„Az Európai Bizottság egy olyan jogalkotási kezdeményezésre készül, amely szabályozza a munkavállalók irányítására, nyomon követésére és toborzására szolgáló algoritmusok használatát.
Ez év elején az EU Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatósága egy tanulmányt rendelt annak felmérésére, hogy megismerje a mesterséges intelligencia alapú eszközök potenciális hatását a munkahelyi környezetre. Arra voltak kíváncsiak, hogy a cégek milyen széles körben alkalmazzák az algoritmikus irányítási technológiákat, milyen lehetőségek és kihívások várnak a munkáltatókra és a munkavállalókra, milyen a jelenlegi uniós és nemzeti szintű jogi keret, és vannak-e szabályozási hiányosságok, amelyekkel foglalkozni kell. Ez a kutatás „lehetséges jövőbeli szakpolitikai fejlesztések alapjául szolgál majd” – olvasható a megbízott tanácsadó cég honlapján.
„Nem tudom megjósolni, hogy a következő Bizottság mit fog tenni, de nagy jelentőséget tulajdonítunk a mesterséges intelligencia kérdésének a munka világában” – mondta Nicolas Schmit szociális ügyekért felelős biztos. Az EU vezető tisztségviselője megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia itt van, és ennek tagadása nem opció. „Amit azonban tehetünk, hogy megteremtjük a megfelelő kereteket”. Véleménye szerint a mesterséges intelligenciáról szóló törvényre kell építeni, amely egy olyan kiemelt jogalkotási javaslat, amely a kockázat szintje alapján szabályozza ezt a technológiát. Schmit szerint az MI-törvény a mesterséges intelligenciával piaci szempontból foglalkozik, és az MI-megoldásokat termékként kezeli. A következő lépés az lesz, hogy a Bizottság megvizsgálja a konkrét alkalmazásokat, különösen a mesterséges intelligencia munkahelyi környezetben történő felhasználásával vagy visszaélésével kapcsolatos potenciális kockázatokat.
A tanácsadók által az év elején az érdekeltekkel megosztott kérdőív részletes képet adott arról, hogy az uniós végrehajtó testület mit fontolgat, mivel olyan konkrét technológiákról érdeklődött, mint az alkalmazások, a viselhető eszközök és a nyomkövető eszközök. A Bizottság megbízottjai azt is vizsgálják, hogy a munkavállalók bizonyos csoportjai vagy kategóriái jobban ki vannak-e téve az MI-alapú eszközöknek, valamint az algoritmusok irányítási funkcióit, nevezetesen az erőforrások elosztása, a képzés, az értékelések és a munkaerő-felvétel terén. A munka három fő területre összpontosul: adatvédelem és munkavállalói jogok, foglalkozás és biztonsági eszközök, valamint diszkrimináció.
Az Európai Parlament álláspontja szerint a munkavállalók toborzására és értékelésére szolgáló MI-modellek magas kockázatúak, ami azt jelenti, hogy szigorúbb rendszert kellene követniük. Brando Benifei, a mesterséges intelligenciáról szóló törvénnyel kapcsolatos jogalkotás egyik élharcosa szerint az MI-törvény nem a legjobb jogi eszköz a technológia munkahelyi alkalmazásának szabályozására, ahhoz külön kezdeményezésre lenne szükség. A munkáltatók MI-alapú rendszerei és a munkavállalók közötti hatalmas információs aszimmetria ugyanis már egy másik jogszabályban is megjelent.
„Nem fogadhatjuk el csak úgy, hogy az algoritmusok az emberek urai. Be kell vonnunk az emberi oldalt. Ezért beszélünk emberközpontú megközelítésről a mesterséges intelligencia területén is” – mondta Schmit. Egy uniós irányelv már előírja a döntéshozatal átláthatóságát, az emberi felülvizsgálatot és a munkavállalók számára a felhasznált kritériumok megtámadásának lehetőségét. A biztos szerint az algoritmikus irányításra vonatkozó rendelkezéseknek minden foglalkoztatási területre vonatkozniuk kellene. Példaként hozta fel a munkavállalók viselkedésének felügyeletét, amely a távmunka robbanásszerű elterjedésével került előtérbe.
Az EU Parlament előadója, Elisabetta Gualmini már megpróbálta kiterjeszteni az algoritmikus menedzsment fejezetet a foglalkoztatás minden más területére is. A tárgyalások során tapasztalt visszalépések miatt azonban vissza kellett vennie a törekvéseit. „A technológia célja, hogy segítse az embereket, de világos szabályok nélkül fennáll a veszélye, hogy veszélyt jelent és a kizsákmányolás eszközévé válik. Már így is késésben vagyunk, és őszintén remélem, hogy ennek a kérdésnek a kezelése az új Bizottság egyik legfontosabb prioritása lesz” – mondta Gualmini.
Schmit, Benifei és Gualmini azonban mindannyian ugyanahhoz a balközép politikai családhoz tartoznak, miközben az első előrejelzések szerint a következő Európai Parlament jelentősen jobbra fog tolódni. Így az, hogy az algoritmikus irányítással kapcsolatos jogalkotási kezdeményezés megvalósul-e, nagyban függ a következő uniós végrehajtó politikai színezetétől és napirendjétől, különösen attól, hogy ki veszi át Schmit tárcáját. „Ez egy nagy kérdés. Úgy gondolom, hogy itt Európának előre kell lépnie, és elképzelhetőnek tartom, hogy a következő Bizottság arra fog építeni, amit most megalkotunk. Fel kell mérni, lehet-e valamilyen jogalkotási intézkedést hozni” – zárta szavait Schmit. ”
Forrás:
Dönthetnek az algoritmusok az alkalmazottakról?; SG.hu; 2023. július 21.
