„A magyar jogszabályalkotás színvonala erősen közepes alatti. A gyors jogszabályalkotás gátolja a minőség előállítását” – a Rádió Orient műsorában Gyergyák Ferenc értékelte a magyarországi kodifikációs folyamatokat. Az Új Magyar Közigazgatás főszerkesztője Dudás Ferenc közigazgatási szakértő műsorában elmondta, a jó jogszabály átlátható és a közvélekedéssel is egybeesik. Gyergyák a közigazgatási rádió Kodifikációs Akadémiájában számos rossz és jó gyakorlatot osztott meg a hallgatókkal.
A kodifikáció kezdetben csak a törvénykönyvek összeállítását jelentette, azonban napjainkban a központi és a helyi jogalkotást is ide értjük. Gyergyák Ferenc a Rádió Orient műsorában elmondta, a központi jogszabályok csupán a keretet adják meg, amelyet a helyi önkormányzat rendeletei töltenek meg tartalommal. Az Új Magyar Közigazgatás főszerkesztője kiemelte, az emberek az államhoz leginkább a helyi jogalkotáson keresztül kapcsolódnak.
Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége a kodifikátorok képzéséről is beszélt. Gyergyák elmondta, az alapokat felsőoktatási intézményekben, majd szakirányú képzéssel lehet elsajátítani. Hozzátette: sajnos Magyarországon nincsenek klasszikus értelemben vett kodifikációs iskolák. Továbbá kiemelte, a jogi ismeretek elsajátítása mellett a szakmában elengedhetetlen a logika, a rendszerszerűség, a tervszerűség, a folyamatos továbbképzés és az évtizedes gyakorlati tapasztalat. „Fontos megemlíteni, hogy nem létezik hibátlan jogszabály. A kodifikátor legfőbb célja az alkalmazhatóság és a hibák minimalizálása”.
A kodifikátornak nem szabad szerepet tévesztenie – hangsúlyozta Gyergyák. A kodifikátor feladata a jogalkotó által meghatározott cél eléréséhez szükséges szabályozás, résszabályozás kidolgozása. „Alternatívákat kell készíteni, amelyek döntéshelyzetbe hozzák a jogalkotót” – foglalta össze. A műsor házigazdája, Dudás Ferenc hozzátette: a jogalkotónak is nagy felelőssége van. „A dolgok megfelelő működéséhez felelősségérzet és azonosulás szükséges” – mondta a közigazgatási szakértő.
Gyergyák a hatásvizsgálat kérdéskörét is érintette. Az előzetes szükségességi vizsgálat célja az indokolatlan jogalkotásnak bürokratikus akadályt állítani. Az előzetes hatásvizsgálati eljárások ritkaságának két oka van véleménye szerint: az idő hiánya, illetve az, hogy a jogalkotó nem minden esetben kíváncsi az eredményre – összegezte a főszerkesztő.
A Rádió Orient vendége kiemelte, a magyar jogalkotás színvonala nem kielégítő. „A helyzetet erősen közepes alattinak ítélem meg. A parlament gyors jogalkotási dömpingjében nem is lehet jó minőséget előállítani” – mondta. Gyergyák a helyi kodifikáció szintjét jobbnak látja. „A helyi rendeletek alkotói több információval rendelkeznek, emellett közvetlen visszacsatolást is kapnak döntéseikről.”
Dudás Ferenc műsorának vendége pozitív és negatív jogalkotási példákat is említett. „A jó jogszabály átlátható, áttekinthető és a közvélekedéssel is egybeesik. A rossz rendelkezés ezzel ellentétben túlszabályozott, túlmagyarázott és a túlzott szakszerűség miatt értelmezhetetlen. Erre példa egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei községi helyi állattartási rendelet, amely kimondta:’… a pajtában a viharlámpát olyan magasra kell akasztani, hogy azt se ember, se állat a farkával le ne verje.”
Forrás:
Meddig ér a kutya farka? – avagy milyen a jó jogszabály, OrientPress, 2012. február 3.
