„Mi a Bizottság munkaprogramja?
A munkaprogram felvázolja a Bizottság következő évre vonatkozó fő kezdeményezéseit, összhangban a politikai iránymutatásokkal, a megbízólevelekkel és az Unió helyzetéről szóló 2025. évi beszédben meghatározott és a változó politikai környezet által formált elképzelésekkel, hogy kézzelfogható pozitív eredményeket érjen el a polgárok és a vállalkozások számára.
Mi áll a 2026. évi munkaprogram középpontjában?
Ez az „Európa függetlenségének pillanata” elnevezésű munkaprogram azokra az intézkedésekre összpontosít, amelyek elmélyítik az egységes piac integrációját, ezáltal támogatva a Bizottság jelenlegi megbízatásának központi prioritását: versenyképesség, növekedés és gazdasági reziliencia. Célja továbbá, hogy megerősítse az EU azon képességét és hatáskörét, hogy meghatározza saját sorsát azokon a területeken, amelyek a leginkább fontosak polgáraink számára: jólét, megfizethetőség, biztonság, védelem és demokrácia. Az egyszerűsítés, a hatékony végrehajtás és a jogérvényesítés előtérbe helyezésével a program biztosítja, hogy az uniós szakpolitikák észszerűek és hatásosak legyenek, támogatva a tagállamokat a közös célok elérésében.
Miért kulcsfontosságú az egyszerűsítés, a hatékony végrehajtás és az érvényesítés a Bizottság 2026. évi munkaprogramjában?
A versenyképesség és a gazdasági növekedés fellendítéséhez az EU-nak olyan jogi környezetre van szüksége, amely megkönnyíti és felgyorsítja a vállalkozásokat az egységes piacon. Az uniós vállalatok, köztük a kkv-k a szabályozási akadályokat és az adminisztratív terheket jelölik meg a legnagyobb kihívásként. Mind a Draghi-, mind a Letta-jelentés kiemeli, hogy az adminisztratív terhek és a jogszabályok összetettsége korlátozza az EU gazdasági potenciálját és jólétét.
Mit tervez a Bizottság 2026-ban az egyszerűsítési menetrend további megvalósítása érdekében?
A Bizottság célokat tűzött ki az adminisztratív terhek legalább 25%-os, a kkv-k esetében pedig legalább 35%-os csökkentésére, a szakpolitikai célkitűzések veszélyeztetése nélkül. A Bizottság már számos salátarendeletet és egyéb egyszerűsítési javaslatot terjesztett elő, amelyek célja, hogy több mint 8,6 milliárd euró éves megtakarítást érjenek el az európai vállalkozások és polgárok számára.
Erre a lendületre építve a 2026-os jogalkotási kezdeményezések több mint fele a terhek csökkentésére fog összpontosítani. Az egyszerűsítési kezdeményezések és salátacsomagok új sorozata egyszerűsíteni fogja a szabályokat olyan kulcsfontosságú területeken, mint a gépjárműipar, a környezetvédelem, az adózás, az élelmiszer- és takarmánybiztonság, az orvostechnikai eszközök, valamint egyszerűsíti az energiatermékekre vonatkozó jogszabályokat és a polgárok számára releváns szakpolitikákat. Más kezdeményezések egyszerűsítik a jelentéstételt, felgyorsítják az engedélyezést, és a jogszabályokat hozzáigazítják a változó piaci feltételekhez olyan területeken, mint a közbeszerzés. Emellett a Bizottság azt tervezi, hogy aktualizálja a média- és audiovizuális piacokon a tisztességes versenyre vonatkozó szabályokat.
A Bizottság folytatja az uniós jogszabályok és végrehajtási szabályok átvilágítását annak megállapítása érdekében, hogy azok szükségesek-e a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez, és hogy megértse, hol léphet fel a felhalmozódott és indokolatlan terhek enyhítése érdekében.
Mit lehet tenni az uniós szabályok végrehajtásának és érvényesítésének további megerősítése érdekében?
Az erőteljes végrehajtás ugyanolyan létfontosságú, mint a jó jogalkotás. A Bizottság végrehajtási párbeszédek révén azonosítja az egyszerűsítési lehetőségeket és kezeli a kihívásokat. Ugyanakkor az uniós szabályok érvényesítése továbbra is alapvető fontosságú, és a Bizottság készen áll arra, hogy határozott jogérvényesítési intézkedéseket hozzon a polgárok és a vállalkozások érdekében az egységes piacon.
A 2026. évi munkaprogram elfogadásával együtt a Bizottság előterjeszti az egyszerűsítésről, a végrehajtásról és az érvényesítésről szóló első éves áttekintő jelentését, amelyben részletesen ismerteti az e területeken hozott intézkedéseket.
Hogyan érheti el Európa a fenntartható jólétet és versenyképességet?
A Bizottság elkötelezett amellett, hogy az innovatív digitális és tiszta technológiai termékek előmozdítása és a körforgásos gazdaság javítása érdekében valamennyi ágazatban – a tőke, az energia, a szolgáltatások, a távközlés, a tudás és az innováció területén – az egységes piac előtt álló akadályok felszámolása révén megerősítse Európa gazdasági alapjait. Ez az átfogó megközelítés kulcsfontosságú egy olyan környezet megteremtéséhez, amelyben az európai vállalatok támogató, előretekintő szabályok mellett növekedhetnek és virágozhatnak.
Az uniós innovációs ökoszisztéma megerősítésére és az innovációs szakadék kezelésére irányuló kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik az innovatív vállalatokra vonatkozó 28. rendszer bevezetése, a számítási felhő és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabály, a csipekről szóló jogszabály, a kvantumrendelet és az európai innovációs jogszabály. Létfontosságú, hogy a megtakarítási és beruházási unió kiteljesítése biztosítani fogja az ezen ambiciózus projektek támogatásához szükséges tőkeáramlást. Ez a intézkedéscsomag a tudás és az innováció fellendítésére irányul, előmozdítva a következő generációs technológiák fejlesztését.
A megfizethető és biztonságos energia jövője érdekében a Bizottság aktívan javítja az energiapolitikai irányítást és észszerűsíti az adminisztratív folyamatokat. A villamosítási cselekvési terv elindítása – beleértve a fűtést és hűtést is – fel fogja gyorsítani a tiszta technológiák bevezetését, míg az energiahatékonysági keret ambiciózus célokat fog kitűzni. A tiszta technológiák jövőjét Európában kell megteremteni, ezért fel fogjuk gyorsítani az európai vezető piacok lehetővé tételére irányuló munkát. A körforgásos gazdaságról szóló jogszabály célja a körforgásos termékek keresletének és kínálatának előmozdítása.
Milyen kezdeményezések irányulnak az európai védelem és biztonság javítására?
Ami a védelmet illeti, célunk, hogy megerősítsük az EU iparát és a növekvő fenyegetésekre való reagálási képességét.
- 2025 márciusában a Bizottság javaslatot tett az európai védelemről szóló, 2030-ig szóló fehér könyvre és annak „ReArm Europe Plan/Readiness 2030” elnevezésű ambiciózus védelmi csomagjára, amely pénzügyi ösztönzőket biztosít az uniós tagállamok számára a védelmi képességekbe történő beruházások fellendítéséhez.
- A Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési rendelkezésének védelmi célú aktiválása az európai biztonsági fellépés (SAFE) keretében nyújtott hitellel együtt képezi a ReArm Europe Plan / Readiness 2030 gerincét, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy jelentősen és gyorsan növeljék az európai védelembe történő beruházásaikat.
- Az Európai Tanács júniusi kérésének megfelelően októberben előterjesztettük a 2030-ig tartó időszakra szóló védelmi készültségi ütemtervet. Ez egyértelmű célkitűzéseket és mérföldköveket vázol fel a képességbeli hiányosságok megszüntetése, a tagállamok védelmi beruházásainak felgyorsítása, valamint az EU által a teljes védelmi készültség 2030-ig történő megvalósítása felé tett előrehaladás irányítása érdekében.
Hogyan támogathatja a Bizottság az embereket, hogyan erősítheti társadalmainkat és szociális modellünket?
A Bizottság célja, hogy olyan szakpolitikákat javasoljon, amelyek a polgárok számára legfontosabb területeken hoznak eredményeket, ugyanakkor hozzájárulnak a fenntartható növekedéshez és a versenyképességhez:
- A méltányos mobilitási csomag, beleértve a készségmobilitási kezdeményezést is, segíteni fogja a munkavállalókat abban, hogy az EU-ban bárhol felhasználják képesítéseiket és új lehetőségeket találjanak.
- A rövid távú bérbeadásra vonatkozó kezdeményezés kezelni fogja a jelenlegi lakásállomány nem hatékony felhasználását, míg a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai terv mozgósítani fogja a köz- és magánberuházásokat a megfizethető és fenntartható lakhatás fellendítése érdekében.
- A minőségi munkahelyekről szóló jogszabály a minőségi munkahelyekre vonatkozó ütemtervre fog épülni, és foglalkozni fog a munkavállalók igényeivel.
- A szegénység elleni stratégia foglalkozni fog a társadalmi kirekesztéssel és meg fogja erősíteni a szociális szolgáltatásokat.
- A nemzedékek közötti méltányossági stratégia támogatni fogja a nemzedékek közötti szolidaritást.
- Az új nemi esélyegyenlőségi stratégia és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia 2030-ig történő megerősítése a társadalom minden területén erősíteni fogja az egyenlőséget, a befogadást és a részvételt.
- A globális egészségügyi rezilienciajavítási kezdeményezés elő fogja segíteni a felmerülő új egészségügyi kockázatokra való gyorsabb reagálást.
- A legkülső régiókra vonatkozó stratégia foglalkozni fog a jelenlegi kihívásokkal és lehetőségekkel.
Hogyan védi a Bizottság a természetet, az élelmiszereket és a vizet?
Támogatni kell az élelmezésbiztonságot és mezőgazdasági ágazatunkat. Biztosítanunk kell, hogy a mezőgazdasági termelők tisztességes árat kapjanak élelmiszereikért, és meg kell védenünk őket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól.
Megerősítjük az élelmiszerlánc versenyképességét és méltányosságát, támogatjuk a vidéki közösségeket, és tovább egyszerűsítjük a mezőgazdasági szabályokat. Az állattenyésztési stratégia biztosítani fogja az uniós állattenyésztési ágazat versenyképességét, fenntarthatóságát és rezilienciáját, míg az élelmiszerláncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata biztosítani fogja az európai mezőgazdasági termelők és kistermelők jobb védelmét.
Emellett a halászatra és az akvakultúrára vonatkozó 2040-es jövőkép elő fogja mozdítani a fenntartható kék gazdaságot és védeni fogja az óceánok biológiai sokféleségét. Bemutatjuk az Óceántörvényt.
Mit tesz a Bizottság a demokrácia és a jogállamiság védelme érdekében?
A szélsőségesség, a dezinformáció, a kibertámadások és a külföldi beavatkozás veszélyeztetik a demokráciába vetett bizalmat. A Bizottság fokozni fogja az emberek online védelmére irányuló erőfeszítéseit, különös tekintettel társadalmunk legfiatalabb tagjaira. A szakértői testület ajánlása alapján alaposan meg fogjuk vizsgálni a fiatalokat, különösen a gyermekeket és a közösségi médiát érintő kérdéseket.
A digitális méltányosságról szóló jogszabály és az internetes zaklatás elleni cselekvési terv biztonságosabb és méltányosabb online tereket fog biztosítani. Javaslatokat fogunk tenni továbbá az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a közbizalom megerősítésére, miközben megvédjük a független igazságszolgáltatási rendszereket a korrupciótól és a manipulációtól. Az EU csalás elleni keretének reformja erősíteni fogja a pénzügyi bűnözés elleni együttműködést. Az új korrupcióellenes stratégia és az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelv felülvizsgálata erősíteni fogja a felügyeletet és az elszámoltathatóságot.
Hogyan fog reagálni az EU a globális fejleményekre?
Az új EU–USA kereskedelmi keret stabilizálni fogja a transzatlanti kereskedelmet, és biztosítani fogja, hogy az uniós exportőrök megőrizzék rendkívül versenyképes pozíciójukat az Egyesült Államok kulcsfontosságú piacán, míg a Mercosurral, Mexikóval és Indonéziával kötött új megállapodások új üzleti lehetőségeket nyithatnak meg, és megerősíthetik Európa globális hatókörét. Az EU továbbra is kiáll Ukrajna mellett, támogatva annak újjáépítését, reformjait és a tagság felé vezető útját. A Közel-Keleten az EU továbbra is támogatni fogja a régió tartós stabilitásának megszilárdítását, és aktívan hozzá fog járulni ahhoz. Közel-keleti stratégiát fogunk előterjeszteni, amely magában foglalja Szíria és Libanon átmenetének támogatását. Ugyanakkor a globális humanitárius segítségnyújtási rendszer reformja válság idején gyorsabb és hatékonyabb fellépést fog biztosítani.
Milyen egyéb sikertényezők befolyásolják a Bizottság munkaprogramjának megvalósítását?
A jelenlegi kihívások és a jövőbeli törekvések határozott együttműködést, határozott fellépést és közös elkötelezettséget igényelnek az egész EU-ban. Az Európai Bizottság munkaprogramjának megvalósítása az uniós intézmények, a nemzeti és regionális kormányok, a vállalkozások, a civil társadalom és a polgárok határozott felelősségvállalásán múlik. Ezen erőfeszítések egyesítésével az EU hathatós szakpolitikákat fog ösztönözni, elő fogja mozdítani az innovációt, és virágzó jövőt fog építeni mindenki számára.
Miért javasolta a Bizottság egyes javaslatainak visszavonását?
A Bizottság értékelte az Európai Parlament és a Tanács előtt jelenleg függőben lévő valamennyi javaslatot. Ezek közül néhány vagy már nem közérdekű, tekintettel elfogadásuk időpontjára, a jogalkotási folyamat előrehaladásának hiányára, az esetleges terhekre és az uniós prioritásokhoz való igazodás hiányára.
Ennek eredményeként a Bizottság előterjesztette annak a 25 jogszabálytervezetnek a listáját, amelyek visszavonását javasolja (ezek a program IV. mellékletében találhatók).
A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással összhangban az Európai Parlament és a Tanács is kifejtheti véleményét azokról a jogszabálytervezetekről, amelyeket a Bizottság vissza kíván vonni. A Bizottság ezt követően gondosan figyelembe veszi véleményüket, mielőtt döntene a következő lépésekről.
A politikai iránymutatásban és a megbízólevelekben szereplő egyes kezdeményezések miért nem szerepelnek a munkaprogramban?
A Bizottság munkaprogramja felvázolja az év kiemelt prioritásait. Ez nem zárja ki a politikai iránymutatásokban és megbízólevelekben felvázolt valamennyi prioritással, valamint az Unió helyzetéről szóló 2025. évi beszédben meghatározott elképzelésekkel kapcsolatban folyamatban lévő munkát.
Bővebb információért
Forrás:
Kérdések és válaszok a Bizottság 2026. évi munkaprogramjáról; Európai Bizottság; 2025. október 21. (uniós gépi fordítás, az eredeti változat elolvasható itt.)
