„Fel kell számolni a belső perifériákat annak érdekében, hogy Magyarország versenyképességét növelni tudjuk – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 14. Infoparlament – Információs társadalom parlamentje című konferencián csütörtökön az Országházban.
Navracsics Tibor előadásában úgy fogalmazott: a fejlettségi mutatók szerint az ország összességében egyre inkább felzárkózik az Európai Unió (EU) átlagához, az adatok mégis komoly területi különbségeket mutatnak az országon belül.
Budapesten kívül az összes régió fejlettsége „jócskán az EU-átlag alatt” van – mondta, kiemelve: a területi különbségek csökkentése és a versenyképesség javítása szorosan összefügg.
Az európai uniós tagság nyertese egyértelműen a főváros – jelentette ki, hozzátéve: Budapest fejlettségi szintje már 2004-ben, a csatlakozás évében is az EU-átlag 129 százalékának felelt meg, 2022-re pedig 156 százalékra fokozta előnyét a magyar főváros. Eközben az összes többi régió egy osztállyal alacsonyabbra került – mutatott rá.
Jelezte, vannak az országban „várostalan” térségek, ahol egyáltalán nincs térségszervező szerepet ellátó település, még ha jogi értelemben vannak is városok az adott környéken. Ezekben a várostalan, periférikus térségekben a műveltségi mutatók is alacsonyabbak, kevesebben vannak az érettségizettek és a diplomások – állapította meg.
A miniszter elkeserítőnek nevezte, hogy az ország legjobb tíz középiskolája közül kilenc Budapesten van, és van olyan térség – a dél-dunántúli – ahonnan még az első ötvenbe sem jutott be egyetlen iskola sem.
Megjegyezte: a területek közti jelentős különbség nem kifejezetten magyar jelenség, Közép-Európa többi országára is jellemző, hogy az összesített adatokat a fővárosok „húzzák felfelé.”
Jelen pillanatban Európa versenyképességi szigete Hollandiára és Németország nyugati részére korlátozódik – magyarázta Navracsics Tibor.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a városokat barátságosabbá, kevésbé zsúfolttá és kevésbé szennyezetté kell tenni, vidéken pedig helyben elérhetővé kell tenni a közszolgáltatásokat. „Ne legyen az embereknek kényszerük kiköltözni a városból vidékre ahhoz, hogy emberi életük legyen, és ne legyen kényszerük vidékről állandóan bejárni a városba ahhoz, hogy a közszolgáltatásokat élvezni tudják” – fogalmazott.
Navracsics Tibor a lakosság vándorlása kapcsán jelezte: a budapesti agglomeráció annyira kitolódott, hogy a külső határait már Tatabánya, Székesfehérvár, Kecskemét és Eger jelentik.
A fejletlen, periférikus területek fejlesztése érdekében a miniszter szavai szerint infrastrukturális beruházásokra, a digitális kultúra szintjének emelkedésére, a képzettség emelkedésére, a foglalkoztatottság növelésére, a munkanélküliség csökkentésére, összességében pedig a területi különbségek csökkentésére van szükség. Hozzátette: mindez nemcsak Magyarország, hanem egész Európa versenyképeségét is növelné.
A miniszter kitért arra, hogy a határ menti perifériák esetében sokat várnak a környező országok – például Románia – schengeni övezethez való csatlakozásától is.”
Forrás:
Fel kell számolni a belső perifériákat; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. június 6.
