„Ursula von der Leyen első bizottsági ciklusa alatt az európai zöld megállapodás, a digitális átállás és a geopolitikai kihívások formálták az EU politikáját, miközben a prioritások jelentős részét sikerült megvalósítani. Az új ciklusban a kontinuitás mellett a fenntartható versenyképességé és a szociális igazságosságé a főszerep, új kezdeményezésekkel kiegészítve.
Az első ciklus mérlege
Amikor az Ursula von der Leyen elnökölte Európai Bizottság 2019. december 1-jén hivatalba lépett, a reflektorfénybe az akkor még éppen csak kibontakozó koronavírus-járvány helyett az európai zöld megállapodás került. A pandémia ugyanakkor a Bizottság munkájára is hatással volt, amelyet két évvel később Oroszország Ukrajna elleni háborúja követett. A bizottsági ciklus utolsó hónapjaiban pedig egy újabb konfliktus bontakozott ki az EU szomszédságában, a Közel-Keleten, tovább fokozva az amúgy is feszült geopolitikai környezetet.
Mindezen események jelentősen befolyásolták a Bizottság mozgásterét és fókuszát, mégsem volt hátrányos a hatásuk. A European Parliament Research Service 2024. áprilisi értékelése szerint ugyanis a hat prioritás keretében a bejelentett kezdeményezések 45%-át már elfogadták, 15%-uk pedig közel áll az elfogadáshoz. A több mint 650 bejelentett kezdeményezés (661) 80%-át (526) már benyújtották, és a jogalkotási javaslatok esetében a társjogalkotók már megkezdték a munkát. (Érdemes megjegyezni, hogy a Bizottság kezdeményezéseinek csaknem ötöde nem jogalkotási jellegű, például stratégiák, cselekvési tervek és egyéb közlemények.) A benyújtott 526 kezdeményezés több mint felét már elfogadták (301), és majdnem minden ötödik kezdeményezés közel áll az elfogadáshoz (97). Ez a szám az elmúlt hat hónap során 26-ról nőtt 97-re, ami a társjogalkotók azon erőfeszítéseinek köszönhető, hogy minél több kezdeményezést igyekezzenek elfogadásra bírni. Ugyanezek az erőfeszítések azt is jelentik, hogy kevesebb ügy halad nagyon lassan vagy blokkolt (ezek száma 32-ről 26-ra csökkent). A többi (102) esetében még halad a jogalkotási folyamat, de ebben a ciklusban nem fogadják már el. Néhány, de meglehetősen kevés esetben pedig az is megfigyelhető, hogy a javaslatokat visszavonták.
A hat szakpolitikai prioritás mindegyikét áttekintve a tervezett kezdeményezések számát (168) tekintve az európai zöld megállapodás áll az első helyen. Ennek keretében összesen 86 javaslatot fogadtak el, köztük említhető a határ-kiigazítási mechanizmus (CBAM), a megújuló energia energiamixben való részarányának növeléséről szóló irányelv, az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) felülvizsgálata vagy akár a sokáig blokkolt természet-helyreállítási rendelet is, amely 2024. augusztus 18. óta jogerős. Összességében az első prioritás mérlege pozitív, ugyanis az eredeti kezdeményezések közül csupán ötöt vontak vissza és négyet blokkolnak egyes tagállamok; a fennmaradó 73 kezdeményezés elfogadása pedig a következő ciklusban várható.
A sikerlista második helyén a gazdasági prioritás áll, amelynek esetében a 143 kezdeményezésből 77-et fogadtak el, csakúgy, mint a különböző pénzügyi alapok (Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap, Igazságos Átmenet Alap stb.), Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), valamint a 2021–2027 közötti új pénzügyi ciklus költségvetése. Ezek mellett a Bizottság különösen a következő generációs uniós támogatási eszköznek (NGEU) és az uniós kötvények történelmi jelentőségű kibocsátásának köszönhetően segített a tagállamoknak a helyreállítási és ellenálló képességgel kapcsolatos tervek kidolgozásában, amelyek célja a digitális és a zöld átmenet fellendítése is volt. Az EU megállapodásra jutott az új uniós gazdaságirányítási keretről. A bankunió megerősödött annak ellenére, hogy az európai betétbiztosítási rendszer tekintetében kevés előrelépés történt. A közös piacszervezés terén előrelépés történt, de még mindig nem teljes és elegendő. A szociális piacgazdaságot új javaslatokkal erősítették meg (pl. megfelelő minimálbér, a bérek átláthatósága), amelyek a legfiatalabbak megsegítésére is irányulnak.
Az „Európai életmód előmozdítása” prioritás a migrációs, menekültügyi és belső biztonsági politikáktól kezdve az oktatáson, a társadalmi integráción és az egészségügyön át a témák széles skáláját öleli fel. A jogalkotás során az uniós határokon kialakult helyzet többször is az uniós migrációs és menekültügyi politika reformját követelte meg; a Tanács és a Parlament végül a kulcsfontosságú jogalkotási javaslatok tekintetében el is érte ezt a célt. Jelentős előrelépés történt az EU biztonságpolitikájában is, amely nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a kiber- és hibrid fenyegetések kezelésére, az ellenállóképesség kiépítésére, a bűnüldözés korszerűsítésére, valamint az együttműködés és az információmegosztás új szintre emelésére. Az egészségpolitika terén elért eredmények között szerepel például a gyógyszercsomag terén elért előrelépés. Az oktatáspolitikában további javaslatok születtek a tanulási mobilitás és a felsőoktatás terén. Az eredmények számszerűsítve pedig a következők: a 99 kezdeményezésből 63-at fogadtak el, és csak egy-egy javaslat esetében történt blokkolás vagy visszavonás.
Az európai „zöldítés” mellett a digitális átállás is prioritásként jelent meg 2019 és 2024 között: a 114 kezdeményezésből 54-et fogadtak el, de a fennmaradó javaslatok jelentős többsége esetében is zajlottak tárgyalások. 2023 novembere és 2024 márciusa között politikai megállapodás született néhány kiemelkedő, a digitális átalakulást elősegítő aktáról. Ezek mellett továbbá a kritikus nyersanyagról, a nettó zéró iparról szóló jogszabályok is hatályba léptek.
Ursula von der Leyen hivatalba lépésekor kijelentette, hogy egy olyan „geopolitikai bizottságot” fog vezetni, amely stabilizálja szomszédságát, felgyorsítja a bővítést, valamint a multilateralizmus és a szabályokon alapuló globális rend mellett száll síkra. Ezt a víziót szolgálta az „Erősebb Európát a világban” politikai pillér, amelynek 79 kezdeményezéséből 54-et fogadtak el az ötéves ciklus végéig; arányaiban itt érték el a legnagyobb előrehaladást. A legfontosabb eredmények között említhető a számos szabadkereskedelmi egyezmény (pl. Új-Zéland, Chile, Vietnám), a kereskedelempolitika átfogó felülvizsgálata, a Nyugat-Balkáni államok támogatása, az új polgári védelmi mechanizmus kialakítása, de az afrikai államok felé történő széleskörű nyitás (pl. Afrika szarva stratégia, Száhel-stratégia), az űrstratégia megalkotása vagy az Ukrajnának történő segítségnyújtás is ide sorolható.
Az utolsó, legalacsonyabb számú kezdeményezéssel bíró prioritás, ami az európai demokráciát célozta, a 2024-ben zajló európai parlamenti választások tekintetében is hozott eredményeket, de többek között elfogadták az Európai Demokrácia Cselekvési Tervet, a média szabadságára is nagy hangsúly került, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek is fókuszban voltak.
2021 végén elindult Global Gateway Stratégia célja, hogy fellendítse az intelligens, tiszta és biztonságos kapcsolatokat a digitális, energia- és közlekedési ágazatokban, valamint, hogy megerősítse az egészségügyi, oktatási és kutatási rendszereket világszerte. Ez az infrastrukturális fejlesztési program alapvetően az Egyesült Államokkal és a Kínával szembeni versenyképesség növelését célozza. A legtöbb projekt meghirdetése 2023-ban történt meg, ezért nem lehet még egyértelműen a sikerességi mutatókról beszélni. Ugyanakkor kijelenthető, hogy az erőteljes és egyre növekvő kínai jelenlét Európában, főleg a tiszta technológiák tekintetében egyelőre nem az EU versenyképességének növelését célozzák, sőt, inkább visszavetik azt.
Régi-új prioritások 2024-től
Ursula von der Leyen Európa választásacímet viselő új politikai agendája számos esetben követi az első ciklus fókuszpontjait, ugyanakkor több esetben új elemekkel kívánja megtölteni a következő öt évet. Kontinuitás látható a 2050-ig kiterjedő nettó nulla kibocsátású Európa vízió esetében (megújuló energiaforrás arányának növelése, infrastruktúra-építés támogatása, kibocsátási célszámok tartása és növelése egyaránt, körforgásos gazdaság menetrendje), viszont egy új szempont is bekerült a klímasemleges menetrendbe: a zöld megállapodás mintájára egy Tiszta Ipari Megállapodást hívott életre az elnök. Továbbá nagy hangsúllyal jelenik meg a prioritások között a fenntartható versenyképesség is, amely több prioritást is átsző, mintegy magja a következő öt évnek. Utóbbihoz kapcsolódik szorosan egy teljesen új elem, az Európai Versenyképességi Alap létrehozása, amely a zöld, digitális és társadalmi átmenetek finanszírozását célozza, a magántőke bevonásával és a közberuházások maximalizálásával. A versenyképességet szolgálja majd továbbá a Közbeszerzési Irányelv felülvizsgálata is, amely előnyben részesíti az európai termékeket a stratégiai ágazatokban, előmozdítva az innovációt a tiszta és stratégiai technológiák terén. Ugyanitt szükséges megemlíteni az oktatás, a kutatás és az innováció prioritásokat is, amelyek a fenntartható és versenyképes Európa alapkövét jelentik. Ezek ugyan elemét képezték az előző öt év politikai programjának is, ám az új megközelítés miatt többek annál. A szociálpolitikát illetően a Minőségi Munkahelyek Útiterv, ami a tisztességes béreket, a jó munkakörülményeket és a méltóságteljes munkahelyi átmeneteket támogatja, részben már megjelent a 2019–2024-es prioritások között, de tartalmaz új elemeket is. Emellett az Európai Bizottság első alkalommal fog kidolgozni egy EU Antiszegénységi Stratégiát, amely a szegénység gyökereinek kezelését célozza meg. Átfogó financiális támogatásként hirdette meg von der Leyen a Szociális Klímaalapot, amely az uniós tagállamok számára célzott finanszírozást biztosít, hogy a leginkább kiszolgáltatott csoportok – például az energiaszegénységben vagy közlekedési szegénységben élő háztartások – közvetlen támogatásban részesüljenek, és ne maradjanak le a zöld átmenet során. Az eszköz kialakítása az ETS felülvizsgálatánál már megtörtént 2023-ban, jelenleg a tagállamoknak kell kidolgozniuk a nemzeti Szociális Éghajlati Tervüket 2025-ig, amelyre a Bizottság majd alapozni fogja az Alap részletes kialakítását és életre hívását. Hasonlóan ehhez, a háztartások megsegítése érdekében új elemként jelenik meg Európai Megfizethető Lakhatási Terv, amely magában foglalja a szociális és megfizethető lakhatásba történő beruházásokat, különös hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és fenntarthatóságra. A demokrácia és a jogállamiság kérdésköre a 2024–2029 között regnáló Bizottság legfőbb témái közé fog tartozni, többek között egy új eszköz, Európai Demokrácia Pajzs életre hívásával, amely segít megelőzni a külföldi információs manipulációt és a választásokba való beavatkozást. Az unió belső és külső biztonsága is kiemelt szereppel fog bírni a következő öt évben, amely számos pilléren nyugszik, csakúgy, mint az Európai Védelmi Unió életre hívása vagy egy új, a védelemért felelős biztosi pozíció megalapítása. Az első ciklushoz hasonlóan egy átfogó és igazságos migrációs politika kialakítását javasolják, amely biztosítja a határok védelmét és a menedékkérelmek tisztességes elbírálását, továbbá az embercsempészet elleni fokozott fellépés is megjelenik. Nyomot az új politikai agendán a 2020-ban kitört nagy egészségügyi válság is: von der Leyen Bizottsága ígéretet tesz többek között arra, hogy megerősítik az egészségügyi vészhelyzetekre való reagálóképességet, valamint javaslatot tesznek egy új, Kritikus Gyógyszerek Rendeletére, amely a gyógyszerellátás és az egészségügyi rendszerek ellenállóképességének növelésére összpontosít.
Megjegyzendő, hogy nemcsak a tervek között, hanem a biztosok között is vannak régiek. A tagállamok több mint negyede, 7 tagállam – az elnököt adó Németországon kívül Horvátország, Franciaország, Magyarország, Lettország, Hollandia, Szlovákia – olyan személyt jelöl, aki a 2019 és 2024 közötti Bizottságnak is tagja volt már.”
Forrás:
Von der Leyen víziói: a 2019-es céloktól a 2024-es tervekig; Balázsi Boglárka; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. január 17.
