„Több mint hatmillió zeneipari és kreatívipari alkotót képviselve tizenegy nemzetközi szervezet nyílt levelet írt a döntéshozóknak, akik világszerte a generatív mesterséges intelligencia szabályozásával foglalkoznak. A nyílt levél leszögezi, hogy a kultúra azok közé a szektorok közé tartozik, amelyeket a soha nem látott gyorsasággal fejlődő MI a legmélyebben érint.
Az eddigi, megfelelő szabályozás nélkül helyzet sokszor ahhoz vezetett, hogy az MI-cégek engedélyezés, anyagi kompenzáció nélkül, nem egyszer az adatok forrását is eltitkolva tanították be modelljeiket, ezt olykor “tudományos kutatásnak” keresztelve. További probléma, hogy sokan úgy érzik, nem könnyű megállapítani, hogy egy alkotás valódi emberi kreativitás eredménye vagy MI hozta létre.
A döntéshozók számára a kihívás olyan szabályozás megalkotása, ami úgy védi a közérdeket, hogy közben a technológiai innovációt sem gátolja. A kreatív iparágakban specifikusan pedig a következőkre van szükség a nyílt levél szerint: az alkotók, előadók, művészek elismerésére; az emberi kreativitás védelmére; a szerzői jogok megszilárdítására; méltányos engedélyezési eljárások kidolgozására és alkalmazására. A szabályozás kialakításáról szóló tárgyalásokon szót kell kapniuk az alkotóknak is.
Ahhoz, hogy az MI-rendszerek átlátható, etikus, méltányos és törvényes módon működhessenek, a nemzetközi szervezetek szerint hét alapelvnek kel megfelelniük:
1. Meg kell védeni az alkotók jogait: megtilthatják vagy engedélyezhetik, hogy a műveiket, előadásaikat felhasználják MI-modellek betanítására, és az engedély megadása esetén megfelelő kompenzációt kell kapniuk.
2. Minden potenciális felhasználásra ki kell dolgozni a megfelelő jogosítási eljárást. Az alkotók akkor tudnak nyílt párbeszédre lépni az MI-cégekkel, ha tudják, hogy hogyan, mire fogják használni a műveiket.
3. Nem szabad új törvényi kivételeket alkotni, amelyek felmentenék az adatbányász cégeket az engedélyeztetés és kompenzáció kötelezettsége alól; a már létező szabályozásokban szereplő kivételeket tisztázni kell.
4. Az alkotókat megilleti az elismerés, nevük feltüntetése, ha a munkájukat, előadásukat felhasználja egy MI-rendszer.
5. Az átláthatóságot törvényileg kell garantálni. Ez két dolgot foglal magában: egyrészt megfelelő, visszakövethető módon nyilvánosságra kell hozni, hogy mely műveket használtak fel egy modell betanítására; másrészt azonosíthatónak kell lennie, ha egy művet, előadást mesterséges intelligenciával hoztak létre.
6. Jogi felelősség terheli az MI-t alkalmazó cégeket egyfelől a felhasznált jogvédett művek megfelelő nyilvántartásáért, másfelől azért, ha az általuk működtetett rendszer jogsértő műveket hoz létre.
7. A mesterséges intelligencia az emberi kreativitás szolgálatában áll, és ezt a nemzetközi törvénykezésnek is el kell ismernie. Az emberek és az MI sokféle módon működhet együtt, és erre a jogalkotásnak is figyelnie kell; ugyanakkor azt is egyértelművé kell tenni, hogy a teljes mértékben MI-vel létrehozott művek nem élvezhetnek ugyanolyan védelmet, mint az emberi alkotások.
Az aláíró szervezetek között ott van a közös jogkezelőket tömörítő CISAC (amelynek tagja az Artisjus), az előadók jogait képviselő AEPO-ARTIS és és SCAPR (mindkettőnek tagja az EJI), a zeneműkiadók és a vizuális művészek nemzetközi szervezetei is.
Nem ez az első ilyen nyílt levél. A szintén számos iparági szervezet által elindított Human Artistry Campaign márciusban rögzített hét – a fentiekhez sokban hasonló – alapelvet. Nemrég pedig az Európai Unió döntéshozóihoz fordultak a szerzőket, előadókat, zenemű- és hangfelvétel-kiadókat képviselő szervezetek.
Nyílt levelükben előrelépésnek nevezték az EU-szintű szabályozás tervezetét (ami jelenleg a háromoldalú tárgyalások szakaszában jár). Ugyanakkor kiemelték, hogy el kell kerülni az “MI tisztára mosását”, vagyis azt, hogy az Unión kívüli, lazább szabályozású területen fejlesztett MI-modelleket az EU-n belül (az alkotók elismerése, kompenzációja nélkül) elérhetővé tegyenek. A levél kontextusa az, hogy a Billboard szerint a nagy tech cégek az európai MI-szabályozásban a szerzői jogok védelmét gyengítéséért lobbiznak, “túlszabályozással” vádolva az uniós döntéshozókat.”
Forrás:
Alapelvek mesterséges intelligencia szabályozására: az emberi kreativitás védelme; kivételek nélküli, átlátható jogosítás; Rónai András; Dal+Szerző; 2023. július 27.
