„A közigazgatás-egyszerűsítési politika az egyszerűsítési technikák alkalmazásával valósítható meg. Ezek az eszközök teszik lehetővé az azonos érték – a minőségi közigazgatás – alapján történő közigazgatás-fejlesztést. A közigazgatás- egyszerűsítési technikákat a vonatkozó szakirodalmak és a gyakorlati tapasztalatok alapján gyűjtöttem össze. Ennek megfelelően – csoportosítás szerint – elemeztem a közigazgatási rendszer átláthatóságát fokozó közigazgatási hatósági eljárási reformokat; az elektronikus, infokommunikációs technikák (IKT) alkalmazására épülő papírmunka csökkentést, egyablakos ügyintézést, az engedélyek csökkentését, az engedélyezési eljárás egyszerűsítését; a szabályozás-fejlesztési, a jogi rendszer/eljárás/szabályozások egyszerűsítését célzó technikákat a „jobb szabályozás”, az adminisztratív teher mérése, csökkentése, a szabályozási alternatívák alkalmazása keretében. Kitértem az egyszerűsítési politikák célkitűzésének megvalósításához hozzájáruló „részvételi” lehetőségek és az ombudsman szerepének bemutatására is. Az egyszerűsítési politika egyik fő irányultságára, a kis- és középvállalkozások (KKV) támogatásának, terheinek csökkentésére vonatkozó kezdeményezéseknek a vizsgálatára is hangsúlyt fektettem, mivel az adminisztratív terhek őket sújtják leginkább, és taglaltam az adóegyszerűsítési területet, mely terület az európai KKV-k versenyképességét befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabbnak tekinthető. A csoportosítással a technikák lényegi elemeinek megragadására törekedtem. A mesterséges elválasztásuk csupán a könnyebb megértésüket szolgálta. Összefüggésük és kapcsolódásuk, szerves egységet alkotásuk vitathatatlan. Látni kell ugyanis azt, hogy az átláthatósági elv, mint „jó közigazgatási” alapelv áthatja az egész egyszerűsítési politikát, az egyszerűsítési technikák szoros összefüggést alkotnak az IKT eszközök alkalmazásával és felhasználásával, a szabályozás-fejlesztésre pedig az egyszerűsítési folyamat motorjaként tekinthetünk. Az Európai Unió intézményei és a tagállamok által alkalmazott egyszerűsítési technikák felsorolása azonban nem kimerítő, újabb és újabb technikák megjelenése és elterjedése várható. A közigazgatás-egyszerűsítési technikák sem statikus elemek, ezáltal a kutatás nehézsége tovább fokozódik.
Szakmai közigazgatási tapasztalataim miatt, a kutatás széleskörű vizsgálatát – ahol lehetséges és értelmezhető – a közigazgatás speciális, általánosságban kevésbé ismert ágára, a katasztrófavédelmi igazgatás súlyos ipari baleset-megelőzési területére szűkítem, mely nem függetleníthető egyes környezetvédelmi kérdésektől. Nem a súlyos ipari baleset-megelőzés uniós és tagállami gyakorlatának részletes bemutatására törekedtem, hanem arra, hogy a közigazgatás eme szűk, de védelmi, biztonsági, környezeti szempontból rendkívül fontos szeletének az egyszerűsítés általi érintettségéről képet nyújtsak. ”
Forrás:
Közigazgatás-egyszerűsítési technikák az Európai Unióban, Görög Katalin, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Doktori Iskola, PhD-értekezés, 2011. október 26 (pdf)
