„A Digital Markets Act (DMA) uniós rendelet a belső piacon a törvény erejével szabályozza a digitális piacokat. A DMA megközelítése az aszimmetrikus versenyszabályozás: a legnagyobb szereplők kijelölésével és megregulázásával próbálja felszámolni az egyes, a digitális piacokra jellemző, speciális piaci kudarcokat. A DMA létrejöttét a klasszikus versenyjogi beavatkozás lassúsága, reakcióképtelensége, a megelőző szabályozás fontossága és a speciális szabályozási tárgy (a digitális piacok) természete igazolja.
A Bizottság október 10-én nyilvánossá tette a kapuőröket kijelölő, lelombozóan szűkszavú, az egyébként sok kérdést nyitva hagyó normaszöveget nemigen konkretizáló határozatait.
Mielőtt e határozatokra rátérnénk, helyezzük el ezeket a DMA kontextusában. A sokat kritizált szabályozási eszköz hatásmechanizmusa a Bizottság diszkrécióján alapszik. Első lépésben azok a vállalkozások, amelyek a DMA fogalommeghatározása tekintetében kapuőröknek minősülhetnek, értesítik a Bizottságot. Kapuőrök a DMA tekintetében azok a vállalkozások, amelyek valamilyen, a DMA hatálya alá tartozó alapvető platformszolgáltatást nyújtanak (videómegosztó-platformok, személyközi számfüggetlen kommunikációs szolgáltatások, online piacterek, közösségi média site-ok, felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások stb.) és
- jelentékeny hatást gyakorolnak a belső piacra (legalább 7,5 milliárd euro árbevétel a megelőző három pénzügyi évben);
- vagy alapvető platformszolgáltatásuk kapuként szolgál üzleti felhasználóik számára a végfelhasználók elérésében (a megelőző pénzügyi évben legalább 45 millió aktív végfelhasználóval és 10000 üzleti felhasználóval rendelkeznek) vagy
- megszilárdult és tartós piaci pozíciót élveznek működésük során.
A vállalkozások jelzése után a Bizottság kijelöli a kapuőröket, amely vállalkozások tekintetében a DMA 5–6 cikkeiben foglalt 18 speciális magatartási előírás kötelező. Ilyen magatartási előírás például az önpreferálás tiltása, azaz a DMA hatálya alatt jogellenes, hogy egy alapvető platformszolgáltatásnak minősülő online keresőmotort vagy online piacteret üzemeltető kapuőr vállalkozás előnyben részesítse saját vertikumához tartozó szolgáltatásait vagy termékeit. A Bizottság kijelölése saját döntési kompetenciájának függvénye, nincs szerv, amely felülvizsgálhatná, hogy mely vállalkozás került kijelölésre. Ennek függvényében vessünk egy pillantást a most kijelölt kapuőrökre és azokra az alapvető platformszolgáltatásokra, amelyeket a kapuőrök tekintetében megjelölt a Bizottság.
Alphabet (Google)
A DMA által kijelölt felügyelendő szolgáltatások, termékek: Android, Google Search, Google Maps, Google online advertising szolgáltatások, Google Shopping, YouTube, Google Chrome és a Google Play. Az Alphabet tekintetében a Bizottság biztosra ment: a Google ökoszisztéma közel egészét a DMA hatálya alá vonta. Már az első határozat olvasása közben egyértelmű, hogy a DMA-t övező homály első körben az alapvető platformszolgáltatások meghatározásának tárgyában fog jogvitákat generálni. Ez egyébként jó hír annak tekintetében, hogy a releváns piac meghatározása, a DMA kontextusában a kapuőrök által működtetett ökoszisztémák (összekapcsolt termék és szolgáltatáspaletták) szétválasztásában, azaz az alapvető platformszolgáltatások meghatározásában rejlik. A piacmeghatározás a versenyjog egy fontos feladata, ami a digitális szektorban egyre nehezebb, és az ilyen viták ezt a diskurzust fejleszthetik. A Google kijelölésénél egyébként a Google szolgáltatásait képező AdSense és Google Analytics egy kalap alatt, az online reklámmegjelenítés és -közvetítés alapvető platformszolgáltatásába esett. A Bizottság ilyen hozzáállása a DMA által lefektetett tág hatásköre kontextusában egyébként célravezető. A DMA vállalt célja, hogy egy új és még nem teljesen tisztázott ipari policy-t, a megtámadhatóság célkitűzését emelje a szabályozás szintjére a digitális piacok óriásai, azaz a kapuőrök tekintetében. A megtámadhatóság megragadható a belépési korlátok csökkentésében, a játéktér kiegyenlítésében és a résztvevők, valamint a fogyasztók jólétének biztosításában. Ebben a feladatban a technológiasemleges, agresszív megközelítés, ami az online reklámmegjelenítést gyakorlatilag a minden-ami-online-és-reklám piacában summázza, jó taktika.
Meta (Facebook)
A DMA által kijelölt felügyelendő szolgáltatások, termékek: Facebook, Instagram, Facebook Messenger, WhatsApp, Meta Ads és a Meta Marketplace. A fentiek a Meta tekintetében is igazak. Nem értett egyet a kapuőr a Bizottság kijelölésével, amely szerint a Facebook és az Instagram elkülönült szolgáltatások, ahogy az e felületeken megjelenő reklámokat kiszolgáló Meta Ads is. Első kettő esetében elkülönültek, hiszen nem integráltan nyújtja őket a Meta, a végfelhasználók eltérő céllal veszik ezeket igénybe. A Bizottság határozataiból kitűnik, hogy a végfelhasználói cél, az alapvető platformszolgáltatások elválasztásának feladatában hangsúlyos szempont. A Meta Ads tekintetében a Bizottság hangsúlyozza, hogy az integrált jelleg ellenére azok a szolgáltatások, amelyek a DMA normaszövege szerint más-más alapvető platformszolgáltatás csoportba tartoznak, e szerint is minősülnek. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a Meta a Facebook és az Instagram felületein is integráltan jelenít meg reklámokat, a Meta Ads e felületektől külön kezelendő a DMA tekintetében.
Microsoft
A DMA által kijelölt felügyelendő szolgáltatások, termékek: Windows, LinkedIn, Bing, Edge és a Microsoft Advertising. A Bing, az Edge browserek és a Microsoft Advertising szolgáltatások tekintetében a Microsoft álláspontja szerint nem áll fenn a blogposzt elején is felsorolt három kritérium. A Microsoft e szolgáltatásokra vonatkozó cáfolatát a Bizottság részben alaposnak találta, ezért a DMA speciális piaci vizsgálati eljárását veszi igénybe annak felkutatása ügyében, hogy e szolgáltatások valóban alapvető platformszolgáltatások-e.
Apple
A DMA által kijelölt felügyelendő szolgáltatások, termékek: App Store, iOS, IpadOS és a Safari. Az Apple érvelése szerint az App Store többféle és többféle rendszeren natív iterációjára tekintettel azt mint önálló alapvető platformszolgáltatást nem lehet kijelölni. Ezt az érvet a Bizottság elutasította, hiszen az App Store ugyanazt a célt szolgálja valamennyi rendszeren (az Apple összes operációs rendszerével kapcsolt az App Store). Ugyanez volt a helyzet az Apple beépített böngészője (Safari) tekintetében, amely már közel húsz éve kapcsolt a Google Search szolgáltatásával.
Amazon
Az Amazon esetében az Amazon Marketplace és az Amazon Advertising szolgáltatásokat jelölte meg a DMA. Az Amazon Marketplace kijelölése tekintetében az nem volt szempont, hogy a szolgáltatás országspecifikus domaineken működik, tehát az, hogy az uniós piacok, a belső piac szintjén való érintettsége nem egyértelmű. A Bizottság érvelésében ez alapvető platformszolgáltatás országspecifikus domainjei nem gátolják meg, hogy az Amazon az unió polgárainak is szolgáltatást nyújtson. Másképp, a DMA csak akkor lehet hatékony, ha magában foglal minden a hatálya alá tartozó és a belső piacon történő gazdasági folyamatot.
ByteDance (TikTok)
A TikTok kijelölése azzal a szemlélettel történt, hogy az több mint egy videómegosztó platform. A Bizottság értelmezésében a TikTokot leginkább egy online közösségi médiumnak lehet tekinteni, hiszen ez az a definíció, amely a legjobban magában foglalja a TikTok diverz funkcióit. A TikTok nem értett egyet azzal a módszerrel, ahogy a Bizottság a szolgáltatást használók számát meghatározta, azonban ez eltérő módszertanokról nem szól a Bizottság kijelölési határozata. A ByteDance védekezése többek között abban is megragadható, hogy szerintük azok a magatartások, amelyeknek a kapuőr vállalkozások által üzemeltetett alapvető platformszolgáltatásoknak meg kell felelni, olyan versenyügyekben keletkeztek, amelyeknek nem a ByteDance volt az alanya, azokat a versenyjogi jogsértéseket nem a ByteDance követte el. Ez a kifogás szellemes annak tekintetében, hogy a DMA által megfogalmazott 18 speciális magatartási közül néhány ténylegesen visszavezethető konkrét bizottsági eljárásokra, azonban annak fényében mindenképpen alaptalan és értelmetlen, hogy a DMA egy közvetlen hatályú rendelet, ami közjogi minőségét tekintve egy általános szabályozót jelent.
Általános kihívások
A kijelölési határozatokból teljesen hiányzik arra vonatkozó érv, hogy egyes felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat (AWS – Amazon, Azure – Microsoft, Google Cloud – Alphabet) miért nem vizsgált a Bizottság. Az tény, hogy ezek kizárólag B2B relációkban működnek, és az üzleti felhasználó–kapuőr–végfelhasználó gondolati séma nehezen alkalmazható rájuk, azonban a megtámadhatóság policy céljai mégis relevánsak lehetnek. A felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások kapuként szolgálnak gyakorlatilag valamennyi IT cég termelési outputjai skálázása során azáltal, hogy dinamikusan szolgálják ki e cégek számítási erőforrásigényét. Ez azt is jelenti, hogy nemigen képzelhető el napjainkban például olyan fintech cég, amely nem használ valamilyen formában felhőalapú számítástechnikai szolgáltatást. A felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások is koncentrált piacokon működnek, olyan vállalkozások által, amelyek közül valamennyi kijelölésre került a Bizottság által (a fent említett három piaci szereplő a piac 2/3-át lefedi). Ebben a fényben érdekes gondolat e kapuőröket például arra kötelezni, hogy a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatás részét képező Marketplace-k tekintetében FRAND alapú hozzáférést biztosítsanak valamennyi üzleti felhasználónak.
Hasonlóan kérdéses, hogy a Twitter/X tekintetében a Bizottság miért nem mérlegelte a pusztán kvalitatív szempontok alapján való kijelölést. A Twitter/X ugyan nem rendelkezik akkora piaci kapitalizációval és annyi felhasználóval, amely alapján köteles lenne bejelentést tenni a Bizottságnak, mégis elgondolkodtató kérdés, hogy olyan piaci hatalma van-e, amelyet indokolt szabályozni. A Bizottságnak a DMA hatálya alatt ugyanis van arra a lehetősége, hogy egy alapvető platformszolgáltatást üzemeltető kapuőrt akkor is kijelöljön, ha az, bár nem éri el a DMA által meghatározott mérőszámokat, olyan tartós pozíciót foglal el a piacon, amely lehetővé teszi, hogy szolgáltatása kapuként működjön az üzleti felhasználói számára a végfelhasználók eléréséhez.
Általánosságban elmondható a kijelölési határozatokról, hogy bántóan rövidek és bántóan keveset mondanak arról az egyébként gyakran ellentmondásokkal övezett levelezési folyamatról a kapuőrökkel, ami a kijelölési határozatok meghozatalát megelőzte. Abban a tekintetben, hogy a Bizottság exkluzív hatásköre szempontjából a kijelölés tartalma gyakorlatilag meghatározza, hogy egyáltalán mit szabályoz a DMA, nem teljesen kibontani és megcáfolni a kapuőr vállalkozások ellenérveit (nem teljeskörűen indokolni a döntést) nagyon problémás. A DMA-ról szóló szakmai vitát gyakran inkább jellemzi a jogi szakirodalomra jellemző narratíva alkotással dolgozó, spekulatív és elméleti megközelítés. Mindazon túl, hogy ez így van jól, égető szükség van egy ilyen súlyosan beágyazott társadalmi viszonyt rendező szabályozás gyakorlati dimenziójának teljeskörű megjelenítésére, amely nem történhet meg máshol, csak a határozatok indokolási részében.”
Forrás:
Akcióban a DMA – nyilvánosak a kapuőröket kijelölő határozatok; Beyer Fülöp; Ludovika.hu, ITKI blog; 2023. október 31.
