Skip to main content
Európai Uniópolitika

Uniós biztonság és védelem: az Európai Unió Tanácsa öt fő prioritást jelölt meg

Szerző: 2024. június 2.No Comments

„A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá az uniós biztonságról és védelemről. Ehhez az apropót az szolgáltatta, hogy fenyegetések és kihívások példátlan kombinációjával nézünk szembe. Ezek között említhető például Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, valamint a Közel-Keleten, a Száhel-övezetben és a világ más részein tapasztalható fokozódó feszültségek.

Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háborújának 2022. februári kezdete óta, valamint a stratégiai iránytű és a 2022. márciusi versailles-i nyilatkozat alapján az EU biztonsági és védelmi szereplőként betöltött szerepe jelentősen megerősödött. Az Uniónak mindazonáltal tovább kell fokoznia védelmi készültségét és erősítenie kell szuverenitását.

A Tanács a következtetéseiben öt olyan fő prioritást határoz meg a következő időszakra vonatkozóan, amelyeket a tagállamoknak sürgősen végre kell hajtaniuk. Ezek a következők:

Az EU Ukrajnának nyújtott töretlen támogatása

Az EU minden eddiginél határozottabban támogatja Ukrajna függetlenségét, valamint a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását. Annak érdekében, hogy továbbra is biztosítani lehessen Ukrajna és annak népe számára minden szükséges politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást, ameddig és amilyen intenzitással csak szükséges, az EU minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, ideértve többek között az Európai Békekeret részeként a közelmúltban létrehozott, Ukrajnát támogató alapot, valamint az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) révén biztosított képzést és tanácsadást. A Tanács a következtetésekben az EU Ukrajna felé tett biztonsági kötelezettségvállalásainak közelgő aláírására is felhívja a figyelmet, csakúgy mint azokra a folyamatban lévő erőfeszítésekre, amelyek célja Ukrajna sürgős szükségleteinek – mindenekelőtt a lőszerekkel, rakétákkal, légvédelmi és tüzérségi rendszerekkel és drónokkal kapcsolatos szükségleteknek – a kezelése.

Több kiadás közösen és hatékonyabban

A Tanács a következtetésekben hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a védelmi termékek rendelkezésre állását, az európai védelmi technológiai és ipari bázist (EDTIB) pedig meg kell erősíteni, hogy az képes legyen arra, hogy kielégítse a tagállami fegyveres erők és szükség esetén a partnerek igényeit. Ezzel összefüggésben a Tanács azt is hangsúlyozza, hogy javítani kell az EDTIB hozzáférését a köz- és magánfinanszírozáshoz, valamint támogatja az együttműködés megerősítését, amely az ukrán védelmi technológiai és ipari bázisnak az EDTIB-be való fokozatos integrációjához fog vezetni

Az EU cselekvőképességének növelése

A Tanács üdvözli azt a fontos munkát, amelyet a polgári és katonai KBVP-missziók és -műveletek a világ különböző részein végeznek, a közelmúltban elindított és már operatív eredményeket felmutató EUNAVFOR ASPIDES műveletet is ideértve.

A Tanács továbbá arra is emlékeztet, hogy az Európai Békekeret az EU KKBP/KBVP-célkitűzéseit támogató fontos globális eszköz, amely a partnerországok szükségleteire válaszul célzott biztonsági és védelmi segítségnyújtást tesz lehetővé.

A Tanács emellett arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak további hozzájárulást az uniós gyorstelepítésű kapacitás 2025-ig történő, teljes körű működőképessé tételéhez, valamint sürgősen hajtsák végre a katonai mobilitásra vonatkozó 2024. évi vállalást (ezt a következtetések melléklete tartalmazza).

Az EU rezilienciájának megerősítése és a stratégiai területekhez való biztonságos hozzáférés

A Tanács újólag hangsúlyozza, hogy a kifejezetten e célra szolgáló eszközök – mint például a kiberdiplomáciai eszköztár és az uniós hibrid eszköztár – fejlesztésével meg kell erősítenünk az EU-t, annak tagállamait, illetve partnereit célzó hibrid, kiber-, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás jelentette fenyegetések és a rosszindulatú tevékenységek megelőzését, felderítését, az azokkal szembeni elrettentést, rezilienciát és az azokra való reagálást célzó uniós tevékenységeket.

A Tanács a következtetésekben emellett emlékeztet a világűr, a tengeri területek és a légtér jelentőségére az uniós biztonság és védelem szempontjából, valamint felszólít az éghajlat és a biztonság közötti összefüggésről szóló közös közlemény gyors végrehajtására.

Partnerségek kialakítása

Az EU tovább fogja erősíteni, mélyíteni és bővíteni partnereivel a közös értékeken és érdekeken alapuló, testre szabott és kölcsönösen előnyös partnerségeket.

A Tanács a jövőről szóló következő ENSZ-csúcstalálkozóra készülve üdvözölte az ENSZ és az EU közötti, a békére és biztonságra irányuló stratégiai partnerség folyamatban lévő fejlesztését, melynek célja, hogy a partnerség igazodjon az új geopolitikai helyzethez.

A Tanács újólag hangsúlyozza, hogy az EU és a NATO közötti, az erős transzatlanti köteléken alapuló stratégiai partnerség alapvető fontosságú az euroatlanti biztonság és stabilitás szempontjából. Az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy a három, 2016-ban, 2018-ban, illetve 2023-ban kiadott együttes nyilatkozat keretében folytatott politikai párbeszéd és együttműködés révén tovább erősítse, mélyítse és bővítse ezt a kölcsönösen előnyös partnerséget, teljes mértékben tiszteletben tartva az EU és a NATO közötti együttműködés vezérelveit.

Az EU–NATO partnerség magasabb szintre emelése érdekében a Tanács a következtetésekben hangsúlyozza, hogy 2024 vége előtt ki kell dolgozni és el kell fogadni egy új, átfogó és a jövőbe mutató végrehajtási dokumentumot, amely az EU–NATO együttműködés teljes spektrumát felöleli.

A Tanács üdvözli a biztonsági és védelmi partnerség aláírását a Moldovai Köztársasággal, és várakozással tekint további ilyen partnerségek aláírása elé, amelyre elsőként Norvégiával kerül majd sor.

A Tanács a következtetéseiben továbbá felszólítja az uniós tagállamokat a katonai mobilitásra vonatkozó új, 2024. évi vállalás végrehajtására, amelynek célja a katonai mobilitás terén még fennálló hiányosságok felszámolása, ezáltal pedig annak segítése, hogy biztosítani lehessen a katonai személyzet, felszerelések és eszközök EU-n belüli és kívüli gyors és zökkenőmentes mozgatását, a rövid időn belül történő és nagyléptékű mozgatást is beleértve. A katonai mobilitásra vonatkozó vállalásban szereplő kötelezettségvállalások magukban foglalják többek között a kettős felhasználású infrastruktúrába irányuló beruházások prioritásként való kezelését, valamint a határokon átnyúló mozgásra vonatkozó engedélyek gyorsabb kiadásával kapcsolatos új ambíciószintet.

Forrás:
Uniós biztonság és védelem: a Tanács öt fő prioritást jelölt meg; Európai Unó Tanácsa; 2024. május 24.