„Tovább lassult a versenyképességi reformok végrehajtása a magyar gazdaságban. A 2010-es évekkel szemben, amikor a reformok döntő része az évtized elején egy átfogó stratégia keretében valósult meg, most lassú és szigetszerű a reformok végrehajtása. A teljes versenyképességi fordulat hiánya a legfontosabb makrogazdasági mutatókban is érezteti hatását. Jelentős részben ennek a következménye, hogy a régiós országoknál magasabb infláció alakult ki hazánkban, ami pedig elhúzódó recessziót okozott és negatív hatást gyakorol a költségvetésre is. Magyarország fenntartható gazdasági felzárkózásához teljes versenyképességi fordulatra van szükség, mert csak ez teremtheti meg ismételten a gazdasági növekedés és egyensúly alapjait.
Az MNB 330 pontos versenyképességi javaslatainak átlagos megvalósulása csökkenő ütemben folytatódott. Négy és fél évvel a javaslatok közzététele után azok 46 százaléka valósult meg. A Versenyképességi Tükör első 2019-es kiadványában a megvalósulás 22 százalékon állt, amit a sorban következő publikációkban rendre 12, 8 és 4 százalékpontos, tehát lassuló ütemű előrehaladás követett (1. ábra).
A reformok lelassulása és elhúzódása a gazdaság egyre szélesebb körében érezteti a hatását. A 2010-es évek elején 2013-ig megvalósult vagy elkezdődött az évtized legfontosabb reformjainak több mint 80 százaléka, és az ebből eredő lendületnek volt köszönhető a 2013-2019 közötti egyensúlyi növekedési pálya. Ezzel szemben a Versenyképességi Tükör mérése szerint 2019 óta fokozatosan lassul az új reformok végrehajtásának üteme. A versenyképesség romlását a nemzetközi felmérések is
tükrözik. Az IMD üzleti iskola globális versenyképességi indexében 2023-ban Magyarország 7 helyet veszített, miközben Lengyelország ugyanennyit lépett előre, Csehország pedig még eggyel többet. Ennek következtében Lengyelország (43. helyezett) visszaelőzte hazánkat (46.), a Csehországgal (18.) szembeni különbség pedig még sosem volt ekkora.A versenyképesség romlása hozzájárult, hogy Magyarországon alakult ki Európa legmagasabb inflációja és már egy éve tart a gazdasági recesszió. Egy válságokkal teli évtizedben a korábbinál élesebben jelentkeznek a versenyképességi hiányosságok negatív hatásai. A magyar gazdaság alacsony termelékenysége, a verseny gyenge érvényesülése és hazánk magas energiafüggősége eredményezte, hogy az energiaválság és az orosz-ukrán háború nyomása alatt Magyarországon emelkedett az infláció az Európai Unión belül a legmagasabb szintre. A magas infláció pedig a bérek és a megtakarítások reálértékének csökkenésén keresztül a belső kereslet és a GDP jelentős visszaeséséhez vezetett. 2023 második negyedévében a hazai GDP éves alapon 2,3 százalékkal csökkent, ami a második legnagyobb visszaesés uniós összevetésben. Az infláció és az abból eredő recesszió a költségvetés egyensúlyát is felborítja, ugyanis egyszerre csökkenti a fogyasztási, forgalmi adóbevételeket és növeli – többek között – a kamatkiadásokat.”
Forrás:
Egyre jobban érezhetőek a versenyképességi fordulat hiányának következményei; Baksay Gergely, Szabics András Zsolt; Magyar Nemzeti Bank; 2023. szeptember 13. (PDF)
