„A Tanács a mai napon öt olyan jogszabályt fogadott el, amelyek lehetővé teszik majd az EU számára, hogy csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást a főbb gazdasági ágazatokban, és egyúttal biztosítsa, hogy a leginkább kiszolgáltatott helyzetű polgárok és mikrovállalkozások, valamint a kibocsátásáthelyezésnek kitett ágazatok hatékony támogatásban részesüljenek az éghajlatvédelmi átállás során.
Ezek a jogszabályok az „Irány az 55%” intézkedéscsomag részét képezik, amely uniós szakpolitikákat határoz meg az EU azon kötelezettségvállalásával összhangban, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet.
A Tanács általi szavazás az utolsó lépés a döntéshozatali folyamatban.
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) egy olyan szén-dioxid-piac, amely az energiaigényes iparágak, a villamosenergia-termelő ágazat, valamint a légiközlekedési ágazat kibocsátási egységeinek fix összkvótás kereskedési rendszerén alapul.
Az új szabályok értelmében a 2005. évi szintekhez képest 62%-ra növelték az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatokra vonatkozóan 2030-ra kitűzött teljes kibocsátáscsökkentési célértéket.
A tengeri szállításból eredő kibocsátások
A hajózásból eredő kibocsátások most először fognak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozni. A hajózási társaságok számára fokozatosan vezetik be a kibocsátási egységek leadására vonatkozó kötelezettséget: 2024-től a hitelesített kibocsátások 40%-a, 2025-től azok 70%-a, 2026-tól pedig 100%-a tekintetében.
A legtöbb nagy hajó kezdettől fogva az EU ETS hatálya alá fog tartozni, míg a többi nagy hajóra, nevezetesen a tengerjáró hajókra először a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről szóló MRV-rendelet vonatkozik majd, és csak később fognak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozni.
Az MRV-rendelet hatálya 2024-től kezdődően kiterjed majd a szén-dioxidtól eltérő (metán és N2O) kibocsátásokra is, 2026-tól pedig az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert is kiterjesztik ezekre a kibocsátásokra.
Épületek, közúti közlekedés és egyéb ágazatok
Új, különálló kibocsátáskereskedelmi rendszer jött létre az épületek ágazatára, a közúti közlekedési ágazatra, valamint egyéb ágazatokra (főként a kisipari ágazatokra) vonatkozóan annak érdekében, hogy biztosítva legyen a költséghatékony kibocsátáscsökkentés ezekben az ágazatokban, amelyek dekarbonizációja eddig nehézségekbe ütközött. Az új rendszer azokra a forgalmazókra fog vonatkozni, amelyek az épületek ágazata és a közúti közlekedési ágazat, valamint egyéb ágazatok számára biztosítanak tüzelő-, illetve üzemanyagot 2027-től kezdődően. A rendszerbe egy olyan biztosítékot is beépítettek, amelynek értelmében ha az új rendszer kezdetét megelőzően az olaj- és gázárak kivételesen magasak lennének, annak bevezetését 2028-ra halasztják.
A légi közlekedésből származó kibocsátások
A légiközlekedési ágazatban a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása fokozatosan megszűnik, és 2026-tól kezdődően teljes árverést vezetnek be. 2030. december 31-ig 20 millió kibocsátási egységet tartanak fenn annak érdekében, hogy a légijármű-üzemeltetőket a fosszilis üzemanyagokról a megújuló energia használatára való átállásra ösztönözzék.
2022 és 2027 között az EU ETS-t (az Egyesült Királyságba és Svájcba irányuló légi járatokkal együtt) az Európán belüli légi járatok, míg a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszert (CORSIA) a benne részt vevő harmadik országokba irányuló és az azokból induló, Európán kívüli légi járatok esetében alkalmazzák majd („tiszta elhatárolás”).
Emellett javulni fog a légijármű-üzemeltetők kibocsátásainak és kibocsátáskompenzációjának az átláthatósága is, továbbá létrejön egy olyan nyomonkövetési, jelentési és hitelesítési keret, amely a légi közlekedés nem szén-dioxidhoz köthető hatásaira vonatkozik. A Bizottság 2028. január 1-jéig – az említett keret eredményeire építve – adott esetben a légi közlekedés nem szén-dioxidhoz köthető hatásaira vonatkozó mérséklési intézkedéseket fog javasolni.
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) a karbonintenzív ágazatok termékeinek behozatalára irányuló mechanizmus. A CBAM célja, hogy – a nemzetközi kereskedelmi szabályok sérelme nélkül – megelőzze azt, hogy a termelés más (az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén az uniósnál kevésbé ambiciózus politikát alkalmazó) országokba való áthelyezése vagy a karbonintenzív termékek behozatalának növelése révén az uniós határokon kívül nőjön a kibocsátás, semmissé téve ezzel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós erőfeszítéseket.
A CBAM 2025 végéig csupán jelentéstételi kötelezettségként alkalmazandó. A CBAM bevezetésére fokozatosan, a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának fokozatos megszüntetésével párhuzamosan kerülne sor, amint az az érintett ágazatokra vonatkozóan a felülvizsgált EU ETS alapján kezdetét veszi. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus hatálya alá tartozó ágazatok – cement, alumínium, műtrágyák, villamosenergia-termelés, hidrogén, vas és acél, valamint néhány prekurzor és korlátozott számú továbbfeldolgozott termék – tekintetében a 2026 és 2034 közötti kilencéves időszakban fokozatosan megszűnik a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása.
A CBAM arra ösztönzi a nem uniós vállalkozásokat, hogy olyan árukat importáljanak az EU-ba, amelyek megfelelnek a 27 uniós tagállamban alkalmazandó szigorú éghajlat-politikai előírásoknak. Ez biztosítani fogja ezeknek az importoknak a kiegyensúlyozott kezelését, továbbá azt hivatott előmozdítani, hogy az EU partnerei szerte a világon csatlakozzanak az EU éghajlat-politikai erőfeszítéseihez.
A Szociális Klímaalap
A tagállamok olyan intézkedések és beruházások finanszírozására használják majd fel a Szociális Klímaalapot, amelyek támogatják a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat, mikrovállalkozásokat és közlekedési felhasználókat, valamint segítik őket abban, hogy megbirkózzanak az épületek ágazatára és a közúti közlekedési ágazatra, valamint az egyéb ágazatokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer árhatásaival.
Az alap finanszírozását főként az új kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek biztosítják majd legfeljebb 65 milliárd EUR összegig, és ezt nemzeti hozzájárulások egészítik majd ki. Az alapot ideiglenesen, a 2026–2032-es időszakra hozzák létre.
Háttér-információk
A Tanács a mai napon az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagba tartozó következő jogszabályokról szavazott:
- A kibocsátáskereskedelmi irányelv felülvizsgálata
- A hajózásból eredő kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről szóló rendelet módosítása
- A légi közlekedésre vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről (légiközlekedési ETS) szóló irányelv felülvizsgálata
- Rendelet a Szociális Klímaalap létrehozásáról
- Rendelet az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról
Az Európai Bizottság 2021. július 14-én az európai zöld megállapodás keretében terjesztette elő az „Irány az 55%” intézkedéscsomagot, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet.
A Tanács és az Európai Parlament 2022. december 7-én ideiglenes megállapodásra jutott a légiközlekedési ETS-ről, 2022. december 13-án a CBAM-ről, 2022. december 18-án pedig az EU ETS-ről és a Szociális Klímaalapról. A Parlament 2023. április 18-án hivatalosan is elfogadta e jogszabályokat.
További lépések
A jogszabályokat ezek után a Tanács és az Európai Parlament aláírja, majd azokat kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában, ezt követően pedig hatályba lépnek.
- A kibocsátáskereskedelmi irányelv felülvizsgálata
- Nyilatkozatok a kibocsátáskereskedelmi irányelv felülvizsgálatáról
- A hajózásból eredő kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről szóló rendelet módosítása
- Nyilatkozatok a hajózásból eredő kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről szóló rendelet módosításáról
- A légi közlekedésre vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről (légiközlekedési ETS) szóló irányelv felülvizsgálata
- Nyilatkozat a légi közlekedésre vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv felülvizsgálatáról
- Rendelet a Szociális Klímaalap létrehozásáról
- Nyilatkozatok a Szociális Klímaalap létrehozásáról szóló rendeletről
- Rendelet az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) létrehozásáról
- Nyilatkozatok a CBAM elfogadásáról
- A szavazás eredménye és nyilvános ülés
- „Irány az 55%!”: a Tanács és a Parlament ideiglenes megállapodásra jutott az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről és a Szociális Klímaalapról (sajtóközlemény, 2022. december 18.)
- Az EU éghajlat-politikai fellépése: ideiglenes megállapodás született az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról (CBAM) (sajtóközlemény, 2022. december 13.)
- Kibocsátáskereskedelmi rendszer – légi közlekedés: a Tanács és a Parlament között ideiglenes megállapodás született a légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentéséről (sajtóközlemény, 2022. december 7.)
- „Irány az 55%!” intézkedéscsomag (háttér-információk)
- Ülések
”
Forrás:
„Irány az 55%!”: a Tanács a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését célzó kulcsfontosságú jogszabályokat fogadott el ; Európai Unió Tanácsa; 2023. április 25.
