„Az első, már digitálisnak nevezhető háborút még 1991-ben, Irak és Kuvait területén vívták, a TV-közvetítéseknek köszönhetően a háztartásokba is beköltözött a számítógépekkel irányított hadművelet. Azóta eltelt közel 22 év, és a fejlődés bizony viharos sebességű a Magyar Honvédségnél is. Erről beszélgettünk dr. Porkoláb Imre dandártábornokkal, a Honvédelmi Minisztérium védelmi innovációért felelős miniszteri biztosával.
◼︎ Digitalizálódik a Magyar Honvédség
A már hét éve folyó Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program gerincét a digitalizáció adja. Az elmúlt 30 esztendő legátfogóbb védelmi fejlesztési programjának gyakorlatilag minden eleme, eszköze, beszerzése számítógépekkel, érzékelőkkel, adatkommunikációs rendszerekkel zsúfolt. Egy igazán 21. századi haderő kezd lassan kialakulni a szemünk előtt.
Az „átfogó” jelző nem túlzás, hiszen a légierőtől a mélybe merülő búvárokig minden fegyvernemnek és szakterületnek tartogat valamit a program. Az egyik alapvető cél éppen a különböző területen dolgozó katonák, a harcjárművek, a felderítő feladatú drónok, az önjáró tüzérségi eszközök a légvédelem összekötése – azaz gyakorlatilag mindenki láthat és tudhat majd mindent, amit tudnia kell feladata eredményes elvégzéséhez. A szomszédunkban dúló ukrajnai háború egyik legfontosabb tapasztalata éppen ennek a „hadszíntéri internetnek” a fontossága: az eredményes műveletek alapvető feltételévé vált a valós idejű információszerzés, -megosztás és -feldolgozás. Ehhez pedig fejlett informatikai eszközökre van szükség, mind a katonáknál, mind a parancsnokságokon.
– Hogyan képzeljenek el a civil olvasók egy, a „Digitális Katona Programban” felszerelt, magyar katonát?
– A jövő a gép és az ember szimbiózisának irányába mutat, a katonákat már ebben kell szocializálni. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a jövőbeni képzésben és toborzásban is megjelenjen az innováció és a high-tech gondolkodásmód. A haderő létszámának növelése mellett annak minősége is nagyon fontos, hiszen a digitális technológiát olyan katonákkal kell majd üzemeltetni, akik képesek lesznek ezeket hosszú távon alkalmazni és fenntartani.
A Magyar Honvédségben zajló digitális transzformáció kapcsán kiemelendő tehát a digitális katona program. A közeljövőben egyre több olyan megoldással is fogunk találkozni, ahol a katonák autonóm eszközökkel közösen hajtanak végre feladatokat. A mi célkitűzésünk pedig az, hogy a katona–gép együttműködést szinkronizáljuk, illetve támogassuk a digitális technológiákhoz köthető logisztikai feladatokat.
A digitális katona programon belül azonban az is nagyon lényeges, hogy a katonákkal kezdjük, az ő egyéni felszerelésükre, fegyverzetükre, híradó rendszerekre és kommunikációs eszközök fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. De ami talán a legfontosabb, hogy nem csak az eszközök és a felszerelés számít, hanem az is, hogy a katona kognitív képességeit hogyan lehet a kor színvonalára fejleszteni, hiszen a háborúk egyre gyorsuló ütemben fejlődő digitalizáció közepette zajlanak.
– Mennyire került előtérbe a kibervédelem, a digitális reziliencia a Honvédségen belül?
– A Honvédelmi Minisztérium innovációs stratégiájának három fókuszterületének egyike a felforgató technológia, ezen belül is kiemelt figyelmet fordítunk a kiber-, űr- és adatalapú rendszerek integrálására a haderőbe. Általánosságban elmondható, hogy a kibervédelem és a digitális reziliencia kiemelten fontos terület lett a modern katonai erőknél, beleértve a Magyar Honvédséget is. A kiberfenyegetések erősödése miatt a katonai szervezeteknek lépést kell tartaniuk az információs technológia fejlődésével, és védelemmel kell ellátniuk digitális infrastruktúrájukat.
Kiemelkedő jelentősége van a kibervédelmi fejlesztéseinknek is, hiszen az autonóm eszközök és a beszerzett high-tech platformok közötti interoperabilitás megteremtése elengedhetetlen. A jövő hadviselésében a decentralizált végrehajtáson alapuló rendszerek kiemelkedő szerepet fognak játszani, amire példát éppen az ukrajnai háború ad.
A digitális reziliencia megteremtése kapcsán az ágazati és kormányzati szereplőkkel együtt arra törekszünk, hogy a katonai rendszerek és infrastruktúrák ellenállóak legyenek a kibertámadásokkal és zavarokkal szemben, és képesek legyenek gyorsan helyreállni a támadások után. Ennek érdekében a közelmúltban csatlakoztunk a Kibervédelmi Klaszterhez is.
– Milyen technológiák (XR, AR stb.) bevonásával modernizálható akár a katonák, akár a kisalegységek vagy magasabb egységek kiképzése, műveleti képessége?
– Jövőálló hadsereget kell építeni. Még 2016-ban született meg a döntés arról, hogy a Magyar Honvédség komolyabban elkezd foglalkozni a haderő modernizációjával. Az újonnan beszerzett technikai eszközök rendszeresítése hatalmas, minőségi változást hoz a Magyar Honvédség életében. A hadseregben digitális transzformáció megy végbe, amelynek végeredményeként high-tech, NATO-kompatibilis eszközökkel rendelkezik majd a haderő. Az eszközöket azonban nem elég beszerezni, a felmerülő igényeknek megfelelően fejlesztéseket kell kidolgozni. Ez jelenti az innovációt. A modernizációnak és az innovációnak kéz a kézben kell járnia. Egyre nagyobb szerepet kapnak az autonóm rendszerek, a precíziós csapásmérő rendszerek. Digitális területen az XR-technológia alkalmazása már nem a jövő a Magyar Honvédségen belül, az általunk fejlesztett VR-megoldások kiképzést támogató platformként nemcsak az egyéni hatékonyság és készségek fejlesztése miatt fontos, hanem az egyik legjobb eszköz egyben a kiképzés költségének csökkentésére is. Az MR mint döntéstámogató eszköz pedig jelentős szerepet tölt be a digitális katona képességeinek növelése terén. Ezen eszközök és eljárások az egyénen keresztül az adott egység műveleti képességére kiemelt hatással vannak.
– Előrelátás, befolyás és sebesség növelése – ehhez milyen új eszközökre, rendszerekre van szükség a Magyar Honvédségen belül? Mi az, ami már rendszerbe is állt?
– A stratégiai előrelátás érdekében a szimulációs képesség fejlesztésére van szükség. A hadijátékok digitalizált formába történő átültetésével nemcsak az új eszközök képességei válnak modellezhetővé, hanem a haderő képességfejlesztésének irányaira is válaszokat kaphatunk a különböző opciók tesztelésével.
A befolyás növelése érdekében a honvédelmi tárca létrehozta a Védelmi Innovációs Kutatóintézetet, amelynek feladata, hogy minél szélesebb körben felvegye a kapcsolatot a hazai és nemzetközi kutató és fejlesztő közösségekkel. A kettős hasznosítású termékek fejlesztése kiegészíti a már folyamatban lévő beszerzéseket, és egy egész nemzet tudásbázisát bemozgatva és a védelmi célú fejlesztésekre fókuszálva lehetőség nyílik arra, hogy a tárca célkitűzéseinek megfelelően egy tágabb védelmi innovációs kutatási ökoszisztéma támogassa a képességfejlesztéseket.
A sebesség növelése a kutatás fejlesztés szempontjából a gyors prototipizálást jelenti, amelynek egyik összetevője a már korábban említett civil fejlesztői közösség megszólítása és lehetőségek biztosítása a védelmi fejlesztési és védelmi ipari projektekhez történő bekapcsolódáshoz. Mindez azonban akkor lehet sikeres, ha gyorsított alkalmazásba vétellel tudjuk tesztelni az újonnan érkező eszközöket, és már a fejlesztés időszakában rendszeres kapcsolatot tartanak a végfelhasználók a fejlesztői közösségekkel.
A honvédelmi tárca abban a szerencsés helyzetben van, hogy a Magyar Honvédségnél már jó ideje létezik a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó dedikált szervezeti elem. Tavaly azonban újabb szervezeti elemek, illetve háttérintézmények is megjelentek a minisztérium struktúrájában, így a beszerzés, a védelmi ipar és az innováció immár egyetlen vezető, a honvédelmi miniszter irányítása alatt összpontosul, aki egy összehangolt stratégia mentén tudja végrehajtani a haderő képességfejlesztését.
– Milyen lehetőséget jelenthet a magyar védelmi ipar számára, akár exportlehetőségek szintjén is a NATO DIANA projektje?
– A jövőben fontos szerephez juthat a 2022-ben megalakult NATO Észak-atlanti Védelmi Innovációt Ösztönző Mechanizmusa, a DIANA (Defence Innovation Accelerator for the North Atlantic). A szervezet igazgatótanácsa és nemzeti képviselői határozzák meg a stratégiáját. A DIANA teljesen újszerű látásmóddal közelíti meg az innovációt, a Londonban a közelmúltban megnyílt központ irányításával egy tucat akcelerátorközpont és több mint 100 teszt- és validációs központ segíti a kisvállalkozásokat abban, hogy ötleteiket minél hamarabb megvalósíthassák és rendszeresíthessék a NATO-nemzetek valamelyikében. Ezt a folyamatot pénzügyileg támogatja a szintén nemrégiben megalakult NATO Innovációs Alap.
A NATO DIANA június 19-én hirdette meg első kihívási programját. A program olyan fejlesztőknek szól, akik kettős – katonai és civil – felhasználású technológiai ötletekkel, megoldásokkal kívánnak válaszolni napjaink kritikus védelmi és biztonsági problémáira.
Az első kihívási programban három fő területre szűkítette le programját. Ezek: az energiareziliencia, a biztonságos információmegosztás és a szenzortechnológia, azaz az érzékelés és felderítés. Az idén meghirdetett pályázat voltaképpen egy NATO-szintű startup-verseny. Bárki részt vehet rajta, a DIANA által felkért bizottság választja ki területenként a tíz-tíz győztes pályázót, akik 100 000 euró támogatást kapnak, és igénybe vehetik a nemzeti tesztközpontokat a fejlesztések végrehajtásához. Itthon ez a központ a NATO által már akkreditált ZalaZONE. Az első kihívási programra való jelentkezés augusztus 25-én lezárult, de a későbbiekben további kiírások várhatók. Egyébként mind a NATO DIANA, mind pedig a NATO Innovációs Alap igazgatótanácsa szeptember közepén Budapesten ülésezik.
A nemzetközi beágyazottságot támogatja a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Nonprofit Zrt. (VIKI) is, segítséget nyújtva a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak a NATO jelenlegi innovációs ökoszisztémájához való kapcsolódásban. Emellett az uniós források tekintetében az Európai Védelmi Alap (EDF) lehetőségeinek minél szélesebb körű felhasználását is lehetővé teszi a VIKI és segíti a hazai kis és közepes vállalkozásokat a források kihasználásában. Ennek keretében a regionális együttműködések egyik fontos katalizátora, és az általa felügyelt fókuszterületek vonatkozásában a hazai innovációs ökoszisztéma szereplők kapacitását építi.
A VIKI-nek tehát a védelmi célú fejlesztéseken túl kiemelkedő gazdaságélénkítő szerepe is van, mondta el a dandártábornok.”
Forrás:
Hálózatba kötött hadsereg; IT Business; 2023. szeptember. 6.
