„A végösszeg szempontjából biztos, hogy nem mindegy, hol vásárolnak a magyarok. Akár 20-30 százalékos különbségek is tapasztalhatók a pénztáraknál.
Éppen egy hete startolt el a kormányzati árfigyelő. A rendszerhez nagy reményeket fűztek, azt várták tőle, hogy kiszélesíti a versenyt a kiskereskedelmi ágazat legnagyobb szereplői között. Hogy ez valóban így lesz-e, arról korai mérleget vonni, mindenesetre egy biztos: ha jelentős energiaráfordítással is, de bárki számára egyértelműen kiderülhet, aktuálisan melyik boltnál a legolcsóbb a bevásárlás.
Amikor jelentős energiaráfordításról beszélünk, azt szó szerint kell érteni. Ahhoz ugyanis, hogy érdemben össze lehessen vetni a bolti árakat, aprólékos adatgyűjtés szükséges. Ez olyan tudatosságot feltételez, ami nem feltétlenül reális a jellemző vásárlói attitűd alapján. Persze az is igaz, hogy az árfigyelőnek ebből a szempontból van pedagógiai hatása, hiszen megadja a lehetőséget a fogyasztónak, hogy bevásárlás előtt forintra pontosan feltérképezze, melyik bolt mit kínál a számára. Egy biztos: érdemes tájékozódni, a pénztáraknál ugyanis akár 20-30 százalékos eltérésekkel is szembesülhet a vásárló a végösszegben.
Mit tud az árfigyelő azonnal?
Mint arról a Világgazdaság is beszámolt, az árfigyelő oldalán 62 kategóriában érhetők el termékek, ezek ára egyesével összevethető. Ennek köszönhetően egy kattintással látszik, hogy melyik boltnál a legolcsóbb például a 2,8 százalékos tej vagy a pulykamellfilé. Egyesével végighaladva az árucikkeken két megállapítás vonható le: sok termékkategóriában forintra egyeznek vagy legfeljebb 5–20 forintos eltéréseket mutatnak az egyes kereskedők által kínált legalacsonyabb árak; jó néhány árucikknél viszont több száz forint is lehet az árkülönbség.
Ha valaki csak az alapján vásárol, hogy melyik boltban a legolcsóbb az adott termék, akkor már ez a nagyon egyszerű böngészés is célravezető. Hiszen pontosan látja, hogy például mennyibe kerül ugyanaz a tejföl a Lidlben, az Aldiban, a Tescóban, a SPAR-ban, a Pennyben vagy az Auchanban.
Miért jobb a Világgazdaság által bemutatott árfigyelő-vizsgálat?
Ugyanakkor az talán kijelenthető, hogy az átlagos magyar fogyasztó nem keres fel mondjuk öt boltot csak azért, hogy a neki fontos öt különböző termékhez a legalacsonyabb áron jusson hozzá. Ehelyett jó eséllyel felkeresi a hozzá legközelebb eső vagy az általa leginkább preferált kiskereskedelmi láncot, és egyben intézi el a bevásárlását. Pedig – és ehhez már elmélyültebb vizsgálatot kell folytatni – az árfigyelő adatait felhasználva az is kideríthető, hogy amennyiben egy helyen vásároljuk meg az említett öt terméket, akkor melyik bolt kasszájánál fizetjük a legkevesebbet.
Lapunknak ennél sokkal szélesebb kutatási eredmény is a rendelkezésére áll. Ez az összehasonlító vizsgálat az árfigyelő elindulása óta rögzítette mind a 62 termékkategória árait minden egyes nap. Ezeket összesítette és kosárba rendezte. Ebből pedig az is kiderült, hogy ha a fogyasztó egy helyen szeretné megvásárolni a 62 kategóriába tartozó árucikkeket, akkor melyik kiskereskedelmi láncnál jár a legjobban, vagyis melyik hazai bolt a legolcsóbb a teljes kosarat nézve.
Fontos tanulság: nem feltétlenül az a bolt bizonyul a legolcsóbbnak a kasszánál, amelyik a legtöbb legolcsóbb árú terméket kínálja. Minden kereskedőnél van ugyanis legolcsóbb, középmezőnyös és legdrágább ár. A tényleges árkülönbséget csak ezek egybevetése képes kirajzolni, tehát a kosár szintjén látszik leginkább az árelőny.
Hogyan készült a Világgazdaság által bemutatott árfigyelő-vizsgálat?Mielőtt ismertetjük a pontos eredményeket, muszáj néhány mondatban a módszertanról is beszélni.
Bár az árfigyelő múlt szombaton startolt, a vizsgálat a hétfőtől péntekig tartó időszak adatait használta. Azért hagyta ki a múlt szombati és vasárnapi árakat, mert a friss rendszerből fakadóan azok még jelentős bizonytalanságot mutattak: sok terméknél hiányoztak az árak vagy rosszak szerepeltek, amelyek napon belül többször módosultak.
Annak érdekében, hogy almát az almával lehessen összehasonlítani, a kutatás csak a mindenkinél elérhető termékeket pakolta bele a vásárlói kosarakba. Tehát hiába volt étkezési burgonya a Tescónál és a Pennynél csütörtökön, mivel a többiek kínálatában ez nem szerepelt, ezért ez a tescós és a pennys kosárból is kimaradt. Hiszen ha nem azonos a kosárösszetétel az egyes kiskereknél, az torzítana az eredményen.
A kosarak összeállításánál minden termékkategóriában minden kiskereskedőnél az általa kínált legalacsonyabb elérhető egységár (kilogramm, liter stb.) került be.
Végül a vizsgálat alanyait is tisztázni kell. Az árfigyelőben egyelőre csak a legnagyobb kereskedelmi üzletláncok kötelesek adatot szolgáltatni az áraikról. Azok, akiknek az előző üzleti évben elért nettó árbevétele meghaladta a 100 milliárd forintot. Ez jelenleg az alábbi boltokra igaz: Aldi Magyarország Élelmiszer Bt., Auchan Magyarország Kft., Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., Penny-Market Kft., SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Tesco-Global Zrt. Vagyis a gyűjtés nem tartalmazza a CBA-Príma vagy a Coop és Reál árait.
Ezek után lássuk a konkrétumokat.
… [A táblázatot, a részletes adatokkal együtt az eredeti cikkben lehet elolvasni. Szerk.] Összességében a következők jelenthetők ki a vizsgálat alapján:
- Öt napból kettőt az Aldi nyert, hármat a Tesco, más bolt nem szerzett első helyet.
- Látszik az is, hogy az olcsó boltok között nem nagyok a különbségek a végösszegben: az első két helyezettnél 5 százalék alatti az árkülönbség, ami 100 forintra vetítve 5 forint.
- A Penny minden nap az ötödik helyen zárt.
- A SPAR minden nap a hatodik helyen zárt.
Érdekes lesz mindezek függvényében látni, hogyan reagálnak a második héten egymásra a boltok, élesedik-e a verseny és módosul-e az egyes üzleteknél az árképzés. A Világgazdaság a tervek szerint a jövő hét végén ismét közli a heti eredményeket.”
Forrás:
Árak feketén-fehéren: kiderült, melyik most a legolcsóbb és a legdrágább magyar bolt – meglepő az eredmény; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. július 8.
