„Tájékozódási pontnak szánja az ügyfelek számára és piaci tisztulást remél az IVSZ védjegytől az Informatikai Vállalkozások Szövetsége. Ezzel együtt az érdekképviseletnek és a cégeknek is sokat kell még tenniük, míg a tervek valóra válnak.
Magyarországon ma több mint ezer kis-, közepes és nagyvállalat – valamint nagyjából kétszer ennyi önfoglalkoztató, egyéni vállalkozó – él abból, hogy informatikai termékeket, megoldásokat, szolgáltatásokat értékesít. Természetes, hogy ennyi vállalkozás között vannak olyanok is, amelyek az üzletszerzést és a profit kitermelését minden más szempont elé helyezik. No de honnan lehet megtudni, hogy melyek ezek?
…
Fogódzók nélkül
A vevői oldalnak – különösen, ha kisebb cégekről van szó – a legtöbb esetben semmilyen támpontja sincs arra nézve, mire számíthat a szállítótól, mondja Ambrus Zsolt, az IVSZ főtitkára. Megnézheti a cég honlapját, jó esetben láthat ott néhány ügyfél-referenciát, rákereshet a cégjegyzékben, de többnyire kénytelen arra hivatkozni, amit a szállító magáról állít…
…
Nem sok fogódzót jelentenek az ISO-minősítések sem: azok a vállalatok belső folyamatairól szólnak, azt igazolják, hogy a vállalat rendelkezik írásba foglalt folyamatokkal, és azokat be is tartja.
Arról viszont semmit nem mondanak, hogy milyenek ezek a folyamatok, és azok eredményeképpen milyen minőségű termék vagy szolgáltatás születik, nem árulnak el semmit a vállalkozás piaci tapasztalatairól, a vevők elégedettségéről.Tájékozódik a vevő
Pontosan erről akar tájékoztatni az első jelentkezőknek most szeptemberben odaítélt IVSZ védjegy – mondja Ambrus Zsolt. A védjegy elnyeréséhez szigorú feltételeknek kell megfelelni (lásd keretes írásunkat). A szervezet hosszabb távon azt várja a védjegytől, hogy hozzájárul a piac tisztulásához, például segít kiszűrni a főtitkár által csak „egynyárinak” nevezett cégeket. Ezek olyanok, amelyek csak egy-egy projektre állnak össze, a piac- és üzletszerzés érdekében árban jócskán aláígérnek a többi piaci szereplőnek, irreális árháborút robbantva ki, és ha nyernek, jól-rosszul elvégzik a munkát, majd sok esetben csődöt jelentenek és felszívódnak. „Az ilyen, múlt és tapasztalat nélküli cégekkel szemben szeretnénk megkülönböztetni a komolyan vehető tagszervezeteinket” – hangsúlyozza Ambrus Zsolt.
…
Ugyanakkor talán nem szándékolt mellékhatása a védjegynek, hogy nehezebb helyzetbe hozzák a start-up vállalkozásokat. A szabályok értelmében ezek ugyanis három évig nem pályázhatnak a védjegyre, még akkor sem, ha tőkeerős befektetők állnak mögöttük, vagy ha olyan szakemberek alapították, akik más cégeknél már bizonyították rátermettségüket.Kiemelkedni
A vevői szempontok mellett a védjegyet elnyerő cégek számára az általa megszerezhető üzleti előnyök sem mellékesek. Az elsősorban a közszféra számára dolgozó, informatikai tanácsadást kínáló eGov Kft. például azt reméli tőle, hogy kiemeli a kisvállalkozásnak minősülő céget a vetélytársak közül. A csökkenő állami megrendelésekért nagyon sokan pályáznak – ilyenkor nagyon jól jön bármilyen plusz, amely az egyik szereplőt kiemeli a többiek közül, mondja Mészáros Nóra tanácsadó.
Ugyanakkor nem hiszi, hogy a közszférának szállító, többnyire közbeszerzéssel kiválasztott cégek között a védjegynek elő kellene segítenie a piaci tisztulást. „Ebben a szegmensben csak egyszer lehet tévedni. Ha a szállító nem időre vagy nem az elvárt minőségben teljesít, nem lesz második esély, hiszen a hibát nemcsak az ügyfél, hanem az adófizetők pénze is bánja. Nem is nagyon találkozni szakmailag hozzá nem értő céggel; inkább arról lehet szó, hogy egy bonyolult helyzetet a szállító nem tud kellő rugalmassággal és kreativitással kezelni. A védjegytől leginkább azt várjuk, hogy az igazán rugalmas, a problémákat jól kezelő cégeket minősíti majd” – fogalmaz a tanácsadó.Megbízhatóság, ügyfél-elégedettség, piaci tapasztalat – emeli ki a védjegy által közvetített, általa legfontosabbnak tartott tulajdonságokat Siklósi István, a 4D Soft Kft. alkalmazásfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója. Ezeknek a közeljövőben még nagyobb szerepük lesz, mert a felhasználók lassan ráébrednek, hogy nem feltétlenül igaz az a sztereotípia, miszerint a piacon legelterjedtebb termékek a legjobbak. „A gazdasági válság miatt egyre többen gondolkodnak el azon, hogy mire is költötték eddig a pénzüket; ilyenkor pedig felértékelődik, ha egy cég megfelelő minőségben szállít, kiszámítható, hosszú távon is megbízható, és nem utolsósorban hajlandó saját érdekei elé helyezni az ügyfél érdekeit” – sorolja Siklósi István, milyen értékeket kívánnak hangsúlyozni az általuk is elnyert védjeggyel.
Ehhez még egy dolgot tesz hozzá Mészáros Nóra. A védjeggyel rendelkező kisebb cégeknek kimondottan előnyös lehet, ha azt a nagyok is megszerzik maguknak. „Ha egy jól ismert vetélytársunk elnyeri a védjegyet, hivatkozhatunk az ügyfelek előtt arra, hogy pontosan ugyanolyan védjeggyel rendelkezünk mi is, tehát a megbízhatóságot, piaci tisztességet tekintve egy ligába tartozunk jó nevű konkurenciánkkal” – említ egy elsőre nem nyilvánvaló előnyt.
Persze még számos feltételnek kell teljesülnie, hogy a védjegy betöltse a szerepét. Talán az egyik legfontosabb, hogy csak az arra érdemesek használhassák.Nem örökre szól
Pontosan ezért emeli ki az odaítélés feltételei közül Ambrus Zsolt, hogy a jelentkező céget más piaci szereplőknek, vetélytársaknak is ajánlaniuk kell. „Legjobban a vetélytársai ismerhetnek egy céget, ők tudják megmondani, hogy kik a tisztességes szereplők és kik nem riadnak vissza némi etikátlan, tisztességtelen piaci praktikától. Ilyen értelemben is nagyon jó referenciapontnak számít a védjegy, hiszen birtokosáról az iparág többi szereplője állította ki a jó bizonyítványt” – emeli ki az IVSZ főtitkára. Az iparági kontrollt erősíti az is, hogy amikor az IVSZ védjegytestülete megítélte az elismerést, a nyertes vállalat(ok) neve(i) felkerül(nek) egy belső, csak a tagok előtt nyitott oldalra. A többi tagvállalatnak harminc nap áll a rendelkezésére, hogy kommentálják a jelölést és esetleg kifogásokat emeljenek az odaítélés ellen.
…
A hitelességhez tartozik az is, hogy a védjegyet visszavonják azoktól, akik érdemtelenné válnak rá. A védjegytulajdonosokat évente felülvizsgálja az IVSZ etikai bizottsága, és Ambrus Zsolt határozottan ígéri: ha valakivel szemben kifogások merülnek fel, vagy már nem teljesíti a feltételeket, visszaveszik tőle a védjegyet…”
Forrás:
Védjegy, Schopp Attila, IT Business, 2011. október 11.
