Kérdések és válaszok: A digitális piacokról szóló jogszabály: tisztességes és nyitott digitális piacok biztosítása

„Mi a digitális piacokról szóló jogszabály lényege?

A digitális piacokról szóló jogszabály szabályokat vezet be a digitális ágazatban „kapuőrként” működő platformokra vonatkozóan. Ezek olyan platformok, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra és fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára végfelhasználóik elérésében, továbbá amelyeknek a helyzete szilárd és tartós, illetve előre láthatólag szilárddá és tartóssá válik. Ezáltal képesek magánszereplőként szabályozói szerepet betölteni és szűk keresztmetszetet alkotni a vállalkozások és a végfelhasználók között.

A digitális piacokról szóló jogszabály célja egyfelől annak megelőzése, hogy a kapuőrök tisztességtelen feltételeket írjanak elő a vállalkozások és a végfelhasználók számára, másfelől a fontos digitális szolgáltatások nyitottságának biztosítása. A kapuőrök által végrehajtandó változtatások közé tartozik például annak biztosítása, hogy a végfelhasználók könnyen leiratkozhassanak az alapvető platformszolgáltatásokról vagy eltávolíthassák az előre telepített alapvető platformszolgáltatásokat, az operációs rendszer melletti alapértelmezett szoftvertelepítés leállítása, a hirdetési teljesítményre vonatkozó adatok és hirdetési árazási információk szolgáltatása, annak lehetővé tétele, hogy a fejlesztők alternatív alkalmazáson belüli fizetési rendszereket használjanak, illetve hogy a végfelhasználók alternatív alkalmazás-áruházakat töltsenek le.

Az egységes piac egészére kiterjedő közös szabályok ösztönözni fogják az innovációt, a növekedést és a versenyképességet, valamint elő fogják segíteni a kisebb platformok, a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások növekedését, amelyeket uniós szinten egységes, egyértelmű keret fog szabályozni.

Kire fog kiterjedni a digitális piacokról szóló jogszabály hatálya?

A digitális piacokról szóló jogszabály csak a rendeletben meghatározott objektív kritériumok szerint „kapuőrnek” minősített vállalatokra lesz alkalmazandó. Ezek olyan vállalatok, amelyek egyfelől méretüknél, másfelől az üzleti szereplők ügyfeleinek elérésében játszott fontos szerepüknél fogva különösen nagy jelentőséggel bírnak a belső piacon.

Előfeltétel, hogy az érintett vállalatoknak a digitális piacokról szóló jogszabályban felsorolt úgynevezett „alapvető platformszolgáltatások” legalább egyike tekintetében kapuőrnek kell minősülniük (ilyen platformszolgáltatások például az online keresőmotorok, a közösségi hálózati szolgáltatások, az alkalmazás-áruházak, bizonyos üzenetküldő szolgáltatások, a virtuális asszisztensek, a webböngészők, az operációs rendszerek és az online közvetítő szolgáltatások). Ugyanaz a vállalat több alapvető platformszolgáltatás kapuőrének a szerepét is betöltheti.

Konkrétan három fő kumulatív feltétel alapján tartozik egy vállalat a digitális piacokról szóló jogszabály hatálya alá:

1. a vállalat mérete hatással van a belső piacra: feltételezhetően ez a helyzet áll fenn, ha a vállalat az Unióban legalább 7,5 milliárd EUR összegű éves forgalmat bonyolított az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében, vagy átlagos tőkepiaci értéke vagy ekvivalens valós piaci értéke a legutóbbi pénzügyi évben legalább 75 milliárd EUR volt, és legalább három tagállamban nyújt alapvető platformszolgáltatást;
2. a vállalat ellenőrzést gyakorol egy, az üzleti felhasználók számára fontos, a végső fogyasztók elérését lehetővé tevő kapu felett: feltételezhetően ez a helyzet áll fenn, ha olyan alapvető platformszolgáltatást működtető vállalatról van szó, amely havonta több mint 45 millió, az EU területén található vagy letelepedett aktív végfelhasználóval, illetve évente több mint 10 000 aktív, az EU területén letelepedett üzleti felhasználóval rendelkezik az utolsó pénzügyi évben;
3. a vállalat helyzete szilárd és tartós: feltételezhetően ez a helyzet áll fenn, ha a vállalat az utolsó három pénzügyi év mindegyikében megfelelt a második kritériumnak.

Azokról a vállalatokról, amelyek megfelelnek a fenti kritériumoknak, vélelmezni kell, hogy kapuőrök, ugyanakkor e vállalatoknak lehetőségük van megcáfolni a vélelmet és megalapozott érveket benyújtani annak bizonyítására, hogy kivételes körülmények miatt nem minősíthetők kapuőrnek annak ellenére, hogy valamennyi küszöbértéknek megfelelnek.

Ezzel szemben a Bizottság piaci vizsgálatot indíthat egy adott vállalat konkrét helyzetének részletesebb értékelése céljából, és dönthet úgy, hogy a vállalatot minőségi értékelés alapján kapuőrnek minősíti, még akkor is, ha a szóban forgó vállalat nem felel meg a mennyiségi küszöbértékeknek.

Milyen következményekkel jár a vállalatra nézve, ha a digitális piacokról szóló jogszabály értelmében kapuőrnek minősül?

A kapuőr külön felelőssége lesz, hogy olyan magatartást tanúsítson, amellyel – a jogszabályban meghatározott konkrét kötelezettségeknek való megfelelés révén – biztosítható egy olyan nyitott online környezet, amely a vállalkozások és a fogyasztók szempontjából egyaránt tisztességes, és mindenki számára utat nyit az innováció felé.

A digitális piacokról szóló jogszabály értelmében a kapuőrként azonosított vállalatokra számos kötelezettség és tilalom fog vonatkozni.  Az ilyen vállalatoknak ezért proaktív módon olyan magatartást kell tanúsítaniuk, amely nyitottabbá és megtámadhatóbbá teszi a piacokat, ugyanakkor tartózkodniuk kell a tisztességtelen magatartástól, amelyet a jogszabály az eddigi piaci tapasztalatok fényében határoz meg, ideértve a versenyjogi ügyeket is.

Ha egy vállalat helyzete még nem szilárd és tartós, de a közeljövőben előreláthatólag azzá válik, a kötelezettségek egy arányos részhalmaza alkalmazható abból a célból, hogy az érintett kapuőr műveletei során ne tudjon tisztességtelen eszközökkel ilyen helyzetbe kerülni. 

Az alapvető platformszolgáltatások mely típusai tartoznak a digitális piacokról szóló jogszabály hatálya alá?

A digitális piacokról szóló jogszabály hatálya az alapvető platformszolgáltatások alábbi tíz típusára fog kiterjedni:

• online közvetítő szolgáltatások;
• online keresőmotorok;
• online közösségi hálózati szolgáltatások;
• videomegosztóplatform-szolgáltatások;
• számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások;
• operációs rendszerek;
• felhőszolgáltatások;
• reklámszolgáltatások;
• webböngészők;
• virtuális asszisztensek.

Az említett tíz alapvető platformszolgáltatás közül nyolc szerepelt a Bizottság eredeti javaslatában, majd a tárgyalások során a Bizottság által eredetileg javasolt jegyzék kiegészült még két alapvető platformszolgáltatással (a virtuális asszisztensekkel és a webböngészőkkel).

E két további alapvető platformszolgáltatás felvétele a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló, 2020. decemberi javaslat óta bekövetkezett fejlemények alapján indokolt. Az említett fejlemények közé tartoznak többek között a dolgok internetének fogyasztói ágazatáról készült vizsgálatnak a hangasszisztensekre vonatkozó megállapításai, valamint a webböngészőkkel kapcsolatos közelmúltbeli jogérvényesítési tapasztalatok és általánosabb fejlemények.

Mely kötelezettségek és tilalmak vonatkoznak a kapuőrökre?

A digitális piacokról szóló jogszabály számos olyan kötelezettséget határoz meg, amelyet a kapuőröknek napi működésük során teljesíteniük kell a tisztességes és nyitott digitális piacok biztosítása érdekében. Ez lehetőséget teremt a vállalatok számára arra, hogy termékeik és szolgáltatásaik érdemei alapján megtámadják a piacokat, és innovációs tevékenységet folytassanak.

A kapuőrök számára előírt kötelezettségek közé tartoznak például a következők:

• lehetővé kell tenniük a végfelhasználók számára, hogy könnyen eltávolítsák az előre telepített alkalmazásokat vagy megváltoztassák az operációs rendszerek, a virtuális asszisztensek, illetve a webböngészők azon alapértelmezett beállításait, amelyek a kapuőr termékeihez és szolgáltatásaihoz irányítják őket, és választóképernyőket kell biztosítaniuk az alapvető szolgáltatások tekintetében;
• lehetővé kell tenniük a végfelhasználók számára, hogy harmadik felek olyan alkalmazásait vagy alkalmazás-áruházait telepítsék, amelyek a kapuőr operációs rendszerét használják vagy azzal interoperábilisak;
• lehetővé kell tenniük a végfelhasználók számára, hogy ugyanolyan könnyen leiratkozzanak a kapuőr alapvető platformszolgáltatásairól, amilyen könnyen feliratkoznak rájuk;
• lehetővé kell tenniük harmadik felek számára a kapuőr szervezeti egységeivel való együttműködést;
• a platformjukon hirdető vállalatok rendelkezésére kell bocsátaniuk azokat a teljesítménymérő eszközeiket és mindazon információkat, melyek ahhoz szükségesek, hogy a hirdetők és a kiadók önállóan ellenőrizhessék a kapuőr felületein megjelenő hirdetéseiket;
• lehetővé kell tenniük üzleti felhasználóiknak, hogy a platformon kívül is hirdessék ajánlataikat és szerződést kössenek ügyfeleikkel;
• hozzáférést kell biztosítaniuk üzleti felhasználóik számára a tevékenységük során a kapuőr platformján keletkező adatokhoz.

A kapuőrök számára előírt tilalmak közé tartoznak például a következők:

• a kapuőrök nem használhatják az üzleti felhasználók adatait azokban az esetekben, amikor saját platformjukon versenyeznek velük;
• a kapuőrök nem rangsorolhatják kedvezőbben saját termékeiket, illetve szolgáltatásaikat harmadik felek termékeihez vagy szolgáltatásaihoz képest;
• a kapuőrök nem kötelezhetik az alkalmazásfejlesztőket arra, hogy alkalmazásaiknak az alkalmazás-áruházakban való szerepeltetése feltételeként bizonyos kapuőri szolgáltatásokat (például fizetési rendszereket vagy azonosítási szolgáltatásokat) vegyenek igénybe;
• a kapuőrök az alapvető platformszolgáltatásukon kívül nem követhetik nyomon a végfelhasználókat azért, hogy célzott hirdetéseket juttassanak el hozzájuk, hacsak a végfelhasználó ehhez ténylegesen hozzá nem járult.

Milyen változásokat fog hozni a jogszabály az üzenetküldő szolgáltatások interoperabilitása tekintetében?

A digitális piacokról szóló jogszabály az interoperabilitás biztosítására vonatkozó kötelezettséget ír elő az üzenetküldő szolgáltatásokat nyújtó kapuőrök számára az alapvető funkciók tekintetében.

E kötelezettség harmadik fél szolgáltatók kérésére lesz alkalmazandó. A kapuőröknek meghatározott időn belül kell válaszolniuk. Egyes alapvető funkciók (például a két egyéni felhasználó közötti szöveges üzenetek) esetében a digitális piacokról szóló jogszabály hatálybalépésétől biztosítani kell az interoperabilitást, míg az összetettebb funkciókat fokozatosan kell bevezetni és (például a csoportos szöveges üzenetek tekintetében) két évvel, illetve (például a két egyéni felhasználó vagy végfelhasználók csoportjai közötti hang- és videohívások esetében) négy évvel a kijelölés időpontját követően kell rendelkezésre bocsátani.

Fontos hangsúlyozni, hogy azok az üzenetküldő szolgáltatásokat nyújtó szereplők, amelyek nem minősülnek kapuőrnek, nem kötelesek biztosítani az interoperabilitást, ami azt jelenti, hogy eldönthetik, hogy élnek-e a kapuőrre háruló interoperabilitási kötelezettség előnyeivel, vagy inkább megőrzik szolgáltatásuknak a kapuőrtől való függetlenségét.

Emellett a végfelhasználóknak is lehetőségük lesz annak eldöntésére, hogy igénybe veszik vagy elutasítják ezt a lehetőséget, amennyiben szolgáltatójuk úgy döntött, hogy együttműködik a kapuőrrel.

A digitális piacokról szóló jogszabálynak az interoperabilitásra vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezései arról is gondoskodnak, hogy a szolgáltatások integritásának és biztonságának, valamint a titkosításnak a kapuőr által biztosított szintje ne csökkenhessen és ne csökkenjen.

Hogyan működik a gyakorlatban a digitális piacokról szóló jogszabály?

A digitális piacokról szóló jogszabály hatálybalépését követően a Bizottság először azt fogja értékelni, hogy az alapvető platformszolgáltatások terén működő vállalatok a szóban forgó jogszabály értelmében „kapuőrnek” minősülnek-e:

1. A vállalatoknak fel kell mérniük, hogy elérik-e a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt mennyiségi küszöbértékeket a kapuőrnek való minősítés tekintetében. Ezt követően el kell juttatniuk a Bizottsághoz az ezzel kapcsolatos információkat.
2. A Bizottság ezután „kapuőrnek” minősíti azokat a vállalatokat, amelyek az általuk szolgáltatott információk alapján (a lehetséges megalapozott ellenérveket is figyelembe véve) és/vagy piaci vizsgálatot követően elérik a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt küszöbértékeket.
3. Miután a Bizottság egy vállalatot „kapuőrnek” minősített, annak hat hónapon belül meg kell felelnie a digitális piacokról szóló jogszabályban felsorolt kötelezettségeknek és tilalmaknak. Azon kapuőrök esetében, amelyek helyzete még nem szilárd és tartós, de a közeljövőben előreláthatólag az lesz, csak a szükséges és annak biztosítása szempontjából megfelelő kötelezettségek alkalmazandók, hogy a vállalat műveletei során ne tudjon tisztességtelen eszközökkel ilyen helyzetbe kerülni.

Mi történik, ha a kapuőr figyelmen kívül hagyja a szabályokat?

Az új szabályok hatékonyságának biztosítása érdekében a kötelezettségek be nem tartása esetén lehetőség lesz szankciók alkalmazására.

Ha a kapuőr nem tartja be a szabályokat, a Bizottság a vállalat teljes világszintű éves árbevételének legfeljebb 10%-áig, illetve a szabályok ismételt megsértése esetén 20%-áig terjedő bírságot, valamint a vállalat teljes világszintű napi árbevételének legfeljebb 5%-áig terjedő kényszerítő bírságot szabhat ki.

A szabályok rendszeres megsértése esetén a Bizottság további korrekciós intézkedéseket írhat elő. A megfelelés érdekében és amennyiben nincs más, azonos hatékonyságú intézkedésre lehetőség, elrendelhet többek között strukturális korrekciós intézkedéseket, például kötelezheti a kapuőrt arra, hogy értékesítsen egy vállalkozást vagy annak egy részét (azaz egységeket, eszközöket, szellemitulajdon-jogokat vagy márkákat idegenítsen el), illetve megtilthatja a kapuőrnek, hogy felvásároljon bármely olyan vállalatot, amely szolgáltatásokat nyújt a digitális ágazatban vagy olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek lehetővé teszik a szisztematikus meg nem felelés által érintett adatok gyűjtését.

A digitális ágazat gyorsan változó jellegének fényében hogyan biztosítható, hogy az új szabályok időtállóak legyenek?

Annak biztosítása, hogy a digitális piacokról szóló jogszabály időtálló legyen, a kezdetektől a Bizottság egyik fő célkitűzése volt, és ezt a végleges megállapodás is jól tükrözi.

E célkitűzés teljesítése érdekében a Bizottság a digitális piacokról szóló jogszabály értelmében felhatalmazást kap arra, hogy a kapuőrökre vonatkozó meglévő kötelezettségeket piaci vizsgálat alapján – kiegészítő jogi aktus (felhatalmazáson alapuló jogi aktus) vagy a digitális piacokról szóló jogszabály felülvizsgálata keretében – további kötelezettségekkel egészítse ki. Ezáltal a várakozások szerint biztosított lesz, hogy a méltányosság és a megtámadhatóság kérdéseinek kezelése mindenkor igazodjon a kapuőrök gyakorlataiban és a digitális piacokon bekövetkező fejleményekhez.

A további kötelezettségek meghatározásán túlmenően a Bizottságnak lehetősége lesz arra is, hogy úgynevezett „feltörekvő” kapuőröket jelöljön ki, amelyek egyértelműen arra törekednek, hogy bizonyos szolgáltatásokat az előnyükre fordítsanak. Ily módon a szóban forgó jogi aktus nagyon pontos és – ebből következően – könnyen végrehajtható és hatékony, ugyanakkor kellően rugalmas is ahhoz, hogy lépést tartson a gyorsan változó digitális ágazat fejlődésével.

Mi a célja a digitális piacokról szóló jogszabály szerinti piaci vizsgálatoknak?

Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrökre vonatkozó új szabályok igazodjanak a digitális piacok gyors ütemű változásához, a Bizottság jogosult lesz piaci vizsgálatok elvégzésére. A piaci vizsgálatok három célt szolgálnak:

1. azon kapuőrök kiszűrése, amelyek nem azonosíthatók a digitális piacokról szóló jogszabályban előirányzott mennyiségi küszöbértékek alapján, vagy amelyek elérik az említett küszöbértékeket, de megalapozott kérelmet nyújtottak be a küszöbértékek alapján fennálló vélelem megcáfolására;
2. annak megállapítása, hogy a digitális ágazat más szolgáltatásait is hozzá kell-e adni a rendelet hatálya alá eső alapvető platformszolgáltatások jegyzékéhez, illetve hogy vannak-e olyan újonnan megjelenő gyakorlatok, amelyek a már rögzített gyakorlatokhoz hasonló káros hatásokkal járhatnak;
3. további korrekciós intézkedések kialakítása arra az esetre, ha a kapuőr rendszeresen megsértette a digitális piacokról szóló jogszabály szabályait.

Ki fogja végrehajtani a digitális piacokról szóló jogszabályt?

A Bizottság lesz a digitális piacokról szóló jogszabályban meghatározott szabályok egyedüli végrehajtója. Ez a központosított végrehajtás megfelel a kapuőrök határokon átnyúló tevékenységeinek és a digitális piacokról szóló jogszabály azon célkitűzésének, hogy olyan harmonizált keret jöjjön létre, amely az Európai Unió egész területén maximális jogbiztonságot nyújt a vállalkozások számára.

Ugyanakkor a digitális piacokról szóló jogszabály felügyeleti struktúrájának részeként a Bizottság szorosan együtt fog működni és összehangolja tevékenységeit az uniós tagállamok versenyhatóságaival és bíróságaival. A digitális piacokról szóló jogszabály emellett előirányozza annak lehetővé tételét is, hogy amennyiben a nemzeti jog ilyen hatáskört biztosít számukra, az illetékes nemzeti hatóságok vizsgálatot folytassanak annak megállapítása érdekében, hogy a kapuőr nem felel meg a digitális piacokról szóló jogszabálynak, és megállapításaikról jelentést tegyenek a Bizottságnak. Ezáltal Unió-szerte kiaknázhatóvá válnak az illetékes hatóságok erősségei és szakértelme, és biztosított lesz a megfelelés maximális szintje.

A kapuőri magatartás miatt károsultak számára lesz-e elérhető magánjogi kártérítés?

A digitális piacokról szóló jogszabály egy rendelet, amely a hatálya alá tartozó kapuőrök vonatkozásában a nemzeti bíróságok előtt közvetlenül érvényesíthető pontos kötelezettségeket és tilalmakat tartalmaz. Ez meg fogja könnyíteni a nem megfelelő kapuőri magatartás miatt kárt szenvedett személyek számára a közvetlen kártérítési keresetek benyújtását.

A meglévő versenyjog végrehajtása nem kínál megoldást?

A digitális piacokról szóló jogszabály kiegészíti a versenyjog uniós és nemzeti szintű végrehajtását. Az új szabályok sem az uniós versenyszabályok (az EUMSZ 101. és 102. cikke) végrehajtását, sem az egyoldalú magatartásra vonatkozó nemzeti versenyszabályokat nem érintik.

A szabályozás és a versenyjog végrehajtása más ágazatokban, például az energiaiparban, a távközlésben vagy a pénzügyi szolgáltatások terén már jelenleg is párhuzamosan zajlik. A digitális piacokról szóló jogszabály azon tisztességtelen kapuőri gyakorlatokkal foglalkozik, amelyek vagy i. kívül esnek a meglévő uniós versenyszabályok hatályán, vagy ii. e szabályokkal nem mindig kezelhetők hatékonyan egyes magatartások rendszerszintű jellege, valamint a versenyjogi szabályok utólagos és eseti jellegű alkalmazhatósága miatt. A digitális piacokról szóló jogszabály így előzetesen minimálisra csökkenti e tisztességtelen gyakorlatok káros strukturális hatásait, anélkül, hogy korlátozná az EU azon képességét, hogy utólagosan beavatkozzon a meglévő uniós versenyszabályok érvényesítése révén. 

Mi a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály jogalapja?

Az EUMSZ 114. cikke biztosítja az egységes piac működését, így e cikk képezi a szóban forgó kezdeményezés releváns jogalapját.

A digitális szolgáltatások alapvetően határokon átnyúló jellegűek. Az új szabályok korlátozni fogják a digitális szolgáltatások szabályozásának széttöredezettségét, különösen a kapuőr szerepét betöltő platformok tekintetében, és csökkentik majd a belső piacon működő vállalatok számára a megfeleléssel járó költségeket.

Mikortól válnak alkalmazandóvá a szabályok?

A digitális piacokról szóló jogszabály a Hivatalos Lapban való 2022. október 12-i kihirdetését követően 2022. november 1-jén hatályba lépett. A jogszabály hat hónappal a hatálybalépése után, 2023. május 2-től válik alkalmazandóvá.

Mikor jelöli ki a Bizottság az első kapuőröket?

A potenciális kapuőröknek a digitális piacokról szóló jogszabály alkalmazásának 2023. május 2-i kezdetétől számítva 2 hónapon belül értesíteniük kell a Bizottságot alapvető platformszolgáltatásaikról, amennyiben elérik a szóban forgó jogszabály által megállapított mennyiségi küszöbértékeket. Az említett értesítést legkésőbb 2023. július 3-ig meg kell küldeni. A Bizottságnak 45 munkanapon belül, legkésőbb 2023. szeptember 6-ig értékelnie kell, hogy az adott vállalkozás eléri-e a küszöbértékeket, és ki kell jelölnie a kapuőröket. Kapuőrré történő minősítésüket követően a kapuőröknek hat hónap áll majd rendelkezésükre, hogy megfeleljenek a digitális piacokról szóló jogszabály követelményeinek (azaz e követelményeket legkésőbb 2024. március 6-ig teljesíteniük kell).

Korlátozott és kivételes körülmények között, amikor az érintett vállalat a kapuőri státuszra vonatkozó vélelmet nyilvánvalóan megkérdőjelező, kellően megalapozott érvekkel megcáfolja a vélelmet, a Bizottság rövid piaci vizsgálatot végezhet az ügy értékelése és az arra vonatkozó döntésének alátámasztása céljából, hogy az érintett vállalatot kapuőrnek minősíti-e.

További információk

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett szöveg

Sajtóközlemény – A Bizottság üdvözli a digitális piacokról szóló jogszabályra vonatkozó politikai megállapodást

Ismertető a digitális piacokról szóló jogszabályra vonatkozó javaslatról”

Forrás:
Kérdések és válaszok: A digitális piacokról szóló jogszabály: tisztességes és nyitott digitális piacok biztosítása; Európai Bizottság; 2022. október 31.
(Frissítve 2022. október 31-én.)