„Az MI-hivatal számos ülést és munkaértekezletet hívott össze, hogy összegyűjtse az érdekelt felek visszajelzéseit a mesterséges intelligencián alapuló tartalmak jelölésére és címkézésére vonatkozó, hamarosan elkészülő gyakorlati kódex harmadik és végleges tervezetének megalapozása érdekében.
Az elnöknek és alelnöknek kinevezett független szakértők felelősek a kódex megszövegezéséért. Az üléseken a mesterségesintelligencia-értéklánc azon érdekelt felei vettek részt, akik részt vettek a gyakorlati kódex kidolgozásának folyamatában. Ezek közé tartoznak a generatív MI-rendszerek és -modellek szolgáltatói, a jelölési és észlelési eszközök technológiai szolgáltatói, az ipar képviselői, a civil társadalmi szervezetek és a tudományos szakértők.
Az 1. munkacsoport ülése
A szolgáltatók jelölési és észlelési technikáival foglalkozó munkacsoport (WG1) 2026. március 16-i ülése a mesterséges intelligencián alapuló tartalmak átláthatóságára vonatkozó gyakorlati kódex második tervezetének 1. szakaszára összpontosított. Az ülés célja az volt, hogy az elnökök és az alelnökök ismertessék a felülvizsgált szakaszt, válaszoljanak az érdekelt felek kérdéseire, és lehetőséget biztosítsanak az érdekelt felek számára a visszajelzések megosztására. A vita középpontjában a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalomra vonatkozó jelölési és észlelési kötelezettségek álltak, beleértve a felülvizsgált többrétegű megközelítést, a szolgáltatóknak a észlelhetőség, a műszaki megvalósíthatóság, az összehasonlító teljesítményértékelés, a megfelelési keretek biztosításában betöltött szerepét, valamint a harmadik fél által végzett értékelések esetleges alkalmazását. Az érdekelt felek eltérő véleményeket fogalmaztak meg az előíró jelleg szintjével, a kötelező és az önkéntes intézkedések közötti egyensúllyal, valamint a kockázatalapú megközelítés relevanciájával kapcsolatban. Az ágazat képviselői felhívták a figyelmet a megfelelési terhekkel, az innovációval és a műszaki megvalósíthatósággal kapcsolatos aggályokra, míg a civil társadalom és a tudományos szereplők hangsúlyozták, hogy meg kell őrizni a kódex hatékonyságát, és szilárd biztosítékokat kell biztosítani a nyilvánosság és a polgárok érdekében.
A 2. munkacsoport ülése
A mélyhamisítással és a mesterséges intelligencián alapuló egyes szövegek alkalmazók számára történő közzétételével foglalkozó munkacsoport (WG2) 2026. március 17-i ülése a mesterséges intelligencián alapuló tartalmak átláthatóságára vonatkozó gyakorlati kódex második tervezetének 2. szakaszára összpontosított. Az ülés célja az volt, hogy az elnökök és az alelnökök ismertessék a felülvizsgált szakaszt, válaszoljanak az érdekelt felek kérdéseire, és lehetőséget biztosítsanak az érdekelt felek számára a visszajelzések megosztására. A vita középpontjában a deepfake-ekre vonatkozó közzétételi kötelezettségek és a generatív MI-rendszerek alkalmazóira vonatkozó, mesterséges intelligencián alapuló bizonyos szövegek álltak. Különösen az eredetmegjelölésre, a felhasználóra néző címkékre, az arányosságra, a műszaki megvalósíthatóságra, az irányítási intézkedésekre, a szerkesztői ellenőrzésre és az egységes uniós címke kidolgozására összpontosított. A résztvevők általánosságban üdvözölték a második tervezet nagyobb rugalmasságát, ugyanakkor eltérő véleményeket fogalmaztak meg a megfelelő szintű részletességgel és előíró jelleggel kapcsolatban. Az ágazati érdekelt felek felhívták a figyelmet a megfelelési terhekkel, az innovációval, a biztonságos kikötőkkel és a címkefáradtsággal kapcsolatos aggályokra, míg a civil társadalom és a tudományos szereplők hangsúlyozták, hogy egyértelmű, hozzáférhető és időben történő közzétételre, erősebb irányítási mechanizmusokra, valamint a platformok és a szabályozási keretek közötti következetességre van szükség.
Munkaértekezletek
A munkacsoporti üléseken kívül 3 további munkaértekezletet szerveztek a kódex (PDF) kidolgozási folyamatának résztvevőivel és megfigyelőivel. A munkaértekezletek során az elnökök és az alelnökök megválaszolták az előzetesen feltett kérdéseket.
A 2. munkacsoport munkaértekezlete
2026. március 23-án a második munkacsoport munkaértekezletén megvizsgálták a deepfake és egyes mesterséges intelligencia által generált szövegek címkéinek tervezésével, elhelyezésével és felhasználói tesztelésével kapcsolatos végrehajtási kérdéseket. A megbeszélés középpontjában a közzétételek láthatósága és hozzáférhetősége, egy uniós ikon kifejlesztése, a belső megfelelési folyamatok és a harmadik felekkel való együttműködés állt. A résztvevők hangsúlyozták, hogy egyértelmű, inkluzív és működőképes címkézési gyakorlatokra van szükség, ugyanakkor egyensúlyt kell teremteni a tényleges átláthatóság, a rugalmasság, a jogi egyértelműség, valamint az alkalmazókra és a szolgáltatókra nehezedő megfelelési terhek között.
Munkacsoport – 1. munkaértekezlet
2026. március 26-án az 1. munkacsoport munkaértekezletén megvizsgálták a Vámkódex 1. szakasza szerinti felülvizsgált jelölési és felderítési intézkedések végrehajtásával kapcsolatos technikai megfontolásokat. A megbeszélés középpontjában a többrétegű és multimodális jelölés megvalósíthatósága, a metaadatok szerepe, a nyilvános és biztonságos vízjelek, a vízjelek lehetséges alternatívái, valamint a különböző tartalmi módokon átívelő észlelési mechanizmusok álltak. A résztvevők hangsúlyozták, hogy szilárd, interoperábilis és technológiailag megvalósítható megoldásokra van szükség, ugyanakkor egyensúlyt kell teremteni az átláthatósági célkitűzések, a jogi hatály, a kkv-k megfelelési terhei és az innovációs megfontolások között.
Közös munkaértekezlet – 1. munkacsoport és 2. munkacsoport
2026. március 27-én az 1. és a 2. munkacsoport közös munkaértekezletén megvizsgálták a jelölési és címkézési kötelezettségek, valamint az 50. cikk szerinti horizontális követelmények közötti kölcsönhatásokat. A résztvevők áttekintették, hogy a géppel olvasható jelölések, a származásra vonatkozó adatok, a látható címkék és az egész EU-ra kiterjedő ikon hogyan működhetnének együtt az MI-értéklánc átláthatóságának támogatása érdekében. A megbeszélés középpontjában a szabványosítás és a rugalmasság, a hozzáférhetőség és a felhasználói élmény közötti egyensúly, az egyéb uniós szabályokkal, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal való koordináció, valamint a kkv-kra és az alkalmazókra nehezedő aránytalan terhek elkerülésének szükségessége állt. Szorgalmazták továbbá a szereplők közötti szorosabb koordinációt a következetes, inkluzív és hatékony közzététel biztosítása érdekében, megőrizve ugyanakkor az innovációt és a jogi egyértelműséget.
A magatartási kódex harmadik és egyben utolsó tervezete
Az érdekelt felektől az ülések során kapott valamennyi visszajelzés, valamint a további írásbeli észrevételek információkkal szolgálnak majd a gyakorlati kódex harmadik és végleges tervezetéhez, amelyet várhatóan június elején tesznek közzé.
Töltse le az alábbi ülések jegyzőkönyveit.
Letöltések
Meeting working group 1 – 16 march
Meeting working group 2 – 17 march
Workshop working group 1 – 26 march
Forrás:
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály átláthatósági gyakorlati kódexe – a munkacsoportok üléseinek harmadik fordulója; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2026. május 22. (Uniós gépi fordítás, az eredeti változat elolvasható itt.)
