„Ahogy a mesterséges intelligencia gyors ütemben alakítja át Európa gazdaságát, vagy felgyorsítja zöld törekvéseink megvalósítását, vagy aláássa azokat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) két új tájékoztatója azt vizsgálja, hogy a tudatos szakpolitikai irányítás miként biztosíthat kettős hozadékot, illetve hogyan kezelhetők e technológiák alkalmazásának kompromisszumai egy olyan időszakban, amikor a környezeti terheléseknek csökkenniük kell.
Az EEA Navigating Europe’s twin transition — opportunities and challenges of digitalisation in the green transition (Európa kettős átállásának irányítása — a digitalizáció lehetőségei és kihívásai a zöld átállásban) és Artificial intelligence and sustainable consumption in Europe (Mesterséges intelligencia és fenntartható fogyasztás Európában)című tájékoztatói szerint a digitalizáció és az MI mérhető környezeti előnyöket hozhat, amennyiben összhangba kerül a fenntarthatósági célkitűzésekkel.
A digitális technológiák javíthatják a környezeti adatok gyűjtését és elemzését, támogathatják a hatékonyabb ipari folyamatokat, lehetővé tehetik az intelligensebb energia- és közlekedési rendszereket, valamint a fogyasztási és beszerzési döntéseket az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású és erőforrás-hatékonyabb megoldások felé terelhetik.
A fogyasztói piacokon az MI képes lehet a döntések befolyásolására azáltal, hogy javítja a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat, és támogatja a fenntarthatóbb köz- és magánbeszerzéseket. Tágabb értelemben, az értékláncok egészében hozzájárulhat az ellátási láncok és a logisztika optimalizálásához is, elősegítve az alacsonyabb erőforrás-felhasználással járó eredményeket.
A tájékoztatók ugyanakkor hangsúlyozzák az MI és a digitalizáció átalakító jellegét. Gyorsan terjedő, rendszerszintű hatásokkal járó technológiákként átalakítják a gazdaságok működését, a fogyasztói döntések meghozatalát és az értékláncok szerveződését. Világos szakpolitikai irány nélkül ezek a változások az energia- és anyagigény növekedéséhez, az erőforrás-igényes üzleti modellek megerősödéséhez, a stratégiai függőségek elmélyüléséhez és a társadalmi egyenlőtlenségek súlyosbodásához vezethetnek. A hatékonyságjavulás önmagában ezért valószínűleg nem lesz elegendő az általános környezeti terhelések csökkentéséhez.
Az adatközpontok gyors bővülése önmagában is növeli az energia, a víz és a kritikus nyersanyagok iránti keresletet — amint azt az Artificial intelligence and sustainable consumption in Europe című tájékoztatóban bemutatott adatok is mutatják. A Navigating Europe’s twin transition című tájékoztató megerősíti ezt a képet: megállapítása szerint az adatközpontok, a hálózatok és az eszközök együttesen növekvő környezeti lábnyomot hoznak létre, amelyet a hatékonyságjavulás önmagában valószínűleg nem képes ellensúlyozni.
Az elemzés a fokozódó geopolitikai verseny, a gazdasági bizonytalanság és a stratégiai függőségek erősödésének időszakában jelenik meg. Ebben a környezetben a digitális technológiákra és az MI-re egyre inkább Európa versenyképességének, rezilienciájának és stratégiai autonómiájának központi tényezőiként tekintenek. Az EEA hangsúlyozza, hogy a kettős átmenet — vagyis a zöld és a digitális átállás együttes kezelése — ezért nem csupán környezeti, hanem stratégiai kihívás is, amely tudatos döntéseket igényel arról, miként irányítják és szabályozzák az innovációt.
A megállapítások különösen relevánsak azoknak a kulcsfontosságú uniós jogalkotási és szakpolitikai kereteknek a végrehajtása szempontjából, amelyek összekapcsolják a digitális átalakulást a fenntarthatósággal és a versenyképességgel. Ezek közé tartozik az uniós mesterséges intelligenciáról szóló rendelet, amely szabályokat állapít meg az MI-rendszerek fejlesztésére és használatára az EU egészében, valamint azok a tágabb uniós stratégiák is, amelyek a digitalizációt a gazdasági versenyképesség középpontjába helyezik, miközben megerősítik a zöld átállás célkitűzéseit.
Amint azt az EEA tájékoztatói kiemelik, a digitális politika, a fogyasztáshoz kapcsolódó intézkedések és a környezeti célkitűzések szorosabb összehangolása elengedhetetlen lesz annak biztosításához, hogy Európa digitális átalakulása támogassa a klímasemlegességet, az erőforrás-hatékonyságot és a hosszú távú rezilienciát.”
Forrás:
Europe must steer AI and digitalisation to support its green transition; European Environment Agency (EEA); 2026. május 5.
