Skip to main content
közigazgatás: külföldönMesterséges Intelligencia (MI)

Kína MI-versenystratégiája: olcsó tokeneken alapuló, széles körűen használt rendszerek

By 2026. június 14.No Comments

„Kína vezető MI-vállalata, a DeepSeek áprilisban jelentette meg V4 modelljét, olyan promóciós áron, amely észak-amerikai versenytársai modelljeinek költségéhez képest csupán töredéknek számít. Ez a kínai MI-szektor tágabb trendjét tükrözi: a kínai vállalatok nem közvetlenül az olyan cégekkel versenyeznek, mint az OpenAI, az Anthropic vagy a Google, amelyek prémium áron kínálnak élvonalbeli szolgáltatásokat, hanem a széles körű elterjesztésre és az olcsó tokenekre építő stratégiát követnek, hogy világszerte piaci részesedést szerezzenek. Európa számára ez annak kockázatát hordozhatja, hogy az MI-fejlesztés alapjaként gyorsan függőség alakul ki a kínai modellektől, miközben az európai tehetség is a kínai rendszerek fejlesztését erősítheti.

Számos kínai MI-vállalat követte a DeepSeek modelljét. Olyan modelleket építenek, amelyek teljesítményükben megfelelőek, de nem élvonalbeliek; ehelyett a magas számítási hatékonyságra összpontosítanak, ami csökkenti a felhasználói költségeket. Modelljeiket nyílt forráskódú platformokon is elérhetővé tették, ami azt jelenti, hogy bárki ingyenesen használhatja, finomhangolhatja és hosztolhatja őket, szemben a jelenlegi nyugati piacvezetők zárt tulajdonú modelljeivel. A kínai modellek letöltései a Hugging Face nyílt forráskódú platformon 2025 vége óta meghaladták az amerikai modellekét. A teljesítmény alapján rangsorolt tíz vezető nyílt súlyú modell közül az első hét mind kínai.

Ez a megközelítés támogatja széles körű elterjedésüket, különösen azokon a területeken, ahol a költség kulcsfontosságú szempont. Ennek egyik szembetűnő példája az MI-alapmodellek tudományos kutatásban való alkalmazása. 2024-ben a kínai MI-modellek kutatási célú használata meghaladta az amerikai modellekét. Még egyes Szilícium-völgyi vállalatok is hibrid megközelítéssel kísérleteznek: a kulcsfontosságú döntéshozatali feladatokat prémium kategóriás amerikai modellekre bízzák, míg az alacsonyabb szintű végrehajtási feladatokat kínai modellekre.

Az ügynöki (ágensalapú) MI térnyerése – amely MI-„ügynököket” alkalmaz összetettebb feladatokra önálló megoldások létrehozásához – drámaian megnövelte az MI-modellek használatát. Ez várhatóan még fontosabbá teszi a költségszempontokat. A kínai MI-vállalatok gyakran nem tudnak közvetlenül profitálni külföldi forgalmukból, mivel a nyílt súlyú modelljeiket hosztoló platformok realizálják a nyereséget; árversenyképességük és széles körű elérhetőségük azonban már biztosított számukra egy hídfőállást a globális ökoszisztémában.

Wendy Chang, a MERICS vezető elemzője szerint: „Azzal, hogy modelljeiket széles körben elérhetővé és költséghatékonnyá tették, a kínai vállalatok alternatív utat találtak arra, hogy versenyben maradjanak a globális MI-versenyben. A nyílt forráskódú közösségben való erős jelenlétre és a rendkívül alacsony tokenárakra támaszkodva a stratégia világszerte piaci részesedés megszerzésére törekszik, még akkor is, ha ez nem eredményez azonnali profitot.””

Forrás:
China’s AI competition strategy: Wide dispersion, cheap tokens; Wendy Chang; Mercator Institute for China Studies (Merics); 2026. június 3.