„A Bizottság a mai napon átfogó intézkedéscsomagot terjeszt elő, amellyel arra törekszik, hogy biztosítsa az EU hozzáférését a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos, diverzifikált és fenntartható beszerzéséhez. A kritikus fontosságú nyersanyagok nélkülözhetetlenek számos stratégiai ágazat számára, beleértve a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló és a digitális ipart, a repülési és űrrepülési, illetve a védelmi ágazatot.
Miközben az előrejelzések szerint a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti kereslet drasztikus növekedése várható, Európa nagymértékben függ a behozataltól, és az ráadásul gyakran olyan harmadik országbeli beszállítóktól érkezik, amelyek szinte monopolhelyzetben vannak. Az EU-nak csökkentenie kell az ellátási láncokat veszélyeztető, stratégiai függőségek okozta kockázatokat, hogy ezáltal fokozza gazdasági rezilienciáját. Ennek szükségességére a Covid19-et és az Ukrajna elleni orosz inváziót követő energiaválság után kialakult ellátási hiányok is rávilágítottak. Emiatt veszélybe kerülhetnek az EU erőfeszítései, amelyeket éghajlat-politikai és digitális célkitűzéseinek elérésére tesz.
A mai napon elfogadott, kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet és közlemény az egységes piac és az EU külső partnerségei által jelentett erősségek és lehetőségek lehető legnagyobb mértékű kihasználásával kívánja a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós ellátási láncait diverzifikálni és rezilienciájukat fokozni. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály emellett javítja az EU képességét az ellátási zavarokkal kapcsolatos kockázatok nyomon követésére és mérsékelésére, valamint fokozza a körforgásos jelleget és a fenntarthatóságot.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy: „Ez a jogszabály közelebb visz minket éghajlat-politikai céljainkhoz. Jelentősen javítani fogja a kritikus fontosságú nyersanyagok finomításának, feldolgozásának és újrafeldolgozásának európai helyzetét. A nyersanyagok alapvető szereppel bírnak például a szélenergia-termeléssel, a hidrogéntárolással vagy az akkumulátorok technológiájával kapcsolatos gyártási folyamatokban, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az EU mind a zöld, mind a digitális átállást meg tudja valósítani. Most pedig világszerte megerősítjük megbízható kereskedelmi partnerekkel folytatott együttműködésünket, hogy enyhüljön az EU jelenlegi importfüggősége, és ne legyen kénytelen csupán egy vagy néhány országra hagyatkozni. Közös érdekünk, hogy fenntartható módon fokozzuk a termelést, ugyanakkor biztosítsuk az európai vállalkozások ellátási láncainak lehető legmagasabb szintű diverzifikációját.”
A villamosenergia-piac szerkezeti reformjával és a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabállyal együtt a ma bejelentett, kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló intézkedések kedvező szabályozási környezetet teremtenek a nulla nettó kibocsátású iparágak számára, amint az a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervben is bejelentésre került.
Belső fellépések:
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály elérhetővé teszi az EU számára az ahhoz szükséges eszközöket, hogy biztosítva legyen a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható kínálatához való hozzáférése, elsősorban az alábbiak révén:
Egyértelmű cselekvési prioritások meghatározása: a kritikus fontosságú nyersanyagok frissített jegyzékén kívül a jogszabály felsorolja azokat a stratégiai nyersanyagokat is, amelyek kulcsfontosságúak Európa zöld és digitális törekvései, valamint a védelmi és űrtechnológiai célú alkalmazások szempontjából, ugyanakkor ellátási kockázatoknak vannak kitéve a jövőben. A rendelet a kritikus és a stratégiai nyersanyagok jegyzékét egyaránt beépíti az uniós jogba. Az uniós ellátás 2030-ig történő diverzifikálása érdekében a jogszabály egyértelmű referenciaértékeket határoz meg a hazai kapacitásra vonatkozóan a stratégiai nyersanyagellátási lánc mentén:
- az EU éves fogyasztásának legalább 10%-a a kitermelés terén,
- az EU éves fogyasztásának legalább 40%-a a feldolgozás terén,
- az EU éves fogyasztásának legalább 15%-a az újrafeldolgozás terén,
- az egyes stratégiai nyersanyagok tekintetében a feldolgozás bármely releváns szakaszában az Unió éves felhasználásának legfeljebb 65%-a származhat egyetlen harmadik országból.
A kritikus nyersanyagok biztonságos és reziliens ellátási láncainak létrehozása az EU-ban: a jogszabály csökkenti az adminisztratív terheket, és egyszerűsíti a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos uniós projektek engedélyezési eljárásait. Emellett a kiválasztott stratégiai projektek is támogatásban részesülnek azáltal, hogy forrásokhoz juthatnak és rövidebb (a kitermelési engedélyek esetében 24 hónapos, a feldolgozási és újrafeldolgozási engedélyek esetében pedig 12 hónapos) engedélyezési határidőkre lehet számítani. A tagállamoknak ezenkívül nemzeti programot kell kidolgozniuk a geológiai erőforrásaik feltárására.
Annak biztosítása, hogy az EU mérsékelni tudja az ellátási kockázatokat: az ellátási láncok rezilienciájának biztosítása érdekében a jogszabály úgy rendelkezik, hogy nyomon kell követni a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncait, és össze kell hangolni a stratégiai nyersanyagkészleteket a tagállamok között. Egyes nagyvállalatoknak ellenőrzést kell végrehajtaniuk a kritikai fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos ellátási láncaikra vonatkozóan, és ennek részeként vállalati szintű stressztesztet kell végezniük.
Beruházás a kutatásba, az innovációba és a készségekbe: a Bizottság fokozni fogja az áttörést jelentő technológiák elterjesztését és alkalmazását a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében. Emellett a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos nagyszabású készségfejlesztési partnerség és a nyersanyagokkal foglalkozó akadémia létrehozása elő fogja mozdítani az érintett ellátási láncokban dolgozó munkaerő számára releváns készségeket. Külső eszközként pedig a Global Gateway segíti majd a partnerországokat saját kitermelési és feldolgozási kapacitásaik fejlesztésében, ideértve a készségfejlesztést is.
A környezet védelme a kritikus fontosságú nyersanyagok körforgásos jellegének és fenntarthatóságának javítása révén: a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás megnövelt biztonságának és jobb megfizethetőségének együtt kell járnia a káros hatások enyhítésére irányuló fokozott erőfeszítésekkel a munkavállalói jogok, az emberi jogok és a környezetvédelem tekintetében, mind az EU-n belül, mind a harmadik országokban. Azok az erőfeszítések, amelyek a fenntartható fejlődés javítására irányulnak a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncainak tekintetében, egyben a harmadik országok gazdasági fejlődését is elősegítik, valamint előmozdítják a fenntarthatóság irányítását, az emberi jogokat, a konfliktusmegoldást és az adott régiók stabilitását is.
A tagállamoknak nemzeti intézkedéseket kell elfogadniuk és végrehajtaniuk annak érdekében, hogy javítsák a kritikus fontosságú nyersanyagokban gazdag hulladék összegyűjtését, és hogy biztosítsák a hulladék másodlagos kritikus nyersanyagokká való újrafeldolgozását. A tagállamoknak és a magánszereplőknek meg kell vizsgálniuk, hogy milyen lehetőségek mutatkoznak a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelési hulladékból való visszanyerésére a jelenlegi bányászati tevékenységek során, illetve a korábban használt bányászati hulladéklerakókból. Az állandó mágnest tartalmazó termékeknek meg kell felelniük a körforgásosságra vonatkozó követelményeknek, és szerepelnie kell rajtuk a termék újrafeldolgozhatóságáról és újrafeldolgozott tartalmáról szóló tájékoztatásnak.
Nemzetközi szerepvállalás
A kritikus fontosságú nyersanyagok uniós behozatalának diverzifikálása: az EU a nyersanyagellátás terén soha nem lesz önellátó, és fogyasztásának nagy részét illetően továbbra is a behozatalra fog támaszkodni. A nemzetközi kereskedelem ezért alapvető fontossággal bír a globális termelés támogatásában és az ellátás diverzifikálásának biztosításában. Az EU-nak meg kell erősítenie a megbízható partnerekkel folytatott globális együttműködését a beruházások fejlesztése és diverzifikálása, a nemzetközi kereskedelem stabilitásának előmozdítása, valamint a befektetők jogbiztonságának megerősítése érdekében. Az EU mindenekelőtt kölcsönösen előnyös partnerségekre fog törekedni a feltörekvő piacokkal és a fejlődő gazdaságokkal, különösen a Global Gateway stratégia keretében.
Az EU fokozni fogja a kereskedelmi tevékenységet, többek között a következő intézkedésekkel: kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó klub létrehozása bármely olyan, hasonlóan gondolkodó ország részvételével, amely készen áll megerősíteni a globális ellátási láncokat; a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) megerősítése; a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodások és szabadkereskedelmi megállapodások hálózatának bővítése és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem érdekében szigorított végrehajtás.
A stratégiai partnerségek további fejlesztése: az EU megbízható partnereivel együttműködésben fenntartható módon elő fogja segíteni azok gazdasági fejlődését a saját országukban történő értéklánc-teremtés révén, ugyanakkor elő fogja mozdítani a biztonságos, reziliens, megfizethető és kellően diverzifikált uniós értékláncokat is.
Következő lépések
Mielőtt a javasolt rendelet elfogadásra kerülne és hatályba lépne, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa is megvitatja és jóváhagyja.
Háttér-információk
A kezdeményezés egy rendeletből és egy közleményből áll. A rendelet olyan szabályozási keretet hoz létre, amely hozzájárul a hazai kapacitások fejlesztéséhez, és segít megerősíteni a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós ellátási láncainak fenntarthatóságát és körforgásos jellegét. A közlemény egy sor intézkedést javasol annak érdekében, hogy támogassa az ellátási láncok diverzifikációját új, egymást kölcsönösen támogató nemzetközi partnerségek kialakításával. További fontos terület az uniós kereskedelmi megállapodások hozzájárulásának maximalizálása, amely teljes mértékben igazodik a Global Gateway stratégiához.
Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetét értékelő 2022. évi beszédében jelentette be a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályt, és egyúttal nyomatékosította, hogy csökkenteni kell az EU kritikus fontosságú nyersanyagok behozatalától való függőségét, a diverzifikáció és a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás fenntarthatóvá tétele révén. A jogszabály az Európai Tanács által elfogadott 2022. évi versailles-i nyilatkozatra válaszol, amely kiemelte a kritikus fontosságú nyersanyagok stratégiai jelentőségét az Unió stratégiai autonómiájának és európai szuverenitásának garantálása szempontjából. Választ ad továbbá az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseire és a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2021. novemberi európai parlamenti állásfoglalásra is.
Az intézkedések a 2023. évi kritikussági értékelésre, a stratégiai technológiákra összpontosító előrejelzési jelentésre, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó 2020. évi cselekvési terv keretében kezdeményezett fellépésekre épülnek. A mai javaslatot a Bizottság Közös Kutatóközpontjának (a továbbiakban: JRC) tudományos munkája támasztja alá. Az előrejelzési jelentéssel párhuzamosan a JRC átalakította a nyersanyag-információs rendszert is, amely ismereteket tesz elérhetővé mind az elsődleges (kitermelt/betakarított), mind a másodlagos, például az újrafeldolgozásból származó nyersanyagokkal kapcsolatban. Az eszköz tájékoztatást nyújt konkrét anyagokról, országokról, valamint különböző ágazatokról és technológiákról, ezenkívül elemzéseket tartalmaz mind a jelenlegi, mind a jövőbeli keresletről és kínálatról.
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályt a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló uniós jogszabállyal párhuzamosan terjesztik elő, amelynek célja a kulcsfontosságú szén-dioxid-semleges vagyis „nulla nettó kibocsátású” technológiák uniós gyártásának fokozása annak érdekében, hogy biztosítható legyen a tiszta energia ellátási láncainak biztonsága, fenntarthatósága és versenyképessége, és ezáltal megvalósíthatóvá váljanak az EU éghajlat- és energiapolitikai törekvései.
További információk
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai rendelet
Kritikus fontosságú nyersanyagok és kereskedelem – Infografika
Intézkedések négy kritikus fontosságú nyersanyagra vonatkozóan – Infografika
Az EU nyersanyag-információs rendszere
Idézet(ek)
Ez a jogszabály közelebb visz minket éghajlat-politikai céljainkhoz. Jelentősen javítani fogja a kritikus fontosságú nyersanyagok finomításának, feldolgozásának és újrafeldolgozásának európai helyzetét. A nyersanyagok alapvető szereppel bírnak például a szélenergia-termeléssel, a hidrogéntárolással vagy az akkumulátorok technológiájával kapcsolatos gyártási folyamatokban, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az EU mind a zöld, mind a digitális átállást meg tudja valósítani. Most pedig világszerte megerősítjük megbízható kereskedelmi partnerekkel folytatott együttműködésünket, hogy enyhüljön az EU jelenlegi importfüggősége, és ne legyen kénytelen csupán egy vagy néhány országra hagyatkozni. Közös érdekünk, hogy fenntartható módon fokozzuk a termelést, ugyanakkor biztosítsuk az európai vállalkozások ellátási láncainak lehető legmagasabb szintű diverzifikációját. – Ursula von der Leyen elnök – 16/03/2023
A kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátás nélkül nem számíthatunk a zöld és az ipari átállás megvalósulására. A kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó, mai napon előterjesztett csomag kiegyensúlyozott stratégiát mutat be. A behozatal alapvető fontosságú, és az is fog maradni: fokozzuk a nemzetközi szinten tett erőfeszítéseinket. Hosszú távon az újrafeldolgozás jelentősen hozzá fog járulni az ellátáshoz és iparunk versenyképességének biztosításához. De ehhez már ma cselekednünk kell. Végezetül, ahhoz, hogy kiaknázhassuk az Unióban rejlő lehetőségeket, egyszerűsítenünk kell az üzleti tevékenységeket.- Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök – 16/03/2023
A kritikus fontosságú nyersanyagok alapvető jelentőségűek versenyképességünk szempontjából, amelynek középpontjában az a törekvés áll, hogy vezető szerepet töltsünk be a jövő zöld iparágaiban. Bővítjük és felgyorsítjuk saját kapacitásainkat, és bizalmon, nyitottságon és kölcsönös előnyökön alapuló, egyre erősebb globális kapcsolatokat építünk ki. A közelmúltban Chilével kötött kereskedelmi megállapodásaink, valamint az Ausztráliával, illetve Indonéziával kötendő jövőbeli megállapodások hozzá fognak járulni a fenntartható és reziliens ellátási láncok támogatásához. Létre fogunk hozni egy kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó klubot olyan megbízható partnerekkel, amelyek készek saját kritikus nyersanyagipari ágazataikat fejleszteni. A szorosabb és sokrétűbb kereskedelmi kapcsolatok révén csökkenthetők a függőségeink és az azokból eredő sebezhetőségek. – Valdis Dombrovskis, a kereskedelempolitikáért felelős ügyvezető alelnök – 16/03/2023
Napelemek, hőszivattyúk, elektromos autók, csipek, gyógyszerek, lőszerek: a nyersanyagok elengedhetetlenek mindezekhez a stratégiai jelentőségű technológiákhoz és termékekhez. Az ilyen értékes és szűkös erőforrások iránti kereslet ugrásszerűen növekszik, és ez globális versenyhez vezetett a gazdaságunk középpontjában álló új erőforrásokért, amelyek a gáz és a kőolaj helyébe lépnek. Ezzel a jogszabállyal az EU a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való biztonságos és fenntartható hozzáférés biztosítása érdekében fokozza a kitermelés, a finomítás, az újrafeldolgozás és a diverzifikálás terén tett erőfeszítéseit. – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 16/03/2023”
Forrás:
Kritikus fontosságú nyersanyagok: biztonságos és fenntartható ellátási láncok biztosítása az EU zöld és digitális jövője érdekében; Európai Bizottság; 2023. március 16.
