„
- 2014 és 2020 között 17 milliárd euró összegű támogatást bocsátottak rendelkezésre az uniós vállalkozások innovációs és növekedési potenciáljának megerősítésére
- A piacközeli kutatás finanszírozása nem irányult szisztematikusan a legnagyobb kereskedelmi vagy innovációs potenciállal bíró projektekre
- Nem követték nyomon a projekt résztvevőinek gazdasági teljesítményét és innovációs kapacitását
Az Európai Számvevőszék ma közzétett jelentése szerint a Horizont 2020 – az Európai Unió 2014–2020-as időszakra szóló kiemelt kutatási programja – „Ipari vezető szerep” elnevezésű prioritása keretében a piacközeli kutatás finanszírozása nem irányult kellő mértékben az innovatív ötletek és termékek kereskedelmi hasznosítására. Bár a számvevők elismerik, hogy a munkaprogramok megfeleltek az Unió stratégiai prioritásainak, több ajánlást is tesznek a technológiatranszfer előmozdítása és a piaci elterjesztés támogatása érdekében, valamint felszólítanak a nyomon követés tökéletesítésére és a tartós gazdasági érték felmérését szolgáló módszerek alkalmazására.
„Ahhoz, hogy valóban betölthesse ipari vezető szerepét, az Uniónak következetesen oda kell hatnia, hogy a közberuházások piacérett innovációt, a magánszektor erőteljesebb részvételét és fenntartható gazdasági növekedést eredményezzenek. Ez nem mindig volt így” – jelentette ki Petri Sarvamaa, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – „Tartós szakadék áll fenn a kutatás és a kereskedelmi hasznosítás között, még a piacközeli kutatás esetében is. Biztosítani kell, hogy az uniós kutatási és versenyképességi programok következő generációja révén ez a szakadék jelentősen csökkenjen.”
A Horizont 2020 „Ipari vezető szerep” programjának jelentős részét – mintegy 13,6 milliárd eurót – arra fordították, hogy segítsék az uniós vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) új technológiák kifejlesztésében és az innovatív ötletek kereskedelmi lehetőségekké alakításában. A számvevők szerint azonban nem egyértelmű, hogy a finanszírozás hogyan igazodott a kkv-k üzleti igényeihez. Azt is megállapították, hogy még a Horizont 2020 „Ipari vezető szerep” elnevezésű prioritása keretében is, amelynek elvben a kereskedelmi hasznosításhoz legközelebb álló kutatást kell támogatnia, a finanszírozás mintegy felét nonprofit szervezetek (kutatószervezetek, egyetemek és más oktatási intézmények) kapták.
Az „Ipari vezető szerep” programnak az is konkrét célkitűzése volt, hogy az Európai Beruházási Bank Csoport által kezelt InnovFin pénzügyi eszközök (például részvények és hitelek) révén elérhetőbbé tegye a kockázatfinanszírozást a kkv-k számára. A számvevők megállapítása szerint azonban az InnovFin finanszírozásának zöme nem jutott el a kkv-khoz, és nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy ezek a pénzügyi eszközök eredményesen támogatták-e az innovációs és kereskedelmi végeredményeket. Pozitívum, hogy a számvevők szerint a kkv-támogató eszköznek – a program harmadik finanszírozási opciójának – a vissza nem térítendő támogatásai eredményesen segítették elő a technológiatranszfert. A kereskedelmi bevezetés azonban itt is csak szerény mértékű volt a finanszírozási problémák, a hasznosítás gyenge tervezése, a szabályozási akadályok, valamint a kutatási eredmények elégtelen terjesztése és hasznosítása miatt.
Sem a Horizont 2020, sem a jelenlegi Horizont Európa program nem tartalmaz a pályázók innovációs kapacitásához kapcsolódó támogathatósági követelményeket, így a pénz esetleg nem a legerősebb innovációs potenciállal bíró projektekre irányul. Ezenkívül az Európai Bizottság nem értékelte a finanszírozott szervezetek innovációs kapacitását, illetve üzleti teljesítményét, ami miatt nehezebb volt megállapítani, hogy járt-e tartós gazdasági előnyökkel az uniós finanszírozás.
Végezetül, ami a piacközeli kutatás jövőbeli uniós finanszírozását illeti, a számvevők hangsúlyozzák, hogy a közberuházások megtérülésének maximalizálásához elengedhetetlen lesz a kereskedelmi hasznosításra, a kapacitásbővítésre és a mérhető hatásra való nagyobb összpontosítás.
Háttér-információk
A Horizont 2020 az Unió nyolcadik kutatási és innovációs keretprogramja volt, mintegy 79 milliárd eurós költségvetéssel (77 milliárd euró alapfinanszírozás, valamint az Euratom-program keretében a nukleáris kutatás kiegészítő finanszírozása). Az „Ipari vezető szerep” elnevezésű prioritás mintegy 17 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezett. Ennek 80%-át ebben a hat ágazatban fordították a vezető szerep elérésére: IKT, nanotechnológiák, fejlett anyagok, biotechnológia, korszerű gyártás és feldolgozás, valamint űrkutatás. A költségvetés fennmaradó része az innovatív vállalkozások kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférésének javítását, valamint a kkv-k innovációs kapacitásainak támogatását szolgálta.
Várakozásunk szerint a mai ellenőrzési jelentés hasznos hozzájárulás lehet az uniós kutatási és versenyképességi programok következő generációjának előkészítéséről szóló vitában. A Számvevőszék már véleményt bocsátott ki a következőkről: az Európai Versenyképességi Alapra vonatkozó javaslatok, valamint a Horizont Európa utódprogramja a következő hosszú távú uniós költségvetési időszakra.
Kapcsolódó hivatkozások
- Különjelentés 24/2026: Az innováció és a versenyképesség uniós finanszírozása – A Horizont 2020 „Ipari vezető szerep” prioritásának keretében kevés figyelmet fordítottak a piacközeli intézkedésekre
- Fő tények és megállapítások
”
Forrás:
Az uniós támogatás nehezen tudja áthidalni a kutatás és a kereskedelmi hasznosítás közötti szakadékot; Európai Számvevőszék; 2026. október 15.
