„…Az MI és a vele kapcsolatos társadalmi és gazdasági jelenségek azonban a személyiségi jogok, és ezen belül a személyes adatok védelmét is új kihívások elé állítják, lévén, hogy az MI általi, jellemzően tömegesen végzett adatkezelés számos olyan adatot érint, amely kapcsán, illetve amelyben személyek tömege bír változatos jogokkal és érdekekkel.2 Ennek kapcsán sokan veszélyforrásként tekintenek az MI-re, amely egyben a személyes adatok védelmére is jelentős kockázatokkal bírhat. Vitathatatlan tény azonban, hogy az adatvédelem korábbi évtizedekben kimunkált alapelveinek, alapvető szabályainak és követelményeinek immár egy merőben új társadalmi, technológiai és gazdasági környezetben szükséges helytállnia, amely folyamatos újragondolást, és adott esetben nagyobb fokú rugalmasságot vár el a jogalkotótól és a jogalkalmazóktól. Ezen környezetben kérdésessé válik, hogy a magánszférába történő jelentősebb behatás okozta intenzívebb jogvédelem nem képezheti-e egyben gátját is a technológiai fejlődésnek, hátrányba hozva az Európai Uniót és annak tagállamait a technológiai versenyben a magánszférát jellemzően kevésbé védő rezsimekkel (például: Kínával) vagy a gazdasági verseny szabadságát különösen óvó Egyesült Államokkal szemben? Ugyanakkor kérdésként merül fel az is, hogy az átalakuló társadalmi és gazdasági környezetben nem szükséges-e a személyes adatok védelmét újra gondolnunk, és a technológiai fejlődés ívéhez, az egyes technológiák alkalmazásának sajátosságaihoz igazítanunk?
A jelen értekezésben a fenti kérdésekre keressük a választ, a kodifikációs és technológiaszabályozási kérdések helyett adatvédelmi gyakorlati fókusszal. E körben kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy a személyes adatok védelme hogyan garantálható a technológiai fejlődés támogatása, és így a versenyképesség megőrzése, valamint az adott technológia pozitív hatásainak kihasználása mellett, illetve, hogy a személyes adatok védelme hogyan biztosítható az MI sajátosságaira tekintettel. A fentieken túl az értekezésben jelentős figyelmet szentelünk az európai és amerikai szabályozás egyes vívmányainak, valamint sajátosságainak bemutatására. Ennek tükrében a részletes jogösszehasonlítástól eltekintünk, azonban figyelembe vesszük az egyes területek szabályozásának jellemzőit, és kitérünk az azokkal kapcsolatos lehetséges előnyökre és hátrányokra is…”
Forrás:
Új fajta tudás, új fajta hatalom – a mesterséges intelligencia és a személyes adatok védelme; Necz Dániel; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2024-VI-05 16:00, helye: PPKE JÁK Dékáni Tanácsterem
