„Az egerszegi lesz a legnagyobb, várhatóan 79 település tartozik hozzá, míg a kanizsai 49, a lenti 51, a letenyei 26, a keszthelyi 33, a zalaszentgróti pedig 20 települést foglal magába. Bár volt róla szó, hogy előbbre hozzák a járások létrehozását, most eldőlt, hogy mégiscsak 2013 elején kezdik meg működésüket a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként. A járások intézik a ma még jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyeket, s azokat, amelyek most a kormányhivatali szakigazgatási szervek kirendeltségeihez, irodáihoz tartoznak.
Nem lesz kevés a hat járás?- kérdeztük Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízottól.
Én nem tartom kevésnek, véleményem szerint reális, szakmailag megalapozott tervezet született. A közigazgatás átalakításának célja, hogy elérhető közelségben, magas színvonalon és olcsóbban biztosítsuk az államigazgatási szolgáltatásokat. Ha több járás jönne létre, az növelné a kiadásokat. A zalai területi lehatárolás annak a követelménynek is megfelel, hogy ne kelljen 30 kilométernél többet utazni a hivatali ügyek intézéséhez. Az pedig, hogy hat járás lesz a megyében, nem jelenti azt, hogy csak hat helyen zajlik majd ügyintézés. Országosan 175 járás jön létre, de 300 kormányablakot terveznek, tehát nem járási székhelyen is nyílhatnak kormányablakok – mondta a kormánymegbízott.Az önkormányzatoktól még a járási területbeosztás tervezetének nyilvánosságra hozatala előtt érkeztek kérések a kormányhivatalba a hovatartozásokat illetően.
– Zalacsány vezetése szerette volna, ha a település a leendő keszthelyi járáshoz kerül, mert jobb a tömegközlekedés, mint Zalaszentgrót felé, Hévíz és Zalakaros térségéből pedig olyan jelzés érkezett, hogy örömmel vennék, ha a két város járási székhely lehetne. Letenyéről is hasonló kérés érkezett, amit részben azzal indokoltak, hogy nagy a munkanélküliség, ezért fontos lenne megtartani a munkaügyi kirendeltséget. Valamennyi kérést továbbítottam a minisztériumba – jelezte Rigó Csaba.Zalacsány és Letenye kérése a tervezet szerint teljesül, Hévíz és Zalakaros azonban várhatóan nem lesz járási székhely.
– Szerettük volna ezt elérni, ugyanakkor látjuk, mi volt az akadálya: tényleg nem tűnt volna logikusnak, hogy Keszthely közelségében még egy járási székhely legyen – kommentálta a tervezetet Papp Gábor, Hévíz polgármestere. – Örömmel vennénk azonban, ha kormányablak nyílna a városban, s a jövőben is helyben lehetne államigazgatási ügyeket intézni. Ehhez infrastruktúrát is tudunk biztosítani. Ebben az esetben Hévíz nem veszítene el számos, fontos jogosítványt, s olyan speciális ügyekben sem kellene máshová menni, mint a külföldi ingatlanokkal kapcsolatos, nálunk már nagy rutinnal folytatott ügyintézés.A járások nem igazodnak az előző kormány által kialakított kistérségi rendszerhez. Zalában kilenc kistérség van, a térségi központok közül Zalakaroson és Hévízen kívül Pacsa sem lesz járási székhely. Az utóbbit a keszthelyi járáshoz sorolják. Pacsa 2007 őszén vált kistérségi centrummá, ez tette lehetővé, hogy okmányiroda nyíljon a településen.
Vigh László, a pacsai kistérség elnöke, fideszes országgyűlési képviselő szerint nem jelent presztízsveszteséget, hogy Pacsa nem lesz járási székhely. Kérte viszont, hogy legyen kormányablak a városban. Szabó Erika államtitkár minapi nyilatkozata alapján nyitott kapukat döngetnek azok a települések, amelyek okmányirodát működtetnek, s szeretnék, ha az ottani szolgáltatások helyben maradnának. Az elhangzottak szerint ugyanis az okmányirodák nem szűnnek meg, hanem kormányablakká alakulnak, az önkormányzati fenntartást felváltja az állami működtetés.
Vigh László, aki Felsőrajk polgármestere is egyben, a falu szemszögéből elmondta: bár a keszthelyi választókerületbe tartozik, a kanizsai járásba illesztették. Szerinte ez változni fog, mert úgy tudja, a járásokat a választókerületekhez kell igazítani. Amúgy majdnem mindegy, hogy közigazgatásilag hová tartoznak, vélekedett.
– Számos ügyet az ország bármelyik okmányirodájában elintézhetünk, például személyit készíttethetünk, s ez ezután is így lesz. Vannak persze más ügyek is, építésügyekben például nem lehet így válogatni, de azok adminisztrációját sokszor nem az ügyfél, hanem a megbízottja, a tervező végzi – érvelt a képviselő.
Zalalövő a megye egyetlen városa, amely nem válhatott önálló kistérségi székhellyé, mert csak megyehatáron túli településekkel tudott volna elég nagy területi egységet alkotni. A járások sem léphetik át a megyehatárokat, így Zalalövőn nem lepődtek meg, hogy nem kapnak járási székhelyi rangot. Remélik azonban, hogy államigazgatási ügyekben a jövőben sem kell Egerszegre utazni, mondta Vertetics László polgármester.
Baracskai József, Zalaszentgrót polgármestere,a Demokratikus Koalíció tagja üdvözölte, hogy járási székhely lesz a város, bár négy településsel kisebb lesz az illetékességi területe, mint a mostani kistérségé. Az egész járási rendszerrel kapcsolatban vannak azonban fenntartásai.
– Az önkormányzatoktól rengeteg feladatot elvesz az állam és a járásokhoz rendeli azokat, szerintem ezzel sérül az önkormányzatiság. Félő, hogy az átszervezés során nagyon sok munkahely megszűnik az önkormányzatoknál, de szerintem nem lesz olcsóbb a feladatellátás, mert a járásokban is ki kell alakítani az apparátusokat. Sok a nyitott kérdés, én például azt sem értem, hogyhogy a kisebb lakosságszámú Vas megyében miért hoznak létre eggyel több járást, mint Zalában.”
Forrás:
Zala 9 kistérségi székhelyéből 6 lenne járási központ, Zalai Hírlap, 2012. január 11.
