Skip to main content

11. szám, szeptember 27.




11. hírlevél – eGov Kft.


eGov Hírlevél – 11. szám, 2010. szeptember 27.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Járások minisztériuma

“A tervezett közigazgatási reformok egyrészt megkönnyíthetik és felgyorsíthatják az állampolgárok hivatali ügyintézését; összevonnák és összehangolnák a széteső regionális, megyei hivatalok munkáját; és nem utolsósorban felélesztenének mára elfelejtett, ezeréves magyar közigazgatási hagyományokat, amelyek a mai kívánalmakkal összehangolva a jövőben is működőképesek lennének.”

A cikk összefoglalóan értelmezi a területi közigazgatás átszervezésével kapcsolatos kormányzati törekvéseket, a megye és a járás szerepét az új rendszerben (különösen a hagyományos szerepük alapján).

Forrás:
Járások minisztériuma, Mandiner blog, Rajcsányi Gellért, 2010. szeptember 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gúzsba kötve keringőzni

„A húszesztendős magyar önkormányzati rendszer sok szempontból és sokféleképpen értékelhető. Az inga manapság a „minden rossz” irányában mozdult el, bár emlékezhetünk azokra az értékelésekre, amelyek korábban közpolitikai sikerágazatnak, az államháztartási reformok etalonjának tartották az új önkormányzati rendszert. A helyhatóságok mindennapi működésében láthatóvá válnak az 1990 utáni demokráciánk működésének jó és kevésbé jó oldalai…A jövő felé tekintve fel kell tenni a kérdést: megbukott az önkormányzatiság? Azt gondolom, a „magyar modell” története nem a decentralizáció csődje, sokkal inkább a konfliktusokkal szembe nem néző közpolitikáé. A közpolitika folyamatosan elhárította azokat a döntéseket, amelyek az ország modernizációját, felzárkózását segíthették volna. A döntések helyett inkább maga előtt tolta a problémákat, és ezzel mintegy „konténerekbe” gyűjtötte a konfliktusokat. Az önkormányzati rendszer válsága csupán azt jelzi, hogy az egyik konténer megtelt.”

Forrás:
Gúzsba kötve keringőzni, Vígvári András, Népszabadság, 2010. szeptember 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jogalkotás a néppel: készül a törvény

„A közigazgatási és igazságügyi tárcánál már fogalmazzák az úgynevezett részvételi törvényt: e szerint januártól a kormány minden egyes törvényjavaslatáról lesz társadalmi konzultáció. Ez a 2011-es költségvetést nem érinti.
Nyílt konzultációt folytat a társadalommal a kormány minden egyes tervezett törvényjavaslatáról, „még messze a parlamenti vita előtt”. Az erről szóló jogszabályt, a „részvételi” törvényt ősszel az Országgyűlés elé terjeszti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, s januártól már alkalmazzák is.
Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára lapunknak megerősítette: kellő időben, még mielőtt a kormány elé kerülne egy törvényjavaslat, azt nyilvánosságra hozzák az egyes minisztériumok honlapján, indoklással együtt. Az így nyilvánosságra hozott elképzelésekhez-tervezetekhez mindenki hozzászólhat, azokat észrevételezheti, civil szervezetek, érdekképviseletek, egyházak, kamarák, de bármelyik állampolgár is.
A konzultációnak a miniszterek lesznek a felelősei. Minden tárca stratégiai partnerségi megállapodásokat köt kamarákkal, érdek-képviseleti szervezetekkel, egyesületekkel, szövetségekkel, mindazokkal, akik a legjobban tudják képviselni az adott ágazatot. Ezt a már meglévő együttműködést intézményesíti a „részvételi” törvény. – A Humán Erőforrás Minisztériumának például a gyógyszerészkamara, a nemzetgazdasági minisztériumnak az iparkamara lesz a stratégiai partnere – ezekkel a szervezetekkel nemcsak „e-maileznek”, hanem intenzív, szóbeli egyeztetéseket is folytatnak a „partner”-tárcák – mondta Rétvári Bence…
Az új társadalmi egyeztetésről szóló úgynevezett részvételi törvény megalkotása azért is vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette a jogalkotásról szóló törvényt. Abban ugyanakkor mindössze két mondat szerepelt arról, hogy a fontosabb törvényjavaslatokat társadalmi vitára kell bocsátani. Most a jogalkotási törvénnyel párhuzamosan terjesztik a T. Ház elé a részvételi törvényt.
– A két jogszabály olyan, mint „két testvér” – fogalmazott lapunknak Rétvári Bence, megerősítve: az újfajta társadalmi egyeztetés rendszere a nemzeti konzultáció része.”

Forrás:
Jogalkotás a néppel: készül a törvény, Csuhaj Ildikó, Népszabadság, 2010. szeptember 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A magyar közigazgatás szervezetének vázlata 1941. végén


Magyary Zoltán és munkatársai elkészítették az akkori magyar közigazgatás szervezeti ábráját. Az ábra megtekinthető az eredeti bejegyzésben, a webhelyünkön.
Forrás:
ReGeneráció blog

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szalai Annamária a szabályozásról

“Internetszabályozás – ahányszor kiejtik ezt a szót, kezdődik a hangulatkeltés – mondta Szalai, aki szerint a magyar gyakorlat túlzottan liberális…Nem új normák keletkeznek, hanem a normák kiterjesztéséről van szó.”

“Létezik eszköz arra, hogy a káros tartalmak elérését letiltsák az internetről – jelentette ki Szalai Annamária az MTV Ma reggel című műsorában. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének szavai utalhatnak arra, hogy a kormány harcot indít a különböző radikális oldalak, például a korábban már sok problémát okozott kuruc.info ellen. Szalait egyébként a Közép-Európai Szabályozó Hatóságok Fóruma után kérdezték a világhálóról. Mint mondta: a lekérhető tartalmak szabályozására vonatkozik Európai Uniós előírás, amelyeket hazánk jogrendjébe be kellene illeszteni. A fontos szabályozandó területek közé sorolta például a gyűlöletkeltés elleni fellépést, illetve a kiskorúak védelmét. Megemlítette, hogy az Egyesült Államokban is van törvény arra, hogy nyilvános számítógépekről ne lehessen elérni gyermekekre káros tartalmakat. Nem a bloggerek – vagy általánosságban az internet – szabadságának a korlátozásáról, hanem bizonyos normák betartásáról van szó – állította. Ami offline tilos, az online is legyen tilos – mondta végül…A Közép-Európai Szabályozó Hatóságok Fóruma, amelynek ülésén Szalai is részt vett, 2009 végén jött létre. Tagjai: Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia és Szlovákia.”

Forrás:
Szalai: nem keletkeznek új normák, Magyar Televízió, 2010. szeptember 24.
Szalai újabb rohamot indít a kurucok ellen?, Népszava, 2010. szeptember 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Első fecske? A Dereguláció.hu közösségi portálról


Az új egészségügyi vezetés mintaszerű kezdeményezést indított. Dereguláció.hu néven olyan közösségi portált hívott életre, amely az egészségügyben dolgozók számára biztosít lehetőséget arra, hogy a munkájukat gúzsba kötő értelmetlen, felesleges, rossz szabályozás problémáit megbeszélhessék, megoldási javaslatokat fogalmazhassanak meg, értékelhessék ezeket (és egymás hozzászólásait is). Az ígéret szerint “A honlapot az egészségügyi közigazgatás vezetése, a jogalkotásért felelős szakmai csapat is használja majd, a problémafelvetések szabályozottan, szerkesztve eljutnak hozzájuk is, és a megoldások megtalálásában aktív partnereink lesznek.” A honlapot még egyetemi oktatóként jegyezte be a területért felelős államtitkár. Vizuális megvalósítása a magyar webes világban megszokottól üdítően elütő, és különös igaz ez, ha a közigazgatási webhelyek szokásos kinézetével vetjük össze. A lényegre összpontosító, a működési célokat szolgáló, nem túlbonyolított, de vizuálisan vonzó megoldású honlap. Nagyban hasonlít (nyilván a hasonló működési elvek folytán) a népszerű Stack Overflow és más közösségi, informatikai webhelyek világára.
Forrás:
Dereguláció

Vissza a tartalomjegyzékhez

A közigazgatási informatika kezdetei


Az újságcikk keretei között áttekintést kapunk a hazai közigazgatási informatikai kezdeményezésekről, kezdve az 1950-es évek második felétől, amikor az első magyar számítógépeket megépítették. Bemutatja a vállalatokat, jellegzetes közigazgatási alkalmazásokat, meghatározó központi programokat.

“A közigazgatási informatika kezdetének áttekintése jelzi, hogy egy hosszantartó folyamatról van szó, az informatizálás első lépései évtizedekkel ezelőtt kezdődtek. Indokolt visszagondolni ezekre az évtizedekkel korábbi lépésekre , mert ezek nyitottak utat és teremtettek lehetőséget a közigazgatási informatika későbbi eredményeihez , hozzájárulva ezáltal a ma időszerű e-közigazgatás, e-kormányzat, e-önkormányzat stratégiák megfogalmazásához és megvalósításához.”

Forrás:
A közigazgatási informatika kezdetei, Jegyző és Közigazgatás, Dr. Varga Lajos, 2010/2, április 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Bírósági ítéletek az Interneten

„Az ítéletek interneten történő közzététele 2007. július elsejétől kötelező. Az erről rendelkező törvény azonban több kivételt is megállapít, így például nem kell feltölteni az ítéletet akkor, ha az ügyben valamelyik ítélőtábla vagy a Legfelsőbb Bíróság nem járt el. Így viszont az ítéletek többsége, köztük közérdeklődésre számot tartó ítéletek sem ismerhetők meg…
Ha fenn is van a keresett ítélet az interneten, a határozat megtalálása rendkívül nehéz. A törvény előírja, hogy a határozatok közötti keresés lehetőségét biztosítani kell, ezt azonban a jelenlegi megoldás csak a legminimálisabb szinten teljesíti. A keresési feltételek használhatatlanok, az eredmények ömlesztve kerülnek megjelenítésre, valamennyi dokumentumnak ugyanaz (anonim.rtf.) a neve. Konkrét ítélet keresését nehezíti továbbá, hogy ügyszámot nem lehet megadni. Aki pedig egy törvényi rendelkezés gyakorlatát szeretné keresni, az megkapja a találatok között azokat az ítéleteket is, amelyekben az ítélet átvette az ügyvéd által tévesen megjelölt törvényi hivatkozást is. A különböző cd- vagy dvd-alapú jogtárak gyakorlott használói is órákat kell, hogy eltöltsenek egy-egy ítélet megtalálásával.

A tárgyszavas keresést nehezíti, hogy a határozatokban éppen az azonosítható elemeket törölték ki, de ez teljesen helyénvaló. A nyilvános közzététel célja nem az, hogy egyes perre kényszerült személyek ügyén csámcsogni lehessen, hanem az, hogy az ítélkezés társadalmi kontrollja, a jogszabályok egységes alkalmazásának vizsgálata megvalósuljon. Az ítéletek anonimizálása szinte kivétel nélkül megfelel a követelményeknek, sőt néhány esetben túl is lőttek a célon.

Összességében elmondható, hogy a bírósági ítéletek nyilvánosságra hozatalának első szabályozása nagy lépés volt az igazságszolgáltatás társadalmi kontrollja felé, az adatvédelmi szempontokat a bíróságok messzemenőkig figyelembe veszik, de a kereshető határozatok szűk köre és a keresés nehézsége miatt a bírósági határozatok internetes gyűjteménye nem tölti be megfelelően a funkcióját.”

Forrás:
Jogkereső, Tóth Balázs Gergely, Joghézag blog, 2010. szeptember 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elkészült az IKT stratégia tervezete


Az Informatikai Vállalkozók Szövetségének 17. MENTA konferenciáján bemutatták a készülő stratégia tervezetét az Infokommunikációs Államtitkárság vezetői.

„Vasváriné dr. Menyhárt Éva előadásában egyrészt vázolta, hogy az IVSZ júliusi konferenciája óta milyen lépéseket tettek az akkor meghatározott területeken (hosszú távú stratégia kidolgozása, széles sávú szakpolitika, spektrumgazdálkodás, nemzetközi IKT politika, audiovizuális kultúra különös tekintettel a digitális átállásra, postaliberalizáció, innováció az IKT-ban), majd ismertette az IKT program vázát…
A stratégia három csomópontja
Az IKT stratégiában három fő csomópontot határoztak meg: az egyik maga az állampolgár, akinél az életminőség javítása a cél, a másik maga az állam, amelyet a fejlett technológiák révén hatékonyan és bürokráciamentesen kell működtetni, a harmadik pedig a versenyszféra, amelynek a versenyképességét, a fejlődőképességét kell biztosítani. A legfontosabb – hangsúlyozta a helyettes államtitkár – kitűzni a célt, és ahhoz igazítani az egyéb elemeket, illetve annak megfelelően kialakítani a partnerséget az érintett felekkel. Vasváriné dr. Menyhárt Éva bemutatta a mintegy 80 oldalas és több mint ötven témakört felölelő IKT stratégia szerkezetét is. Minden témakörnél rögzítik a jelenlegi helyzetet, meghatározzák a 2014-ig elérendő stratégiai célt, és ehhez hozzárendelnek egy intézkedési lehetőséget. Kiemelte, hogy a társadalmi vita során akár a témakörök bővítésére is van lehetőség, hogy a végleges stratégia valóban teljes körű legyen…
Olcsóbb államot informatikával
Vályi-Nagy Vilmos helyettes államtitkár, aki az egységes kormányzati infrastruktúra fejlesztéséért és üzemeltetéséért is felel, előadásában a hatékony állami működést vázolta. Felvázolta azt a koncepciót, amely a kormányzat tervei szerint egyszerre teszi hatékonyabbá (például egyablakos ügyintézés), olcsóbbá (például központosított üzemeltetés) az elektronikus ügyintézést, valamint az emögött működő teljes infrastruktúrát, hogy az például az adatvédelmi törvénnyel teljes mértékben összhangban legyen.
Fejlesztések a hazai vállalatokkal karöltve
Vályi-Nagy felvázolta azokat a lépéseket is, amelyek ehhez szükségesek. Meg kell teremteni az intézményeken belüli kompatibilitást, ami lehetővé teszi a hatékonyabb alkalmazásfejlesztést. Ezzel összefüggésben az adatkezelésben is módosításokra van szükség: mindenekelőtt egységesíteni kell a nyilvántartott törzsadatokat, valamint az állampolgárokhoz tartozó azonosítókat csak egy helyen, annál a szervezetnél kell és szabad nyilvántartani, amely annak az adatnak a kezelésére jogosult, ahonnan szükség esetén természetesen más szervezet is lekérheti. Ezzel a helyettes államtitkár szerint csökken például az állam adatbázis-igénye, és az üzemeltetés is olcsóbbá válik. A felszabaduló forrásokat pedig fejlett alkalmazások és szolgáltatások fejlesztésére lehet fordítani. Vályi-Nagy szerint ennek megvan a személyi oldala is: felkészült szakembergárdát kell kialakítani, és elengedhetetlen a folyamatok szabályozása. Egységes szabályrendszert és projektvezetési módszertant kell kialakítani, és központilag kell menedzselni a fejlesztéseket, mert csak ez biztosítja a párhuzamosságok kiküszöbölését. Ugyanakkor a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kormányzat nem akar saját fejlesztői központot kiépíteni a fejlesztési feladatok kivitelezésére, hanem a hazai KKV-k és nagyvállalatok szakértelmét kívánják igénybe venni.”

Forrás:
MENTA: Elkészült az IKT stratégia tevezete, Computerworld, 2010. szeptember 16.
Az infokommunikációs iparág jövője, Vasváriné Dr. Menyhárt Éva helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előadása (bemutató pdf-ben)
Honnan-Hová? Kormányzati informatikai Stratégia, Vályi-Nagy Vilmos helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztériu (bemutató pdf-ben)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Új-Zéland két optikai szálat akar háztartásokként


Az optikai hálózatokért felelős új-zélandi állami vállalat (Crown Fibre Holdings) bejelentette, hogy az új, országos Rendkívüli Sebességű Hálózat kiépítése során minden háztartásba két optikai szálat fognak elvezetni. Meg kívánják változtatni a piacot azzal, hogy az extra kapacitással a szolgáltatók arra lesznek kényszerítve, hogy ne a háztartásokért versenyezzenek, hanem a háztartásokon belül a fogyasztók döntéséért (vagyis a fogyasztó nem lesz egyetlen szolgáltatóhoz kötve). Technikailag ez négy szolgáltatás csatlakozási pontot fog jelenteni. Egy felvázolt forgatókönyv szerint így lehetséges lesz az, hogy egy cég fizesse az alkalmazottak internetes kapcsolatát, és egy másik csatlakozási ponton pedig más szolgáltatásokat (például IPTV) lehet igénybe venni, az alkalmazott által fizetve.

A Rendkívüli Sebességű Hálózat kezdeményezés célja az, hogy tíz éven belül a háztartások 75 százalékába eljuttassa a nagyon gyors széles sávú összeköttetést. Ez úgy fog megvalósulni, hogy az állam az említett vállalatán keresztül 1,5 millárd új-zélandi dollárt fektet be, a magáncégek befektetései ehhez az összeghez kapcsolódnak.
Alapelvei:

  • nyílt hozzáférés – fellépés az infrastrukturális monopólium ellen;
  • pénzügyileg önnfenntartó módon kell működnie;
  • a befektetési időszak elején nem törekednek kereskedelmi haszonra;
  • hosszabb távon viszont elvárják, hogy sikeres üzleti vállalkozásként működjön.

Forrás:
NZ wants 2 fibres, not 1, to the home, Josh Taylor, ZDNet.com.au , 2010. szeptember 17.
Crown Fibre Holdings és a webhelye
Ultra-Fast Broadband Initiative

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hogyan pusztítsunk el egy ipari civilizációt néhány könnyű lépésben?


Először július jelezték azt a nagyon fejlett számítógépes féregprogramot, amely a szakértőktől a Stuxnet nevet kapta. Kezdetben Iránban okozott problémákat, de jelezték már Pakisztánból, Indonéziából és Indiából is. Nem egy szokványos számítógépes kártevőről van szó. Mérete 500 megabyte, négy addig nem ismert MS Windows programhibát kihasználva vette át az uralmat a megtámadott személyi számítógépek felett. Ehhez lopott digitális azonosítókat alkalmazott, álcázta magát, végül a kezelők személyi számítógépét bázisul használva megváltoztatta a folyamatirányító szoftverek működését, saját kódját ültetve be. A szakértők szerint kifejezetten meghatározott ipari folyamatszabályzó rendszerek megfertőzésére tervezték. Egészen pontosan a Siemens cég bizonyos rendszereit keresi. Nagy valószínűséggel az iráni atomipar létesítményei voltak a célpontjai. Iráni közlés szerint 30.000 internetes címet fertőzött meg. Vélhetően a megcélzott létesítményen dolgozó külső szállító szakemberének az USB-eszköze volt a fertőzés hordozója. A program szándékosan nem terjeszti magát a szervezetek belső hálózatán, hogy csökkentse a felfedezés lehetőségét. Az iráni atomprogram problémáit számos szakértő ma már a Stuxnet hatásának tulajdonítja. A program fejlettsége, a kifejlesztéséhez szükséges ismeretek bonyolultsága, a célpontok nagyon specifikus jellege miatt a szakértők kizárják, hogy a szokásos vírusírói körből kerültek volna ki a szerzői. Minden arra utal, hogy állami szervezetek tevékenységének eredménye.

Az igazán aggasztó a jelenség maga, az elektronikus hadviselés újabb eszközének megjelenése. Minden államnak fel kell készülnie arra, hogy kritikus ipari létesítményeit (vegyipar, elektromos hálózatok, erőművek stb.) ilyen típusú támadás érheti.
Forrás:
Software [In]security: How to p0wn a Control System with Stuxnet, Gary McGraw, InformIT, 2010. szeptember 23.
Exploring Stuxnet’s PLC Infection Process, Nicolas Falliere, Symantec, 2010. szeptember 21. (technikai elemzés)
Was Stuxnet built to attack Iran’s nuclear program?, Robert McMillan, Computerworld, 2010. szeptember 21.
How to plan an industrial cyber-sabotage operation: A look at Stuxnet, Robert McMillan, CSO blog, 2010. szeptember 21.
Stuxnet is a directed attack — ‘hack of the century’, Ralph Langer, 2010. szeptember 16-22. (német szakértő, aki a visszafejtő elemző munkát elvégezte)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tizenöt helyett öt megabit is jó lesz?

„Három év múlva az unióban mindenhol elérhetővé kell tenni az internetet, és 2020-ra mindenkinek legalább harminc megabites hozzáférést kell adni. Ezt találta ki az Európai Bizottság, hogy fellendítse az EU informatikai és távközlési piacát, de már most megjósolható, hogy nem fog könnyen összejönni. Legutóbb például még az volt a terv, hogy Európa 2010-re eléri a teljes lefedettséget, amit most tíz évvel kitoltak, és bőven akadnak, akik szívesen megtorpedóznák az egészet.
Mindent nem adunk!
Detlef Eckert, az információs társadalomért felelős bizottsági képviselő szeptember 23-án Budapesten is ismertette az uniós terveket, amikkel a hazai szolgáltatók például csak részben értettek egyet. A Magyar Telekom képviselője már nem is teljes lefedésről, hanem relatív célokról beszélt. Szerinte valami olyasmit kéne meghatározni, hogy az adott ország öt százalékponttal növelje a lefedettséget, amit nehéz másképp értelmezni, mint hogy a Magyar Telekom nem gondolkozik száz százalékban. Ezzel el is érkeztünk a lényeghez: a távközlési szolgáltatók többsége most sem ad az ügyfeleinek százszázalékos terméket…
Stratégia
Visszatérve az uniós célokra, Detlef Eckert budapesti előadása után Tóth László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője megígérte, hogy növelni fogják Magyarországon a széles sávú lefedettséget. A kormányzati informatikai és hírközlési stratégia októberben jelenik meg, és ennek fontos része a nemzeti hálózat, amely elsősorban a kormányzati és közintézményi hálózatokat egységesíti, de lehetőséget ad arra is, hogy a lefedetlen települések ezen kapjanak széles sávú elérést.
Egyelőre nem tudjuk, hogy csak a lefedetlen területekkel foglalkoznak-e, vagy a lefedett területeken is javítanák a széles sáv minőségét, hogy ne csak szolgáltatói ígéretekben érjük el az EU által megálmodott harmincmegás sebességet, hanem a valóságban is.”

Forrás:
Tizenöt helyett öt megabit is jó lesz?, Tóth Balázs, Index.hu, 2010. szeptember 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közös, uniós megközelítés az Újgenerációs Hozzáférési Hálózatok számára


2010. szeptember 20-án az Európai Bizottság Ajánlást fogadott el az Újgenerációs Hálózatokhoz való szabályozott hozzáférésről. Ez a nemzeti szabályozó hatóságok számára rendezi el, hogy hogyan szabályozzák a hozzáférését a rendkívüli sebességű optikai hálózatokhoz (NGA hálózatok).

Elsőnek, bár nem lesz kedvezményes eljárás a domináns cégek számára, a száloptikai hálózatokhoz való hozzáférés árának szabályozása teljes mértékben tükrözni fogja a befektetési kockázatokat, lehetővé fogja tenni a befektetők számára, hogy vonzó nyereségre tegyenek szert.

Másodszor, a nemzeti szabályozó hatóságoknak rendelkezniük kell a hozzáférés problémáit orvosoló teljes eszköztárral. Ebből kell kiválasztaniuk, a nemzeti piac körülményeinek ismeretében, a megfelelő eszközöket a piacra való bejutás és az infrastruktúra alapú verseny ösztönzésére.

Harmadszor, a száloptikai kábeles környezetben az ex ante szabályozásnak tükröznie kell az egyes piacok és területek különbözőségeit a verseny feltételeit illetőleg (vidék és város). Ahol a verseny erős (kábeles szolgáltatók és a jövendő mobil Internet) ott a szabályozásnak is kevésbé kell szigorúnak lennie.

Végül az Ajánlás erőteljesen támogatja a közös befektetési megállapodásokat az Újgenerációs Hálózatok területén és megengedi, hogy alacsonyabb hozzáférési árakat állapítsanak meg a száloptikás előfizetői hurokhoz, hosszú távú elkötelezettségért vagy mennyiségi szempontokért cserében.

Az ajánlások az ugyanezen a napon elfogadott szélessávú intézkedéscsomag (IP/10/1142) részét képezik.

Forrás:
EU: European Commission sets out common EU approach on ultra-fast broadband networks, ePractice.eu, 2010. szeptember 23.
Comission Recommendation of 20.9.2010 on regulated access to Next Generation Access Networks (NGA), {SEC(2010) 1037}, Európai Bizottság, 2010. szeptember 20. (pdf)
Digitális menetrend: A Bizottság intézkedéseket tervez a gyors és nagyon gyors szélessávú internet-hozzáférések kiépítéséért Európában, IP/10/1142, Európai Bizottság, 2010. szeptember 20.
Digital Agenda: Commission measures to deliver fast and ultra-fast broadband in Europe – what would they do for me?, MEMO/10/426, Európai Bizottság, 2010. szeptember 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Alapvető változások az amerikai Internet világában?


Két új fejlemény is érdekes változásokat ígér. Az Egyesült Államok rendőri erőinek és nemzetbiztonsági szolgálatainak tisztviselői mélyreható szabályozást készítenek elő, melynek célja, hogy megteremtsék az egyre inkább az Interneten bonyolódó kommunikáció lehallgathatóságának jogi és technikai feltételeit. Az a cél, hogy minden szolgáltató (titkosított elektronikus levelezés szolgáltatója, társashálózati helyek – pl. Facebook, egyenrangú üzenetküldés – pl. Skype) műszakilag képes legyen arra, hogy a jogilag megfelelő lehallgatási utasítást teljesíteni tudja. Ennek része az üzenetek visszafejtése is.

A telefontársaságok egy 1994-es törvény értelmében már ma is kötelesek a bűnüldözési szervezetek lehallgatási igényeit kiszolgálni, de nem tudnak mit csinálni a titkosított üzenetekkel. A kommunikációs szolgáltatók pedig nem is tárgyai ennek a törvénynek. Az formálódó elképzelések szerint:

  • azoknak a kommunikációs szolgáltatásoknak, melyek titkosítják az üzeneteket, képesnek kell lenniük a visszafejtés biztosítására is;
  • azoknak a külföldi szolgáltatóknak is, melyek az Egyesült Államok területén üzleti tevékenységet végeznek, biztosítaniuk kell a lehallgatás feltételeit;
  • egyenrangú felek közötti kommunikációt biztosító szoftverek fejlesztőinek újra kell tervezniük rendszerüket a lehallgatás biztosítására.

Nagy vita várható ebben a kérdésben. A kritikusok szerint ez alapvetően változtatja meg az Internet jellegét, támadást jelent a szabadság ellen. A támogatók szerint mindössze annyi történik, hogy biztosítják a telefónia világában szokásos eljárások megvalósíthatóságát az új kommunikációs eszközök világában is.

A másik elképzelést már be is terjesztették a törvényhozásnak (bár ez önmagában még nem jelent semmit). Az a célja, hogy megteremtse a jogi feltételeket ahhoz, hogy Igazságügyi Minisztérium utasíthassa az internetszolgáltatókat, névbejegyzéssel foglalkozó cégeket a szellemi tulajdon védelmét biztosító törvények megsértésével (magyarul lopott filmek, szoftverek, számítógépes játékok terjesztése) működő webhelyekhez való hozzáférés megszüntetésére. A külföldről működő ilyen webhelyek esetében a hirdetési hálózatok, pénzügyi szolgáltatók, névkiszolgálókat működtetők, internetes szolgáltatók utasításra meg kellene, hogy szüntessék szolgáltatásaikat ezen helyek számára. Továbbá az Igazságügyi Minisztérium fenntartana egy nyilvános feketelistát azon webhelyekről, melyeket törvénysértő tevékenységgel gyanúsít, ösztönzendő az ezen szereplő webhelyek kiszolgálásának megszüntetését. Az amerikai filmipar természetszerűleg üdvözli a kezdeményezést, mások elkeseredetten támadják.

Forrás:
U.S. Tries to Make It Easier to Wiretap the Internet, Charlie Savage, New York Times, 2010. szeptember 27.
Combating Online Infringement and Counterfeits Act, Bill Summary & Status 111th Congress (2009 – 2010) S.3804
Advocacy group slams online-piracy bill as censorship, Gautham Nagesh, The Hill, 2010. szeptember 22.
Stop the Internet Blacklist!, Demand Progress, 2010. szeptember

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.