„Az új kormány szerint nem maradhatnak torzók a Budai Várban: a félbemaradt építkezéseket költséghatékony módon fejeznék be, és új funkciókat is keresnek az érintett épületeknek. Két korábbi minisztériumi épület továbbra is kormányzati célokat szolgál majd, a Karmelitát pedig – amíg nem kap végleges funkciót – megnyitják a látogatók előtt. Ezen a hétvégén a korábbi Miniszterelnöki Kabinetiroda épülete is látogatható lesz.
Élőben jelentkezett be a miniszterelnök, Magyar Péter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter és Pósfai Gábor belügyminiszter a Budai Várból. Az esemény a Karmelita kolostor körüli kordonok elbontásával kezdődött, amelyet 2021-ban zárta el a gyalogosforgalmat az épület elől, majd bejelentették, hogy hétvégente ingyenesen látogatható lesz a kolostor, és ezen a hétvégén a korábbi Miniszterelnöki Kabinetiroda épülete is.
A Karmelita előtt tartott sajtóeseményen Magyar Péter és Vitézy Dávid a Budai Várban zajló, illetve már megvalósult kormányzati beruházásokról beszélt. Mindketten hangsúlyozták, hogy fölöslegesnek tartják a vári kormányzati negyed rekonstrukcióját, amely szerintük jelentős forrásokat vont el fontosabb fejlesztésektől, miközben társadalmi egyeztetés sem előzte meg a projekteket.
Vitézy Dávid arról beszélt, hogy a Nemzeti Hauszmann Program minden körülmények között megkapta a szükséges költségvetési forrásokat, még a Covid-járvány vagy a háborús veszélyhelyzet idején is. Szerinte miközben a várnegyed fejlesztéseire mindig jutott pénz, addig számos közlekedési, egészségügyi és szociális beruházás forráshiánnyal küzdött.
Városépítészeti szempontból Vitézy egyetért azokkal a kritikákkal, amelyek az úgynevezett „álműemlékek” létjogosultságát vitatják. Mint mondta, a kormány figyelmen kívül hagyta a szakmai kifogásokat, és nem folyt társadalmi vita sem a beruházásokról. A Honvéd Főparancsnokság példáját említve arról beszélt, hogy az épület valójában modern vasbeton szerkezet, amelyet historizáló homlokzattal burkolnak. Bár szerinte esztétikusabb sok más, a 20. század második felében emelt épületnél, problémásnak tartja, hogy valódi műemlékek mellé díszletszerű utánzatok kerülnek. „Ha egy értékes festmény mellé egy hamisítványt teszünk, az zárójelbe teszi az eredetit is” – fogalmazott.
Hozzátette: az is jól mutatja, hogy nem történeti épületről van szó, hogy belépve egy korszerű, A++ kategóriás irodaház fogadja a látogatót üvegliftekkel és modern lounge terekkel. Az épület 2025-re készült el.
A Zoboki Gábor és a ZDA Építésziroda tervei alapján megújult Karmelita kolostor felújításáról Magyar Péter beszélt. Felidézte, hogy az épület eredetileg kolostorként működött, később várszínház és vendéglátóhely is volt benne, miniszterelnöki irodaként azonban az Orbán-kormány előtt soha nem használták. Felidézte, hogy a Medgyessy-kormány idején a Sándor-palota lett a köztársasági elnök rezidenciája, ezt követően döntött úgy Orbán Viktor, hogy a szomszédos Karmelitát alakítják át miniszterelnöki irodává. Vitézy ehhez kapcsolódva megjegyezte: az épület eredetileg nem rendelkezett erkéllyel, azt a felújítás során alakították ki, amit sokan kritizáltak.
Vitézy a jelenleg is zajló Honvéd Főparancsnokság-projektről azt mondta: az egykori épületorzót jelentős kiegészítésekkel tervezte újjáépíteni az előző kormány, de a rekonstrukció nem az eredeti tervek szerint valósul meg. Nemcsak az anyaghasználat és a technológia modern, hanem az eredetinél kisebb tömegű épület készül, hogy ne vessen árnyékot a Karmelitára. Ezt Vitézy „őszintétlen eljárásnak” nevezte. Elmondása szerint a beruházásra még mintegy 60 milliárd forint van elkülönítve, és ezt a projektet is felülvizsgálják majd.
A József főhercegi palotáról azt mondta: az épületet teljes egészében újraépítették 21. századi technológiával. Eddig mintegy 75 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás történt, de szerinte ez az összeg sem lesz elegendő a befejezéshez. Jelenleg nincs végleges funkciója és elfogadott alaprajza sem; informális értesülések szerint az Alkotmánybíróságot tervezték ideköltöztetni. Vitézy közölte: ezt a beruházást is felülvizsgálják, és megvizsgálják, hogy kulturális vagy a nyilvánosság számára jobban hozzáférhető funkciót lehet-e találni az épületnek.
A Robert Gutowski Architects tervei alapján megújuló Budavári Palotával kapcsolatban Vitézy ismertette, hogy az első szárny építése megkezdődött, a történeti palotát szerkezetig visszabontották, azonban a továbbépítéshez a leköszönő kormány már nem biztosított forrást. A projekt jövőjéről az új kabinet dönt majd. Becslése szerint a rekonstrukció befejezése mintegy 500 milliárd forintba kerülne. Vitézy szerint a Budai Vár fejlesztéseire összességében már 500–1000 milliárd forint közötti összeget költöttek el vagy kötöttek le, közelebb az ezermilliárdos nagyságrendhez.
Mi lesz a félbemaradt beruházásokkal?
Magyar Péter arról beszélt, hogy a kormány áttekinti a Budai Várban található valamennyi állami beruházás – a már felújított, az elkészült és a jelenleg is építés alatt álló épületek – jövőbeli funkcióját. Vizsgálják azt is, hogy az ingatlanok milyen kulturális vagy közösségi célokra hasznosíthatók. A miniszterelnök szerint a döntéseket társadalmi és szakmai konzultáció előzi majd meg, és több lehetséges koncepció is felmerülhet.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a félbemaradt projektekből nem maradhatnak „torzók”: a kormány költséghatékony módon szeretné befejezni az elkezdett beruházásokat. Felidézte, hogy nemcsak a Budai Várban zajlanak nagyszabású fejlesztések: a Kossuth téren már a befejezéséhez közeledik a Kúria épületének rekonstrukciója (Archikon), miközben folyamatban van az egykori Földművelésügyi Minisztérium (Archikon) újjáépítése is. Ezek sorsát szintén felülvizsgálják, de a döntések nem egyik napról a másikra születnek majd meg.
Magyar Péter bejelentette azt is, hogy a korábbi Belügyminisztérium épületében továbbra is a Belügyminisztérium működik majd. Megerősítette korábbi kijelentését is, miszerint az általa „propagandaminisztériumként” emlegetett épületbe a Szociális és Családügyi Minisztérium költözik.
A kormányfő a kormányzati átadás-átvétel kapcsán arról beszélt: valamennyi beruházást kivizsgálnak, és amennyiben túlárazást állapítanak meg, annak jogi következményei lesznek. Közölte: már megkezdték a korábbi Belügyminisztérium eladott épületének vizsgálatát is, és megpróbálják azt valamilyen módon visszaszerezni közösségi célokra.
Vitézy Dávid hangsúlyozta: egyetlen kivitelező sem számíthat arra, hogy a félbemaradt projektek miatt nyomást tud gyakorolni a kormányra. Mint mondta, minden szerződést átvilágítanak, és szükség esetén szerződést is bontanak, mert egy beruházást más kivitelező is be tud fejezni.
Az immár kilenc éve zárva tartó Iparművészeti Múzeum felújításáról Vitézy azt mondta: Magyarország öt legfontosabb műemléki épületének egyikéről van szó, amelyet az elmúlt években olyan állapotba hagytak leromlani, hogy műemléki értékei is veszélybe kerültek. Kritikával illette ugyanakkor a jelenlegi terveket, amelyek szerinte „álhistorizáló” módon, Lechner Ödön stílusát utánozva egészítenék ki az épületet egy új szárnnyal. Elmondta: ezt a beruházást is átvilágítják, rövid távon pedig legalább az épület további károsodását szeretnék megállítani. A teljes rekonstrukciót és az új épületszárny megépítését hosszabb, több lépcsős folyamatként képzelik el.”
Forrás:
Új részleteket ismertetett a kormány a félbemaradt budavári építkezések jövőjéről; Építészfórum; 2026. május 15.
