„A gazdaságfejlesztési miniszter Törökországban ismertette a globális támogatási versenyre adott európai uniós és nemzetközi válaszokat, valamint ismertette Magyarország önálló stratégiáját és célkitűzéseit.
A törökországi Antalyában 2021 óta évente megrendezésre kerülő konferencián politikai döntéshozók, diplomaták és a tudományos világ elismert szereplői folytatnak eszmecserét a nemzetközi diplomácia, a politika és az üzleti élet aktuális kérdéseiről.
A delegáció tagjaként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a fórum Nemzetközi kereskedelem, összekapcsoltság és kölcsönös függőség című, a globális kereskedelem kihívásait körüljáró paneljén mondott beszédet, ezt követően szakmai beszélgetésen is részt vett.
Nagy Márton beszédében felvázolta a globális támogatási versenyre adott európai uniós és nemzetközi válaszokat, valamint ismertette Magyarország önálló stratégiáját és célkitűzéseit. Kiemelte, hogy a nyugati országok gazdasági dominanciája véget érni látszik, mivel nem képesek olyan gyorsan alkalmazkodni az új trendekhez, mint ázsiai versenytársaik.
Minden nemzetgazdaság igyekszik a lehető legintenzívebben előmozdítani saját iparának fejlődését az úgynevezett új iparágak terén, mint például az elektromos autók, 5G, robotika, mesterséges intelligencia, az Európai Unió azonban egyre inkább versenyhátrányba kerül.
A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU rossz válaszokat ad a kibontakozó globális támogatási versenyre, ugyanis a maastrichti fiskális kritériumokhoz való visszatérés helyett az Amerikai Egyesült Államok és Kína példáját követve a közpénzek minél nagyobb részét kellene az EU-nak a versenyképesség növelésére fordítania. Az Egyesült Államok és Kína a következő öt évben összességében a GDP-jük több mint 20-25 százalékát költik majd a gazdaságra, ezért az éves költségvetési hiányuk várhatóan 7-8 százalékos lesz.
A tárcavezető a körülményeket értékelve kijelentette, ha az EU a gazdaság támogatása helyett a költségvetési hiány 2-3 százalékos szinten tartásához ragaszkodik, az a versenyképesség feladását jelenti. Magyarország célja, hogy a keleti és a nyugati tőke és technológiák találkozási pontjává váljon. A kormány munkájának – többek között a keleti nyitás politikájának – köszönhetően hazánk már ma is hidat képez a német autógyártók, mint az Audi és a kínai high-tech akkumulátorgyártók, mint a CATL között. Ráadásul a kínai BYD, az unióban elsőként nálunk kezdi meg elektromos autóinak gyártását, miközben a védelmi ipari termelés is növekedésnek indul, együttműködésben a német Rheinmetall-lal.
Nagy Márton végül kiemelte, hogy a beérkező közvetlen külföldi tőkebefektetések hazánkban is elősegítik az új technológiák elterjedését. A digitalizáció és az olyan technológiai innovációk, mint például a mesterséges intelligencia, nemcsak felgyorsítják és biztonságosabbá teszik a kereskedelmi folyamatokat, de hozzájárulnak a gazdasági növekedés fellendítéséhez is.”
Forrás:
Nagy Márton: az Európai Uniónak követnie kell az USA és Kína példáját; Világgazdaság; 2024. március 2.
