„Nem régiben megállapodás született azon uniós célról, hogy 2030-ra a megújuló energia részaránya legalább 42,5%-os legyen, és lehetőleg érje el a 45%-ot: ennek megvalósításához jelentősen növelni kell a szélenergia beépített kapacitását, méghozzá a 2022. évi 204 GW-ról 2030-ra több mint 500 GW-ra. Bár a szélenergia-ágazat az EU egyik sikertörténete, jövőbeli növekedését egyedülálló kihívás elé állítja az elégtelen és bizonytalan kereslet, az engedélyezés lassúsága és összetettsége, a nyersanyagokhoz való hozzáférés hiánya, a magas infláció és a magas nyersanyagárak, a nemzeti tenderek nem támogató jellegű kialakítása, a nemzetközi versenytársak részéről tapasztalható fokozott nyomás és a képzett munkaerő rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok.
Ez a helyzet azonnali fellépést követel. Ezért – amint azt Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló értékelő beszédében a múlt hónapban bejelentette – az Európai Bizottság a mai napon a szélenergiára vonatkozó európai cselekvési tervet terjeszt elő annak érdekében, hogy a tiszta energiára való átállás együtt járjon az ipari versenyképesség előmozdításával, és hogy a szélenergia továbbra is európai sikertörténet maradjon.
A cselekvési terv elősegíti egy olyan egészséges és versenyképes szélenergia-ellátási lánc fenntartását, amelyben a tervezett projektek egyértelműen ki vannak jelölve és megvalósításuk folyamatos, és amely bevonzza a szükséges finanszírozást, és világszerte egyenlő feltételek mellett versenyez. A cselekvési tervet a tengeri energiára – többek között a szélenergiára – vonatkozó uniós tervek végrehajtásáról szóló közlemény kíséri, amely a tengeri energiára vonatkozó, három évvel ezelőtt elfogadott uniós stratégiára épül.
Közös európai válasz a kihívások egyedülálló kombinációjának kezelésére
A cselekvési terv a Bizottság, a tagállamok és az ágazat által közösen meghozandó azonnali intézkedéseket vázol fel, a meglévő szakpolitikákra és jogszabályokra építve és a következő hat fő területre összpontosítva:
- A kiépítés felgyorsítása a nagyobb kiszámíthatóság és a gyorsabb engedélyezés révén. 2022-ben a szélerőmű-park rekord mértékben, 16 GW kapacitással bővült, ami 2021-hez képest 47%-os növekedést jelent. Ez azonban jóval elmarad a megújuló energiára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzés eléréséhez szükséges 37 GW/év értéktől. A Bizottság a tagállamokkal együtt elindítja az „Accele-RES” kezdeményezést, hogy biztosítsa a megújuló energiára vonatkozó felülvizsgált uniós szabályok gyors végrehajtását, és nagyobb hangsúlyt fektet az engedélyezési eljárások digitalizálására, illetve a tagállamoknak nyújtott technikai segítségnyújtásra. Emellett a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy szélerőművekre vonatkozó vállalások, átlátható aukciós ütemtervek és hosszú távú tervezés révén növeljék a tervezett projektek láthatóságát. Végezetül a Bizottság a hálózatokra vonatkozó, még az idei évben elfogadandó cselekvési tervvel támogatni fogja a villamosenergia-hálózatok szükséges kiépítését.
- Az árverések kialakításának javítása. A nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabályra és a villamosenergia-piac szerkezetének reformjára építve a Bizottság támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy olyan jól megtervezett és objektív kritériumok alapján javítsák az árveréseket, amelyek jutalmazzák a magasabb hozzáadott értékű berendezéseket, és biztosítják, hogy a projektek teljes mértékben és időben megvalósuljanak. Az EU-n kívül a Global Gateway projektek keretében nagyobb mértékben fogják alkalmazni a stratégiai közbeszerzési szabványokat. A cselekvési terv kiberbiztonsági kockázatértékelést is előirányoz.
- Finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés. Az európai szélenergia-termelésre irányuló beruházások és finanszírozás felgyorsítása érdekében a Bizottság meg fogja könnyíteni az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést, különösen az Innovációs Alapon keresztül, míg az Európai Beruházási Bank (EBB) kockázatmentesítési garanciákat fog biztosítani. A Bizottság arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós szélenergia-berendezések gyártásának támogatása érdekében teljes mértékben használják ki az állami támogatásokra vonatkozó, módosított ideiglenes válság- és átállási keret által biztosított rugalmasságot.
- Tisztességes és versenyképes nemzetközi környezet. Annak érdekében, hogy a szélenergia-ágazat egyenlő versenyfeltételek mellett működhessen, a Bizottság szorosan nyomon követi a külföldi szélenergia-termelőknek kedvező esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és továbbra is a kereskedelmi megállapodásokat fogja használni a külföldi piacokhoz való hozzáférés megkönnyítésére, és eközben előmozdítja az ágazatra vonatkozó uniós és nemzetközi szabványok elfogadását. A Bizottság a befektetőkkel is együtt fog működni a beruházások előtt álló akadályok azonosítása és felszámolása érdekében.
- Készségek. A megújuló energiával kapcsolatos nagyléptékű készségfejlesztési partnerségek kulcsfontosságú fórumot jelentenek majd a készségfejlesztési projektek kidolgozásához. A nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály révén a Bizottság elő fogja segíteni a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló európai ipari akadémiák – köztük a szélenergia-ágazattal foglalkozó akadémia – elindítását is, amelyek célja a munkavállalók továbbképzésére és átképzésére irányuló tagállami intézkedések támogatása. Az akadémiák tananyagokat fognak kidolgozni, és céljuk, hogy az akadémia létrehozásától számított három éven belül 100 000 tanuló képzése történjen meg.
- Az ipar szerepvállalása és a tagállamok kötelezettségvállalásai. A Bizottság a tagállamokkal és a szélenergia-ágazattal közösen egy szélenergiára vonatkozó uniós chartát fog kidolgozni annak érdekében, hogy javítsa az európai szélenergia-ágazat jövőbeni versenyképességét biztosító előfeltételeket.
Új jövőkép a tengeri szélenergia alkalmazásának felgyorsításáról
A tengeri szélenergia az elkövetkező években várhatóan jelentősen hozzájárul majd az EU éghajlat- és energiapolitikai céljaihoz. A tengeri megújuló energiára vonatkozó, 2020-as uniós stratégiára építve, a tagállamok nem régiben a tengeri megújulóenergia-termelés tekintetében 2050-re elérendő, ambiciózus új célkitűzéseket, illetve 2030-ra és 2040-re vonatkozó köztes célokat határoztak meg az EU mind az öt tengermedencéjére vonatkozóan.
2022-ben az EU-27 összesített tengeri beépített kapacitása 16,3 GW volt. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok által vállalt 111 GW és a 2022. évi kapacitás közötti szakadék áthidalása érdekében évente átlagosan közel 12 GW-ot kell telepítenünk, ami tízszer több, mint a tavaly újonnan üzembe helyezett 1,2 GW.
Ezért a Bizottság megduplázza a tengeri megújulóenergia-ágazat támogatására irányuló erőfeszítéseit, és további intézkedéseket határoz meg a következők érdekében: a hálózati infrastruktúra és a regionális együttműködés megerősítése, az engedélyezés felgyorsítása, az integrált tengeri területrendezés biztosítása, az infrastruktúra rezilienciájának megerősítése, a kutatás és az innováció fenntartása, valamint az ellátási láncok és készségek fejlesztése.
Háttér-információk
A megújuló energiaforrások kulcsfontosságú elemei az európai zöld megállapodás keretében a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló uniós tervnek, valamint az energiafüggetlenség visszaszerzésére és az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalának mielőbbi megszüntetésére irányuló REPowerEU tervnek. Az EU az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv révén jogalkotási célokat tűzött ki a megújuló energia gyorsított bevezetésére vonatkozóan, és ezt a felülvizsgált TEN-E rendelettel segíti elő, amely megerősíti a határokon átnyúló projektek, köztük az offshore hálózatok keretét. A klímasemleges gazdaságra való átállás során az EU versenyképessége nagymértékben annak lesz a függvénye, hogy képes lesz-e otthon olyan tiszta technológiákat kifejleszteni és gyártani – ideértve a szárazföldi és a tengeri szélenergiát is –, amelyek lehetővé teszik ezt az átállást. A nulla nettó kibocsátású technológiák belföldi gyártási kapacitásának támogatása érdekében az év elején a Bizottság előterjesztette a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet, és javaslatot tett a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabályra és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályra.
További információk
Tájékoztató az európai szélenergiáról szóló csomagról
A szélenergiára vonatkozó európai cselekvési terv
Közlemény az EU tengeri megújuló energiára vonatkozó törekvéseinek megvalósításáról
Sajtóközlemény az energiaunió helyzetéről szóló jelentésről
Sajtóközlemény az energiaunió helyzetéről
Idézet(ek)
„Erős ipar nélkül nincs sikeres zöld átállás. Biztosítanunk kell, hogy minden ágazat képes legyen olyan kedvező környezetben működni, amely hatékonyan hozzájárul ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai céljaink eléréséhez. Ez a csomag segíteni fogja az európai szélenergia-ágazat hazai növekedését és globális versenyképességét, és ezáltal csökkenteni fogja a külső beszállítóktól való függőséget, és zöld munkahelyeket fog teremteni a munkavállalók számára.” – Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök – 24/10/2023
„Az EU eltökélt szándéka, hogy vezető szerepet töltsön be az energetikai átállásban, és megragadja a gazdasági növekedésben és a zöld munkahelyek teremtésében rejlő lehetőségeket. A szélenergia-ágazat kulcsfontosságú a tiszta energiára és az éghajlatra vonatkozó céljaink eléréséhez, de biztosítanunk kell, hogy az ágazat szereplői tisztességes és támogató környezetben folytathassák üzleti tevékenységüket. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy együttműködjünk a tagállamokkal és az ágazattal annak érdekében, hogy jogalkotási céljainkat a gyakorlatban is megvalósítsuk. A ma felvázolt intézkedések biztosítani fogják, hogy a szélenergia-ágazat továbbra is jelentős tényező legyen Európai gazdasági pozíciója szempontjából.” – Kadri Simson energiaügyi biztos – 24/10/2023”
Forrás:
A Bizottság azonnali intézkedéseket határoz meg az európai szélenergia-ágazat fellendítésére; Európai Bizottság; 2023. október 24.
