„A tagállamok képviselői (Coreper) a mai napon jóváhagyták a Tanács álláspontját több bizottsági javaslattal kapcsolatban, amelyek az úgynevezett „negyedik omnibusz” jogalkotási csomag részét képezik, és amelyek az alábbi két fő elemet tartalmazzák:
- két javaslatot (egy irányelvet, illetve egy rendeletet) a digitalizációról és az egységes előírásokról, amelyek célja az érvényben lévő, papíralapú követelményeknek a digitális formátumokhoz történő igazítása az „alapértelmezésben digitális” elv végrehajtásával, valamint egy eljárás bevezetése arra vonatkozóan, hogy a Bizottság több jogi aktusban egységes előírásokat dolgozzon ki, valamint
- két javaslatot (egy irányelvet, illetve egy rendeletet), amelyek célja, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára rendelkezésre álló egyes mérséklő és támogató intézkedéseket kiterjesszék azokra a vállalatokra, amelyek már kinőtték a kkv-k fogalommeghatározásának kereteit: vagyis az úgynevezett kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra.
„Túl sok európai vállalat túl sok idejét köti le, hogy bonyolult szabályok között kell eligazodniuk. A mai megállapodás fontos lépés ennek megváltoztatása felé. Legyen szó akár a digitális dokumentáció egyszerűsítéséről, akár a kisvállalkozások növekedésének elősegítéséről, egy versenyképesebb Európát építünk. Még sok a teendő – ezek a megállapodások azonban azt mutatják, hogy az egyszerűsítés már nem csupán ígéret, hanem gyakorlat.” – Marie Bjerre, Dánia Európa-ügyi minisztere
„E megállapodással egy digitálisabb Európa felé mutatunk utat, csökkentve a vállalkozásainkra nehezedő terheket, ami kulcsfontosságú Európa jövője szempontjából egy olyan világban, ahol az USA és Kína előnye egyre jelentősebb. A technológiai lehetőségek kihasználásával igen konkrét terheket vehetünk le a vállalataink válláról. Ugyanakkor rugalmasságot mutatunk azon vállalkozások irányában, amelyek ugyan már nagyra nőttek, de még nagyobbá kell válniuk, és itt, Európában kell megteremteniük a jövő megoldásait.” – Morten Bødskov, dán ipari, vállalkozásügyi és pénzügyminiszter
A javaslatok célkitűzései
A digitalizáció és az egységes előírások tekintetében a javaslatok célja 20 uniós termékjogszabály módosítása a digitalizációra és az egységes előírásokra vonatkozó egységes piaci szabályok keretében.
A javaslatok egy szélesebb körű stratégia nyomon követését képezik, amely a digitális formátumokat részesíti előnyben azzal a céllal, hogy a termékjogszabályokban felszámolják a papíralapú követelményeket. A javaslat különösen előirányozza az EU-megfelelőségi nyilatkozat digitalizálását, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és a gazdasági szereplők közötti adatcserét.
A javaslat emellett lehetőséget biztosít a gyártók számára, hogy a használati utasítást papíralapú formátum helyett digitális formában bocsássák a felhasználók rendelkezésére. Ezen túlmenően a javaslat alternatív megoldásokat vezet be a termékek uniós szabályoknak való megfelelőségének „egységes előírás” révén történő igazolására olyan helyzetekben, amikor nem állnak rendelkezésre harmonizált szabványok. Ez nagyobb jogbiztonságot nyújt, csökkenti a költségeket és növeli a versenyképességet.
A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok tekintetében a fő cél az, hogy a kkv-k számára rendelkezésre álló egyes mérséklő és támogató intézkedéseket kiterjesszék azokra a vállalatokra, amelyek már kinőtték a kkv-k fogalommeghatározásának kereteit. Ezek a vállalatok létfontosságú szerepet játszanak az EU gazdaságában, a teljes foglalkoztatás 6%-át biztosítják, és jelentős mértékben jelen vannak az EU versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban, így például az elektronika, az űrkutatás és a védelem, az energetika, az energiaigényes iparágak és az egészségügy terén. A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok új kategóriájának meghatározása várhatóan segít majd:
- elkerülni a túl hirtelen változást, lehetővé téve, hogy a kkv-k zökkenőmentesen válhassanak kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokká
- lehetővé tenni, hogy a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok megőrizzék azt a kedvező környezetet, amelyben kkv-ként működtek
- jobban ösztönözni a kkv-kat a növekedésre
A Tanács módosításainak fő elemei
A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében az eredeti bizottsági javaslat a vállalatoknak ezt az új kategóriáját 750 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, és legfeljebb 150 millió EUR árbevétellel vagy legfeljebb 129 millió EUR éves mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozásokként határozza meg. A Tanács a megbízatásában ezeket a küszöbértékeket a kevesebb mint 1000 főt foglalkoztató és legfeljebb 200 millió EUR éves árbevétellel vagy legfeljebb 172 millió EUR éves mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozásokra emelte fel.
A digitalizáció és az egységes előírások tekintetében a Tanács nagyrészt megtartotta a bizottsági javaslatok fő irányvonalát, miközben módosított több, az adott jogi aktusokra jellemző technikai elemet.
A Tanács további pontosításokat is bevezetett a digitálisan elérhető információkhoz és a vállalatok „digitális elérhetőségéhez” való hozzáférésre vonatkozóan. A szöveg azt is biztosítja, hogy azokban az esetekben, amikor fennáll annak kockázata, hogy a fogyasztókat súlyos kár éri, a biztonsági tájékoztató papíralapú formában is mindig rendelkezésre álljon.
A Tanács az egységes előírásokról szóló szövegeket összehangolta a játékok biztonságosságáról szóló rendeletben (14. cikk) az idei év korábbi részében elfogadott megközelítéssel. A szöveg egyértelművé teszi, hogy az egységes előírások csak tartalék megoldásként szolgálhatnak (a harmonizált szabványok hiányában vagy azok elégtelensége esetén), ezzel is elősegítve a koherenciát az uniós vívmányokon belül.
Végezetül a Tanács az irányelv átültetési határidejét 24 hónapra hosszabbította meg, hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen a módosítások végrehajtására.
További lépések
Miután a Coreper a mai napon jóváhagyta a Tanács tárgyalási megbízásait, az elnökség mielőbb tárgyalásokat kezd majd az Európai Parlamenttel a végleges megállapodás elérése érdekében.
Háttér
Az Európai Tanács 2024 októberében felszólította az összes uniós intézményt, tagállamot és érdekelt felet, hogy kezeljék prioritásként és vigyék előbbre a munkát, mindenekelőtt azon kihívásokra reagálva, amelyeket Enrico Letta jelentése („Much more than a market” [Jóval több mint piac]), illetve Mario Draghi jelentése („The future of European competitiveness” [Az európai versenyképesség jövője]) azonosított. Ezt követően az uniós vezetők a 2024. november 8-i budapesti nyilatkozatban felszólítottak a következőkre: „[e]gyszerűsítési forradalom elindítása, világos, egyszerű és intelligens szabályozási keret biztosítása a vállalkozások számára, valamint az adminisztratív, a szabályozásból eredő és a jelentéstételi terhek drasztikus csökkentése, különös tekintettel a kkv-kra”. 2025. február 26. és július 9. között – az uniós vezetők fent említett felhívását követően – a Bizottság hat „omnibusz csomagot” terjesztett elő, amelyek célja a fenntarthatóságra, a beruházásokra, a mezőgazdaságra, a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, a digitalizációra és az egységes előírásokra, a védelmi készültségre és a vegyipari termékekre vonatkozó hatályos jogszabályok egyszerűsítése.
2025. május 21-én a Bizottság elfogadta a negyedik omnibusz csomagját. A csomag magában foglal egy irányelv- és egy rendeletjavaslatot a közepes piaci tőkeértékű vállalatokról, egy irányelv- és egy rendeletjavaslatot a digitalizációról és az egységes előírások összehangolásáról, amely az egységes piaci szabályok keretében 20 uniós termékjogszabályt módosít, valamint az elemekről, illetve akkumulátorokról szóló rendelet módosítását a kellő gondosságra vonatkozó követelmények tekintetében. A közepes piaci tőkeértékű vállalatokról szóló rendelet és irányelv összesen 8 hatályos jogszabályt módosít: az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), a dömpingellenes rendeletet, a szubvencióellenes rendeletet, a tájékoztatóról szóló rendeletet, az elemekről, illetve akkumulátorokról szóló rendeletet, az F-gázokról szóló rendeletet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvet (MiFID) és a kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló irányelvet.
- Rendelet a kis- és középvállalkozások rendelkezésére álló egyes mérséklő intézkedéseknek a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra való kiterjesztéséről és további egyszerűsítési intézkedésekről, a Bizottság javaslata (angolul)
- Irányelv a kis- és középvállalkozások rendelkezésére álló egyes mérséklő intézkedéseknek a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra való kiterjesztéséről és további egyszerűsítő intézkedésekről, a Bizottság javaslata, 2025. május 27. (angolul)
- Rendelet a digitalizációról és az egységes előírásokról, a Bizottság javaslata, 2025. május 21.
- Irányelv a digitalizációról és az egységes előírásokról, a Bizottság javaslata, 2025. május 21.
- Egyszerűsítés (háttér-információk)
”
Forrás:
Egyszerűsítés: a Tanács kialakította a digitalizációra és az egységes előírásokra vonatkozó álláspontját, valamint a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozó álláspontját az EU versenyképességének fokozása céljából; Európai Unió Tanácsa; 2025. szeptember 24.
