„A kormány első alkalommal végezte el Magyarország központi költségvetésének zöld átvilágítását, vagyis áttekintette, hogy a tervezett kiadások mennyiben járulnak hozzá a klímaváltozás elleni fellépéshez. De miért is érdemes átvilágítani a költségvetéseket ilyen szempontok szerint és hogyan teljesít a 2026-os magyar költségvetés zöld szemmel?
Miért érdemes átvilágítani a költségvetéseket zöld szemmel?
Nincs sok értelme egyszerre a féket és a gázt is nyomni, vagyis egyszerre költeni a zöld átmenetre miközben az az elleni célokra is költ egy ország. Ezt a Párizsi Megállapodás is elvárja az országoktól, a 2.1 c. cikkelye arra buzdít, hogy az országok a globális pénzügyi folyamatokat összhangba hozzák a fenntarthatósági átmenettel; vagyis ne a klímaváltozást erősítő, hanem az az ellen fellépő beruházásokat támogassa a pénzünk.
Ezért alapvető fontosságú a zöld költségvetés, vagyis egy olyan költségvetési tervezési és végrehajtási megközelítés, amely figyelembe veszi a környezeti és klímavédelmi célokat. Ennek szellemében – jó esetben – az állami kiadásokat, bevételeket és támogatásokat úgy értékelik és alakítják, hogy azok támogassák a fenntartható fejlődést, és minél kevésbé támogassanak környezeti károkozást. A cél az, hogy a nemzeti költségvetések, mint a gazdaságpolitika kulcsfontosságú eszközei, előmozdítsák a zöld átmenetet, különösen az éghajlatváltozás elleni fellépést, a biodiverzitás megőrzését és a környezeti szempontból felelős gazdaságpolitikai döntéshozatalt, és ne ellene dolgozzanak.
A magyar helyzet
Az uniós elvárásoknak megfelelően a magyar kormány az 1023/2025. (II. 18.) kormányhatározattal döntött arról, a 2026-os költségvetés kísérleti átvilágításával bevezeti a központi költségvetés környezet- és klímabarát szempontú értékelését. Itt fontos kiemelni, hogy az átvilágítás nem csak a klímasemleges átmenethez kötődő beruházásokat méri, hanem az általános környezetvédelmi kiadásokat is nyomon követi. A kísérleti jellegből fakadóan az átvilágításra csak egyszerűsített formában, a központi költségvetés esetén került sor, nem érintve az egyes fejezeti előirányzatokat, vagy az önkormányzati alrendszert és a társadalombiztosítást sem. Ennek ellenére mindenképpen újszerű szempontrendszert vezet be a kormány a költségvetés bemutatására.
A zöld költségvetés kísérleti jellegű átvilágítása három kategóriába sorolta a központi költségvetés kiadásait azok környezeti hatása alapján: sötétzöld, világoszöld és fehér előirányzatokra.
- A sötétzöld kiadások olyan tételek, amelyek elsődleges célja a klíma- vagy környezetvédelem, és jelentős mértékben hozzájárulnak az EU Taxonómia környezeti céljaihoz. Például ide tartoznak az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikai kiadásai vagy a vasúti közlekedés támogatása, amely alacsony szén-dioxid-kibocsátásával kiemelten környezetbarát.
- A világoszöld előirányzatok esetében a környezetvédelmi hatás nem fő cél, de mégis jelentős. Ilyen például az oktatási intézmények energetikai beruházásainak támogatása, vagy az alacsony kibocsátású autóbuszok közszolgáltatásának finanszírozása.
- A fehér kategóriába azok a tételek tartoznak, amelyekben a környezeti célú kiadás aránya alacsony, de mégis érdemes megemlíteni őket zöld hatásuk miatt. Példaként a Vízügyi Igazgatóságok munkája említhető, ahol a környezetvédelem nem fő, de jelen lévő szempont.
Ezek mentén azonban, ahogy a lenti ábra is mutatja, az összes zöld kiadás mindössze a teljes költségvetés 6%-át teszi ki, amely messze elmarad az EU saját költségvetésére előirányzott legalább 30%-os aránytól. Itt megjegyzendő azonban, hogy az uniós fejlesztések fejezet klímaaránya 37% az átvilágítás szerint, ami alapján a magyar központi költségvetésből biztosított társfinanszírozás is 37%-ban teljesít klíma- és/vagy környezetvédelmi célkitűzéseket, még ha ez a teljes költségvetés esetén nem is mondható el.
Annak érdekében, hogy tovább árnyaljuk a fenti számokat, érdemes más országok adataival, illetve a 2025-ös költségvetéssel is összevetni. Ausztria például 2022-ben végezte el először a költségvetése zöld átvilágítását, ami akkor 9,5%-os arányt tudott felmutatni. Ez a szám Luxemburgnál 8,7%, Spanyolország és Franciaország esetén 6,8% és 6,6%, míg Finnország és Portugália esetén mindössze 3,5% és 2,9% volt az Európai Bizottság felé bemutatott adatok alapján. Sajnos a régiós országok még nem jelentették a Bizottság felé a saját költségvetésük zöld hányadát, így ezek adatait nem tudjuk bemutatni.
Zöldült-e a költségvetésünk?
Bár pilot jellegéből fakadóan részletes módszertant nem tartalmazott a költségvetési törvényjavaslat mellékletében található zöld átvilágítás, igyekeztünk hasonló logika mentén átvilágítani a 2025-ös költségvetést. Ennek mentén a saját számításunk szerint a 2025-ös költségvetés még 4,8%-os zöld költést tartalmazott csak, amihez képest előrelépésnek tekinthető az idei 6%-os arány, azonban fontos kiemelni, hogy más voltak a hangsúlyok a két évben.
Hogy jobban árnyaljuk a képet, érdemes a fenti számokat más költésekkel is összevetni. A legutóbbi NATO csúcson például megállapodtak a tagállamok vezetői, hogy az éves védelmi kiadásokat 5%-ra emelik, vagyis közel annyit költ majd hazánk a jövőben fegyverkezésre, mind minden környezetvédelmi, valamint a zöld átmenethez szükséges kiadásra együttvéve.
Miközben a 2026-ös költségvetés például 5024,5 millió forinttal többet tervez költeni energetikai beruházásokra (mint a villamosenergia átviteli- és elosztóhálózat rugalmasságának javítása, megújuló energiaforrások ösztönzése, közlekedés zöldítése vagy megújuló energia alapú távhőrendszer kialakítása, energiatárolói program, illetve a hidrogéngazdaság kialakítása) 2025-höz képest, addig például vasútfejlesztésre már 13428,3 millió forinttal kevesebbet. Ez utóbbi adat még alacsonyabb, ha mellé tesszük, hogy 2026-ban például közútfejlesztésre 335515,3 millió forintot tervez elkölteni a kormány, miközben vasútfejlesztésre mindösszesen 6737,7 millió forintot.
De párba állíthatjuk ezt az utóbbi számot a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatására betervezett 16321 millió forinttal is akár. Persze mondhatnánk, hogy nehéz költségvetési helyzetben nem a környezetvédelem az elsődleges prioritás, de például a jövő költségvetésben továbbra is szerepel 792500 millió forintnyi fosszilis energia-támogatás. Ez az összeg jelentős része felszabadítható lenne lakossági energetikai felújítási programok támogatására miközben ezekre összesen csak 2412,2 millió forint van betervezve 2026-ra.
Uniós célkitűzés és helyzetkép
Az Európai Unió 2022-ben létrehozta a Zöld Költségvetési Referenciakeretet, amely útmutatást ad a tagállamoknak a saját zöld költségvetési rendszereik kialakításához. A Bizottság ezen kívül technikai támogatást és képzéseket is biztosított, valamint előírta, hogy az uniós költségvetés és a helyreállítási alap komoly részét klímavédelmi célokra kell fordítani. A zöld költségvetés keretében elvárás, hogy a költségvetési tételeket környezeti hatásuk szerint címkézzék, és a „ne okozz jelentős kárt” elvét (lásd keretes írásunkat) minden döntés során figyelembe vegyék. A rendszer akkor működik hatékonyan, ha nem csupán transzparenssé teszi a környezeti szempontokat a költségvetésben, hanem ténylegesen segíti a környezetbarát kormányzati döntések meghozatalát. A nemzeti költségvetési költések így fontos eszközévé válnak a zöld átmenet megvalósításának.
A „ne okozz jelentős kárt” (angolul: Do No Significant Harm, azaz DNSH) elvet az Európai Bizottság 2020-ban vezette be azzal a céllal, hogy olyan tevékenység ne kapjon európai uniós forrásból támogatást, ami a taxonómiai rendeletben meghatározott 6 környezeti célkitűzés (éghajlatváltozás mérséklése, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, körforgásos gazdaságra való átállás, szennyezés megelőzése és csökkentése, biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása) bármelyikének jelentős megsértésére vezetne, és ezzel jelentős környezeti kárt okozna.
Az Európai Unió jelenlegi hétéves költségvetését is áthatja az a cél, hogy a pénzügyi források hozzájáruljanak a klímavédelmi és környezetvédelmi célok megvalósításához. A 2021–2027-es időszakban az uniós költségvetés legalább 30 százalékát klímavédelmi célokra kell fordítani, emellett egyre nagyobb arányban különítenek el forrásokat a biodiverzitás védelmére is. Ahogy a lenti ábra is mutatja, a klímavédelmi beruházások majdnem minden évben meghaladják az uniós költségvetés legalább 30%-át, ha pedig hozzáadjuk a biodiverzitási és levegőtisztasági forrásokat, 40-50% körüli „zöld” forrásallokációról beszélhetünk.
A tagállamok ehhez képest eltérő mértékben haladnak a zöld költségvetés alkalmazásában, de egyre többen dolgoznak ki olyan mechanizmusokat, amelyekkel mérni tudják a költségvetés környezeti hatásait. Franciaország, Finnország, Írország vagy Svédország már konkrét gyakorlatokat is bevezetett, és az OECD adatai szerint a legtöbb fejlett ország már alkalmaz legalább néhány zöld költségvetési eszközt. Az uniós szintű irányelvek és támogatási programok célja, hogy ezt a folyamatot tovább erősítsék, és hosszú távon a környezetvédelem a költségvetési döntéshozatal szerves részévé váljon.
Összességében tehát elmondható, a magyar adatok bár nem kiemelkedőek, nem is maradnak el az európai átlagtól és bár, ha a 30%-os uniós cél csakis az EU költségvetésére vonatkozik, üdvözlendő legalább törekedni arra, hogy közelítsük a magyar költségvetés zöld hányadát ehhez a küszöbhöz. Ennek mentén javasoljuk, hogy tűzzünk ki konkrétan elérendő részarányt a magyar költségvetésben, amit folyamatosan növelni lehetne, a Kormány által is kitűzött 2030-as, valamint 2050-es klímacélok elérése érdekében. Ezen felül, bár jó lépés a költségvetés első átvilágítása, szintén üdvözlendő lenne, hogy ha még transzparensebb lenne a folyamat, a zöld költségvetési tervezésbe pedig akár a civil szervezetek bevonása is hasznos lehetne, hogy a megfelelő fenntarthatósági célokat támogassa a közös pénzünk, valamint a zöld átvilágítás a végleges költségvetési törvénynek is része lenne, nem csak a tervezetnek. Ami pedig még ezeken felül valós képet mutatna a magyar költségvetés környezeti mérlegéről, az a barna, illetve fekete beruházások bemutatása is, mivel mindaddig, amíg a közös adóforintjainkból többet költünk környezetkárosító tevékenységekre, mint a környezetvédelemre, nem tudjuk megnyerni a klímaváltozás elleni harcot.
Az írás először a Másfélfok oldalán jelent meg.”
Forrás:
A jövő évi magyar költségvetés zöld átvilágítása; Schaffhauser Tibor; Green Policy Center; 2025. augusztus 5.
Az eredeti cikket grafikonok illusztrálják, kérjük, hogy megtekintésükhöz keressék fel a Green Policy Center weboldalát.
