„Valamit kaptunk, valamit elvettek – a DÁP-appban megjelent az elektronikus aláírás lehetősége, ugyanakkor nagyrészt megszűnt az AVDH által kínált egyszerű e-aláírás. Az idei év nagy változásokat hoz az elektronikus hitelesítésben, és erre minden gazdálkodó szervezetnek el kell kezdenie készülni.
◼︎ Változások az elektronikus aláírásban
Sokakat ért kellemetlen meglepetésként, amikor január elején – a szolgáltatás megszűnése miatt – elérhetetlenné vált egy sokszor használt állami elektronikus szolgáltatás, a teljes bizonyító erejű magánokiratokat is „előállítani” képes Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH). „Annak ellenére lepődtek meg sokan, hogy az AVDH kivezetését már jóval korábban sokan és sok helyen kommunikálták”, mondja Dr. Kósa Ferenc ügyvéd, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) elnöke. Természetesen nem Magyarországon lennénk, ha nem találtak volna azonnal kiskapukat. A hitelesítési forma megmaradt bizonyos, űrlapok kitöltésével intézhető ügyeknél, illetve az ePapír szolgáltatásnál is. Elég volt felmenni az epapir.gov.hu-ra, ott formailag elindítani egy ügyet, mellékletként feltölteni az iratokat, amelyeket ott már lehetett AVDH-val hitelesíteni.
Mindenkinek szüksége lesz rá
Ezzel csak egyetlen gond van: számos esetben semmit sem ér. Ahogy arra Dr. Kósa Ferenc emlékeztet, januártól a polgári perrendtartásról szóló törvény az AVDH-val aláírt dokumentumokat nem fogadja el teljes bizonyító erejű magánokiratnak. „Mintha nem is lenne aláírva a dokumentum. Innentől kezdve nem használható fel beadványként polgári peres eljárásokba. Számos ügyvéd, de még bíró is most szembesül azzal, hogy az általuk beadott vagy befogadott dokumentumok nem érnek semmit”, fogalmaz az ügyvéd. Itt nincs más megoldás, mint a piacról beszerezni minősített elektronikus aláírást, és azzal hitelesíteni a beadványokat, dokumentumokat. (Hogy erre miért nem jó a DÁP-appba épített elektronikus aláírás, arra mindjárt kitérünk.)
Már ez is komoly sokkot okozhat, de az igazi feketeleves még hátravan. Ahogy fentebb említettük, az űrlapokba beépített hitelesítési szolgáltatásként még engedélyezett az AVDH használata – de ez a lehetőség is csak 2025. október 31-ig él. Mivel pedig a gazdálkodó szervezetek elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek az államigazgatás szerveivel szemben,muszáj nekik elektronikusan aláírt dokumentumokat beküldeni. Summa summarum: november 1-től a gazdálkodó szervezetek (beleértve az adószámmal rendelkező egyéni vállalkozókat, egyesületeket, alapítványokat) mindegyikének használnia kell a piacról beszerzett minősített elektronikus aláírást, hívja fel a figyelmet Dr. Kósa Ferenc.
Aláírsz vagy meghatalmazol
Mindez a vállalatok belső folyamatait is minden bizonnyal érinteni fogja, ott is átalakításokra lesz szükség. Már nem működik a régi gyakorlat, hogy a cégjegyzésre jogosult vezető átadja az Ügyfélkapu bejelentkező azonosítóit: onnantól csak akkor lesz érvényes egy nyilatkozat, ha azt a cég képviseletére jogosult személy maga hitelesíti elektronikusan.
Innentől kezdve két lehetősége lesz a cégvezetésnek. Az első, hogy magánál tartja az aláírási jogot. Ebben az esetben a könyvelő, a jogi osztály vagy bárki más elkészíti az elektronikus beadványt, azt átküldi a jogosultnak, aki átnézi, jóváhagyja és hitelesíti a dokumentumokat (akár egyszerre többet is).
A másik megoldás az lehet, hogy a cégvezetés felhatalmazza a könyvelőt, vagy a szervezeten belülről legalább két munkatársat, hogy bizonyos ügyekben eljárjon. Dönthet úgy az ügyvezető, hogy a pénzügyi osztály két munkatársának együttes képviseleti jogot ad: innentől kezdve ők is hitelesíthetik (és benyújthatják) például az adókkal kapcsolatos bevallásokat, ha mindkettejük aláírása szerepel azokon. „Ilyenkor természetesen születnie kell egy meghatalmazó okiratnak, amit a NAV felé is be kell nyújtani, hogy az adóhatóság is lássa, arra jogosult személyek hitelesítették és adták be a bevallást”, mondja Dr. Kósa Ferenc.
A DÁP csak magáncélra jó
Itt kanyarodunk vissza arra, hogy a fentiekre miért nem használható a DÁP-appban már egyre több felhasználó számára beépített elektronikus aláírás szolgáltatás.
A DÁP-aláírás az uniós eIDAS-rendelet alapján lett létrehozva, abban pedig az szerepel – Dr. Kósa Ferenc szerint is meglehetősen nyakatekert megfogalmazásban –, hogy a tagállamok által a digitális személyiadat-tárcában ingyenesen biztosított minősített elektronikus aláírást kizárólag természetes személy és kizárólag magáncélra használhatja. Vagyis ebből az következik, hogy a DÁP-aláírást nem használhatja sem jogi személy képviselője, sem más személy képviseletében eljáró személy és nem használható szakmai célra sem – nem használhatja az ügyvéd, amikor más képviseletében jár el és nem használhatja az egyéni vállalkozó sem, amikor vállalkozóként kerül kapcsolatba az államigazgatással. (Ezen változtathat majd az attribútum vagy szerepkör tanúsítás: az e-aláíráshoz hozzácsatolható lesz egy másik tanúsítvány, amelyik igazolja, hogy nem magánszemélyként, hanem valamilyen hivatalos minőségben jártunk el – ez a kiegészítő tanúsítvány viszont nem jár alanyi jogon és nem lesz ingyenes.)
Ugyanez a helyzet egyébként a két magyar szolgáltató által ingyen biztosított magáncélú elektronikus aláírással, teszi hozzá Dr. Kósa Ferenc. Ott nem jogszabály, hanem a szolgáltatóval kötött szerződés tiltja a nem magáncélú felhasználást. És ugyan az igaz, hogy a szolgáltató nem látja, hogy mit írnak alá a tanúsítvánnyal, azt viszont igen, hogy hányszor használják azt. És ha azt veszik észre, hogy a magáncélú aláírást az eddigi havi 1-2 eset helyett több tucatszor kezdik használni, akkor jogosan rákérdezhetnek, hogy mégis mit ír alá annyiszor vele a tisztelt felhasználó? Jogosulatlan használat esetén pedig visszavonhatják a magáncélú tanúsítványt.
Megéri az aláírás?
A céges minősített elektronikus aláírás nem feltétlenül jelent akkora költséget, mint sokan gondolnák. A magyar piacon elérhető olyan termék, amely (bevezető áron) három évre nettó 60 ezer forintért kínál ilyen hitelesítési szolgáltatást, vagyis a havi díj nem éri el a 2000 forintot, miközben a drágább megoldások ára 10 ezer forint körüli.
Állítsuk ezt szembe azzal, hogy egy oldal nyomtatási költsége mindent egybevetve nagyjából nettó 20 forint, amihez hozzájárul a postázás legalább több száz forintos költsége. Vagyis már néhány postai küldemény kiváltásával kigazdálkodható az elektronikus aláírás költsége, miközben a teljes hivatalos levelezés és szerződéses állomány kiváltható elektronikus küldeményekkel, illetve iratokkal.”
Forrás:
E-aláírás hivatalos környezetben; Schopp Attila; IT Business; 2025. április. 23.
