„Mario Draghi az EU helyzetéről szóló tanulmánya a szervezet távközlési versenypolitikájának helyzetével kapcsolatban lesújtó véleményt fogalmaz meg, mely szerint túl kicsik a cégek, rossz a frekvenciák elosztása és nagyok az árkülönbségek az országok között. A „Hogyan lehet úrrá lenni Európa digitális infrastrukturális szükségletein?” című irat [Ez nem Draghi jelentése, hanem az Európai Bizottság konzultációs dokumentuma. Szerk.] a különböző érdekelt felek, köztük a tagállamok, a civil társadalom, az ipar és a tudományos élet szereplői közötti konzultáció alapjául szolgál. A dokumentum forgatókönyveket vázol fel, és a Bizottság jövőbeli javaslataihoz kíván hozzájárulni a digitális infrastruktúra területén.
Draghi jelentése már a harmadik, amely riadót fúj a távközlési versenypolitikával kapcsolatban, de az EU nagy távközlési vállalatai, valamint a kisebb fogyasztói szövetségek és technológiai cégek továbbra is megosztottak abban, hogy mit is kellene tenni. Először Thierry Breton, az egységes piacért felelős biztos nyitotta meg a témát tavaly az uniós távközlési ágazat esetleges deregulációjáról, majd a Bizottság fehér könyvet tett közzé a távközlésről, és 2024 februárjában nyilvános konzultációt indított. Bár végül a következő távközlésért felelős biztoson múlik majd, hogy javasolja-e az ágazat deregulációját, az ágazat érdekelt felei már most is elmondják véleményüket.
Fontos kiemelni, hogy a Draghi-jelentést Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kérte, és mivel ismét ő az elnök, jóval nagyobb súllyal esnek latba a benne foglaltak. A volt olasz miniszterelnök pénzügyes múltja miatt (8 évig az Európai Központi Bank elnöke volt) az általa használt terminológia is banki, így például hivatkozik arra, hogy egy banknak az Unión belül elég egy helyen szolgáltatási jogot szereznie, és ezzel más tagállamokban is szolgáltathat. Ugyanez jelenleg a távközlési cégekre nem áll, és felteszi a kérdést, hogy miért nem. Korábban már megbukott kérdéseket is elővesz, például harmonizálni szeretné, hogy a tagállamok milyen feltételek és követelmények mellett írhatnak ki frekvenciatendereket. Ez amellett, hogy szuverenitási kérdés, eurómilliárdok múlnak rajta, gondoljunk csak a legutóbb, az 5G frekvenciák kiosztása kapcsán az államok által beszedett pénzhalomra.
„A Bizottság februári fehér könyve és Enrico Letta áprilisi jelentése is figyelmeztetett a technológia, a modern összeköttetések és a digitalizáció európai helyzetére” – mondta Joakim Reiter, a Vodafone igazgatója, aki sürgős szabályozási lépéseket követelt a Bizottságtól. Reiter szerint Draghi joggal nevezi meg az európai lemaradás fő okaként az uniós távközlési ágazatban a méretgazdaságosság hiányát, az elavult versenypolitikát, a rossz spektrumelosztást és a digitális ökoszisztémák tartós egyensúlyhiányát. Alessandro Gropelli, a Connect Europe (korábbi ETNO) kijelölt főigazgatója szerint ez a jelentés átalakító hatással lehet a távközlési ágazatra. „A versenypolitikában és a szabályozásban dimenzióváltásra szólít fel” – tette hozzá.
Egyes szervezetek mégis azzal érvelnek, hogy Draghi ajánlásai egyoldalúak. A jelentés „néhány nagy távközlési szereplő érdekeit támogatja” – írta sajtóközleményében az Európai Versenyképes Távközlési Szövetség (ECTA). Attól tartunk, hogy a Draghi-jelentés az európai modell hibás értékelésén alapul” – mondta Luc Hindryckx, az ECTA főigazgatója. Hindryckx úgy véli, hogy Draghi ajánlásai a vállalatok, a közigazgatás és a fogyasztók rovására mennek. A BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezet ugyanezeket a félelmeket osztja, és úgy véli, hogy a konszolidáció nem valószínű, hogy a fogyasztók számára egyenletes árakat fog biztosítani. „A vállalkozások nem a nagyvállalatok hatalmának növelésével válnak versenyképesebbé a globális színtéren” – mondta Agustín Reyna, a BEUC főigazgatója. „A távközlési szolgáltatókra vonatkozó uniós versenyszabályok lazítása nem vezetne a hálózati infrastruktúrába történő több beruházáshoz” – mondta Daniel Friedlander, a CCIA Europe vezető alelnöke. A CCIA Europe többek között az Amazont, az Apple-t, a Google-t, a Metát és az Intelt képviseli.
Arra reagálva, hogy Draghi látszólag a távközlési szolgáltatók mellé állt a „küldő fizet” elvvel kapcsolatban, amely szerint az amerikai nagy technológiai vállalatoknak hozzá kellene járulniuk a távközlési infrastruktúra-hálózati beruházásokhoz, Friedlander hozzátette, hogy ez a jelentés „csak még több ugyanabból a forrásból”. Szerinte ez nagyon hasonló ahhoz, amit a nagy távközlési lobbisták és Breton biztos az elmúlt években állítottak, de az állítások még mindig nincsenek megalapozva. Guido Lobrano, az Információs és Technológiai Ipari Tanács – a nagy technológiai cégek másik lobbijának – európai főigazgatója szerint egy ilyen „költségmegosztási kötelezettség nem erősítené az EU versenyképességét, és lassítaná az innovatív vállalatokat.”
Egyelőre nem világos, hogy ki lesz a következő digitális ügyekért felelős európai biztos, de a lehetséges jelöltek között szerepel a finn Henna Virkkunen (néppárti) korábbi EP-képviselő vagy Thierry Breton (Renew) francia hivatalban lévő egységes piaci biztos. ”
Forrás:
Valamit kezdeni kell a versenyképtelen távközlési piaccal; SG.hu; 2024. szeptember 11.
