„Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta azeurópai szemeszter 2026. évi őszi csomagját, amely gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai prioritásokat határoz meg a versenyképesség fokozása érdekében. Az egyre nagyobb kihívást jelentő geopolitikai környezetben a Bizottság összehangolt fellépésre szólít fel a termelékenység, az innováció és a beruházások megerősítése érdekében, összhangban a versenyképességi iránytűvel. Az őszi csomag elindítja az európai szemeszter 2026-os ciklusát, amely javítani fogja annak elemzési alapját, megerősíti a tagállamok és az érdekelt felek közötti párbeszédet, és megerősíti a végrehajtásra való összpontosítást.
A 2026-os európai szemeszter tavaszi csomagja a 2025-ös országspecifikus ajánlások átfogó csomagjára építve szakpolitikai ajánlásokat fog megfogalmazni az országjelentésekben azonosított fő országspecifikus kihívások kezelésére.
Ez a csomag a 2025. őszi gazdasági előrejelzésre épül, amely azt mutatja, hogy az uniós gazdaság továbbra is reziliens, mérsékelt növekedéssel, amelyet főként az erőteljes belföldi kereslet és beruházások, a szilárd munkaerőpiac és az infláció enyhítése vezérel. Ugyanakkor az EU számos stratégiai sebezhetőséggel szembesül, és továbbra is strukturális kihívásokkal néz szembe, többek között az alacsony termelékenységgel, a demográfiai nyomással, valamint a védelemhez és a dekarbonizált és digitális gazdaságra való átálláshoz kapcsolódó, az államháztartással szembeni növekvő igényekkel. A versenyképesség megerősítése és a rendezett államháztartás fenntartása ezért elengedhetetlen Európa növekedési potenciáljának felszabadításához és a stabilitás megőrzéséhez.
A szemesztert megerősíti az EU-27 humán tőkéről szóló új ajánlása, tekintettel arra, hogy sürgősen növelni kell a termelékenységet, növelni kell a tehetségeket és időtálló munkaerőpiacot kell kialakítani.
Annak értékelése, hogy a tagállamok megfelelnek-e az uniós költségvetési keretnek
E szemesztercsomag keretében a Bizottság értékelte, hogy valamennyi tagállam megfelel-e az uniós költségvetési keretnek, és iránymutatást nyújtott annak biztosítása érdekében, hogy 2026-ban költségvetési politikájuk összhangban legyen a vonatkozó tanácsi ajánlásokkal: a tagállamok középtávú terveit jóváhagyók, vagy a túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállamok esetében a túlzotthiány-eljárás megszüntetését célzó ajánlások.
A Bizottság értékelése a nettó kiadások növekedésére összpontosít, amely a megreformált gazdasági kormányzási keret egyetlen operatív mutatója. Azon 16 tagállam esetében, amelyek tekintetében a Tanács aktiválta a nemzeti mentesítési rendelkezést, az értékelés figyelembe veszi a védelmi kiadások növelésének rugalmasságát.
A Bizottság különösen az alábbi 17 euróövezeti tagállam 2026-ra vonatkozó költségvetésiterv-javaslatáról fogadott el véleményt:
- A Bizottság 12 költségvetésiterv-javaslat megfelelőségét értékeli, ezért felkéri a tagállamokat, hogy 2026-ban a terveknek megfelelően folytassák a költségvetési politikák végrehajtását: Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Szlovákia.
- 3 költségvetésiterv-javaslat esetében fennáll a meg nem felelés kockázata, ezért a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy nemzeti költségvetési eljárásuk keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy 2026-ban a költségvetési politika összhangban legyen a tanácsi ajánlással: Horvátország, Litvánia és Szlovénia.
- 2 költségvetésiterv-javaslat esetében fennáll a lényeges meg nem felelés kockázata, ezért a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a nemzeti költségvetési eljárás keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy 2026-ban a költségvetési politika összhangban legyen a tanácsi ajánlással: Málta és Hollandia.
A Bizottság a többi tagállam költségvetési fejleményeit és kilátásait is értékelte.
- Az értékelés szerint 7 tagállam felel meg a követelményeknek: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Svédország, Lengyelország és Románia.
- Az értékelés szerint 3 tagállam esetében áll fenn a meg nem felelés kockázata: Bulgária, Magyarország és Spanyolország.
A túlzotthiány-eljárások fejleményei
A túlzotthiány-eljárás alatt álló kilenc tagállam – Ausztria, Belgium, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia – esetében az eljárást felfüggesztik. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ebben a szakaszban nem tesznek további eljárási lépéseket, de a folyamatban lévő eljárás lezáratlan marad (azaz a hiányt nem sikerült tartósan a GDP 3 %-a alá csökkenteni), és a tagállamokat továbbra is köti a vonatkozó tanácsi ajánlás. A Bizottság jövő tavasszal újra fogja értékelni a helyzetet, amint rendelkezésre állnak a 2025-re vonatkozó tényadatok.
A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést is készített, amelyben két tagállam, Németország és Finnország esetében értékelte a Szerződés hiánykritériumának való megfelelést. A jelentésben foglalt értékelés fényében Finnország esetében indokolt a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítása. Ezért a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételét követően a Bizottság mérlegelni fogja, hogy javaslatot tesz-e a Tanácsnak a Finnországgal szembeni túlzotthiány-eljárás megindítására, és ajánlást tesz-e a Tanácsnak a túlzott hiány megszüntetéséről.
Ajánlás az euróövezet gazdaságpolitikájáról 2026-ra
Ez az ajánlás testre szabott szakpolitikai tanácsokat nyújt az euróövezeti tagállamoknak az euróövezet egészének működését érintő témákban. Ebben az évben az ajánlás középpontjában a termelékenység növelését és a gazdasági biztonság megerősítését célzó szakpolitikai intézkedések állnak, az államháztartás fenntarthatóságának fenntartása mellett.
Az ajánlás konkrétabban a következőkre szólítja fel az euróövezeti tagállamokat:
- Biztosítsa a költségvetés fenntarthatóságát a Tanács által ajánlott nettó kiadási pályák tiszteletben tartásával, beleértve adott esetben a védelmi kiadások számára biztosított rugalmasságot is. Ez 2026-ban összességében semleges költségvetési irányvonalat eredményezne az euróövezet számára. A Bizottság azt is ajánlja a tagállamoknak, hogy a stratégiai beruházásokra fordított szükséges kiadások figyelembevétele érdekében helyezzék át a költségvetések prioritásait.
- A védelmi ipar szűk keresztmetszeteinek kezelése és a közös közbeszerzés előmozdítása.
- 2026. augusztus 31-ig fejezzék be helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtását, biztosítva az uniós források teljes körű felhasználását.
- Erősítse meg a munkaerőpiacokat a készségek fejlesztése, az oktatási eredmények javítása, a részvétel növelése, a munkahelyek minőségének támogatása, valamint a szegénység és a lakhatás megfizethetőségének kezelése révén, biztosítva ugyanakkor, hogy a bérnövekedés továbbra is összhangban legyen a termelékenységgel.
- Az innovációba és a stratégiai ágazatokba történő beruházások előmozdítása, valamint az egységes piac működésének javítása a szabályozás egyszerűsítése és az akadályok felszámolása révén, a hatékonyság és a lépték növelése érdekében.
- Tegyen lépéseket egy európai megtakarítási és beruházási unió kialakítása érdekében a tőke mozgósítása, a digitális euro létrehozásának előmozdítása, a valuta nemzetközi szerepének megerősítése és a makroszintű pénzügyi stabilitási kockázatok nyomon követése érdekében.
Ajánlás a humán tőkéről
A Bizottság első alkalommal tett javaslatot a humán tőkéről szóló tanácsi ajánlásra.
Az új ajánlás mind a 27 tagállamnak szól, és sürgős intézkedésekre szólít fel a humán tőkével kapcsolatos strukturális kihívások kezelése érdekében, amelyek károsíthatják versenyképességünket.
Az ajánlás ezért felszólítja a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként az uniós gazdaság stratégiai ágazataiban szükséges oktatást és készségfejlesztést, a tiszta átállástól, a körforgásos gazdaságtól és az ipari dekarbonizációtól kezdve az egészségügyön és a biotechnológián, a mezőgazdaságon és a biogazdaságon át a védelmi iparig és az űrkutatásig. Ezért a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) programjának megerősítésére szólít fel.
Az alapkészségek negatív tendenciájának megfordítására szólít fel. Ez elengedhetetlen egy olyan jövőbeli munkaerő növekedéséhez, amely erős alapokkal rendelkezik az új technológiai és versenyképes iparágakban való munkavégzéshez és képzéshez.
A beruházások a vállalkozások és a hatóságok közös felelőssége. Az ajánlás arra szólít fel, hogy az erőforrásokat köz- és magánforrásokból mozgósítsák az emberek érdekében. Ez a társadalom, az üzleti élet és az emberek javát egyaránt szolgálja.
Végezetül felhív a jó minőségű, időszerű adatok és elemzések fontosságára, amelyek lépést tartanak a gazdaság fejlődésével, és képesek előre jelezni a jövő feltörekvő szakmáit, hogy szakpolitikáink a tegnapiak helyett a ma és a holnap igényeit tudják kielégíteni.
A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés
A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés az EU éves átvilágítási eszközeként szolgál az egyes tagállamok, az euróövezet vagy az EU egészének gazdaságát esetlegesen érintő potenciális makrogazdasági egyensúlyhiányok korai azonosításának megkönnyítésére. Azonosítja azokat a tagállamokat, amelyek esetében részletes vizsgálatra van szükség annak értékeléséhez, hogy fennállnak-e szakpolitikai intézkedést igénylő egyensúlyhiányok. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának kiindulópontja.
A riasztási mechanizmus keretében készült idei jelentés részletes felülvizsgálatok elkészítésére szólít fel az előző éves ciklusban egyensúlyhiányt mutatóként már azonosított hét tagállam esetében: Görögország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Szlovákia és Svédország, valamint Románia, ahol az értékelés szerint 2025-ben túlzott egyensúlyhiány állt fenn.
A felülvizsgálatokra 2026 első felében kerül sor, és az egyensúlyhiányra vonatkozó bizottsági határozatokat az európai szemeszter tavaszi csomagjának részeként fogják előterjeszteni.
Európai makrogazdasági jelentés
Az európai szemeszter e ciklusában újonnan bevezetett európai makrogazdasági jelentés alátámasztja mind az euróövezetre vonatkozó ajánlást, mind a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést. Áttekintést nyújt az euroövezet és az EU gazdaságairól a gyorsan változó globális környezetben, elemezve a legfontosabb kockázatokat és lehetőségeket. A kiemelt területek közé tartoznak a termelékenységgel kapcsolatos kihívások, az EU-n belüli sebezhetőségek, valamint az Európa hosszú távú versenyképességének az innováció fellendítése, az egységes piac elmélyítése és a magánberuházások mozgósítása révén történő megerősítésére irányuló intézkedések.
A jelentés megvizsgálja továbbá Európa magas megtakarítási rátáját a széttöredezett tőkepiacok összefüggésében, valamint a megtakarítási és beruházási unió potenciális előnyeit a tőke Unión belüli hatékonyabb elosztása szempontjából. Emellett elemzi a magasabb védelmi kiadások makrogazdasági hatását, és megvizsgálja a védelmi kiadások különböző típusainak hatását, különös tekintettel a belföldi beruházásokra és a K+F-re;D. A jelentés tovább vizsgálja, hogy miként lehetne megerősíteni Európa ipari kapacitását, például összehangolt közbeszerzés révén.
A programot követő utólagos felügyelet
A Bizottság kiigazítási programot követő felügyeleti jelentéseket tett közzé Írországra, Görögországra, Spanyolországra, Ciprusra és Portugáliára vonatkozóan, amelyekben értékelte gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetüket, különös tekintettel a pénzügyi támogatási programjaikat követő visszafizetési képességükre. A jelentések arra a következtetésre jutottak, hogy mind az öt tagállam továbbra is képes adósságát törleszteni.
Közös foglalkoztatási jelentésre irányuló javaslat
A közös foglalkoztatási jelentésre irányuló bizottsági javaslat azt mutatja, hogy a munkaerőpiacok összességében továbbra is stabilak. Számos strukturális hiányosság azonban kockázatot jelent az EU globális versenyképességére és a társadalmi kohézióra nézve. Ez magában foglalja a lassú növekedést mutató munkatermelékenységet, valamint a jelentős munkaerő- és szakemberhiányt.
Az együttes foglalkoztatási jelentés tartalmazza a társadalmi konvergenciával kapcsolatos keret első lépésben végzett országelemzését, amely a szociális eredménytáblán alapul. Az elemzés kilenc tagállamban azonosítja a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát érintő kockázatokat, amelyeket 2026 tavaszán mélyebb elemzés céljából azonosítottak: Bulgária, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Litvánia, Lativa, Luxemburg, Románia és Finnország.
Következő lépések
Az eurócsoport és a Tanács most megvitatja az európai szemeszter őszi csomagjában bemutatott dokumentumokat a felajánlott iránymutatás jóváhagyása céljából.
A Bizottság konstruktív párbeszédet fog folytatni az Európai Parlamenttel e csomag tartalmáról, valamint az európai szemeszter ciklusának minden további lépéséről.
Bővebb információért
Kérdések és válaszok a 2026. évi európai szemeszter őszi csomagjáról
A 2026. évi európai szemeszter őszi csomagja – Dokumentumok
2025. őszi gazdasági előrejelzés
Idézet(ek)
„A versenyképességhez humán tőkére van szükség – itt túl lassúak és túl fokozatosak vagyunk a technológiai változások sebességéhez képest. Az EU-27 humán tőkére vonatkozó új ajánlása ezt a sürgős fellépést igénylő kérdést nemcsak az oktatási és foglalkoztatási miniszterek, hanem a pénzügyminiszterek és a miniszterelnökök elé is tárja. A versenyképesség azt jelenti, hogy felhasználjuk munkaerőnket, gyarapítjuk és megtartjuk tehetségünket, és biztosítjuk, hogy az oktatási és képzési politikák megfeleljenek a ma és a holnap igényeinek. Ez az egyetlen módja annak, hogy az EU növelje termelékenységét, és fenntartsa a gazdasági növekedést és Uniónk jólétét. A felelősség közös: az EU, a nemzeti hatóságok és a vállalkozások; hogy egyesítsük erőforrásainkat, és együtt gyorsítsuk fel a folyamatot.” – Roxana Mînzatu, a szociális jogokért és a készségekért, valamint a minőségi munkahelyekért és a felkészültségért felelős ügyvezető alelnök
„A 2026-os európai szemeszter ciklusának elindításával Európa versenyképességét határozottan napirendünk középpontjába helyezzük, összhangban a versenyképességi iránytűvel. A kihívásokkal teli globális környezetben Európának saját növekedési lendületet kell teremtenie a termelékenység fokozásával, az innováció ösztönzésével és a beruházások előtt álló akadályok felszámolásával. A szemeszter összehangolt nemzeti reformok, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek időben történő végrehajtása, valamint a biztonságunk és a reziliens pénzügyi ágazatunk előmozdítását célzó konkrét intézkedések révén fog hozzájárulni ehhez a célhoz. Eljött az idő; ki kell aknáznunk Európa teljes növekedési potenciálját, és hosszú távú jólétet kell biztosítanunk.” – Valdis Dombrovskis, a gazdaságért és a termelékenységért, valamint a végrehajtásért és az egyszerűsítésért felelős biztos””
Forrás:
A Bizottság a 2026. évi európai szemeszter őszi csomagjában felvázolja az EU versenyképességének fokozására irányuló prioritásokat; Európai Bizottság; 2025. november 25. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)
