„„Az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb témája lesz a kohéziós politika jövőjéről szóló vita” – emelte ki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az első alkalommal megrendezett Kohéziós Csúcstalálkozón (Cohesion Summit 2024), amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Szent László Kápolnájában rendeztek meg április 18-án.
A konferencia a kohéziós politika jövőjével foglalkozó 2024. februári uniós jelentéséből valamint Enrico Letta volt olasz miniszterelnök a kohéziós politikáról és az egységes piac jövőjéről szóló vizsgálatából származó tanulságokat is figyelembe véve, olyan kulcsfontosságú területekre tért ki, mint a regionális egyenlőtlenségek kezelése, az átfogó kohézió előmozdítása és a politikáknak a változó gazdasági környezethez való igazítása, különös tekintettel a kevésbé fejlett régiókban tapasztalható innovációs szakadék áthidalására.
Pier Paolo Pigozzi, az NKE nemzetközi rektorhelyettese köszöntő beszédében kiemelte, hogy az első ilyen témájú eseményt Budapesten, a Ludovika Campuson rendezik meg, a köz- és magánszektor résztvevőinek közreműködésével. Hangsúlyozta, hogy az egyetem számos, az Európai Unióra és a nemzetközi kapcsolatokra fókuszáló témákra specializálódott kurzusokat és kutatásokat szervez. Hozzátette, az egyetem tudásközpontként működve nagyban hozzá tud járulni Magyarország jövőbeni, uniós elnöki pozíciójának sikeréhez. A konferencia célja a fenntartható növekedést szolgáló innovatív stratégiák feltárása, a folyamatban lévő európai viták eredményeinek felhasználásával a kohézió fokozásáról szóló előremutató párbeszéd kialakítása volt az EU egységes piacának folyamatosan változó keretein belül.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadásában hangsúlyozta: a kohéziós politika az EU egyik legsikeresebb szakpolitikája és Magyarország érdekelt ennek jövőbeli sikerében. „Minél erősebb a kohézió egy országban és társadalomban, annál jobb a versenyképesség” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a területalapú kohéziós politika fő feladata a konvergencia és a leszakadó térségek felzárkóztatása. Elhangzott, hogy Magyarország a fejlettségi rangsorban olyan régi uniós tagállamokat előzött meg, mint Görögország, és nagy versenyben van Portugáliával. A magyar kormányzat stratégiai célkitűzése, hogy hazánk az EU öt legélhetőbb országa közé kerüljön 2030-ra. Ehhez olyan fejlesztéspolitikára van szükség, amely biztosítja a vidéki népesség megtartását, az élhető vidék és városok létrejöttét.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője felszólalásában arra tért ki, hogy a kohézió az az alap, amely a közös házat, jelen esetben Európát tartja. Mint mondta, a kohéziós politika központi szerepet játszik olyan kihívásokban, mint például az energiaválság, a kis- és középvállalkozások, valamint a háztartások támogatása. Úgy látja, hogy fel kell kutatni azokat a titkos forrásokat, amelyek a regionális politikában, a fenntarthatóságban és az innovációs stratégiákban rejlenek.
Hencsey Mónika, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának igazgatója videóüzenetben csatlakozott a konferenciához: szerinte a regionális és lokális kondíciókra való fókuszálás elsődleges jelentőségű kell, hogy legyen. Kiemelte, hogy a geopolitikai kihívások rugalmasságot követelnek a különböző tagállamoktól, ugyanakkor a jövőben a partnerségre sokkal több hangsúlyt kell helyezni.
Emil Boc, a Régiók Európai Bizottságának elnöke szintén videóüzenetben azt hangsúlyozta: el kell kerülni azt, hogy a kohéziós politika ne csak, úgynevezett funkcionális politikaként reagáljon egy adott vészhelyzetre.
A kohéziós politika sarokpontjairól szóló panelbeszélgetésen, amelyet Pató Viktória Lilla, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa moderált és ahol Navracsics Tibor és Hencsey Mónika mellé Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos is csatlakozott, a résztvevők arról, beszéltek, hogy a többi között a versenyképességet hogyan lehet fejleszteni. Elhangzott, hogy szükség van a rugalmasságra és flexibilitásra a kohéziós politika forrásainak felosztásában. Kiemelték, hogy ne a felzárkózás, hanem a versenyképesség legyen a cél, ugyanis a versenyképesség is akkor tud jó lenni, hogyha a kohézió elveit is figyelembe vesszük.
A következő panelbeszélgetésen, amelyet Szakos Judit, az EJKK John Lukacs Intézetének kutatója moderált és amelyen Rita Marques, Harnessing Talent Platform területi munkacsoport vezetője valamint Matuz János, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető tanácsadója vettek részt, megvitatták a legjobb gyakorlatokat, innovatív megközelítéseket, esettanulmányokat. A beszélgetés az uniós régiók közötti gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésének kihívásait és megoldásait járta körül, ahol az innováció és a digitalizáció fontosságát emelték ki.
A harmadik panelbeszélgetésen, amelyet Kondor Zsuzsanna, az NKE professzora moderált, Sebastian Bourdain, a Normandy Business School professzora, Szakács Áron, a Széchenyi Programiroda ügyvezető igazgatója, Zalai Csaba, az NKE mesteroktatója és Elke Dall, a Társadalmi Innovációs Központ kutatója arról osztották meg gondolataikat, hogy milyen is lehetne az EU kohéziós politikája 2027 után. Szerintük szükség van egyebek mellett arra, hogy újradefiniáljuk az erőforrásainkat, főleg a termelékenység irányába, valamint kialakítani azokat a társadalmi gyakorlatokat, amelyek segítségével jobban együtt tudjanak dolgozni a tagállamok.”
Forrás:
A kohéziós politika jövője az Európai Unióban; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2024. április 19.
