból főpolgármester?
A HVG szerint sokan a Fidesz 2024-es főpolgármester-jelöltjét látják Vitézy Dávidban. Erre a felvetésre úgy reagált, hogy most nem foglalkozik fővárosi ügyekkel, nem gondolkodik ilyesmin. „Most azon dolgozom, hogy az országos közlekedésszervező létrejöjjön, hogy végre legyen egy olyan applikáció, amin együtt lehet kezelni a MÁV, a GYSEV, a HÉV és a Volán menetrendjét, és egy jegy megvásárlásával le lehessen tudni a fizetést is. A napjaimat most ezek kötik le, és az, hogy a beruházásokhoz az uniós és hazai forrásokat megszerezzük.””
Forrás:
Vitézy Dávid megszólalt, és tiszta vizet öntött a pohárba; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2022. augusztus 18.
