„…A kabinet tavaszi törvényalkotási programja szerint a KIM februárban terjesztené be a parlament elé a járások feladatait és jogkörét megszabó törvényjavaslatot, a határokat viszont elég június 30-ig megszabni. A döntés azért is csúszhat, mert nemcsak a kormánypárti frakciókban, de a kormányon belül is éles viták folynak még a javaslatról.
Olvadó biztosíték
A nyomást látva Navracsics Tibor még a tárca eddigi legfontosabb alapelvét is kész feladni. Korábban ugyanis leszögezte, hogy a 175-ös szám kőbe van vésve, ha a képviselők, polgármesterek új körzetet követelnek, vegyék figyelembe, hogy ez egy másik járás megszűnését eredményezheti. Február 15-én viszont az mno.hu-nak azt mondta, a járások száma csak a társadalmi egyeztetés első szakaszában volt fix, mert tartott tőle, hogy már az elején „szétrobban a vita”.Az év elején bemutatott javaslat miatt nemcsak a kormánypárti frakciók berzenkednek. A társadalmi vita rengeteg javaslatot eredményezett. Két héttel ezelőtt Csonka Ernő, a minisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek azt mondta, a januári egyeztetés alatt 775 kezdeményezés futott be a KIM-hez: ezekben 400 település jelezte, hogy más járásba akar kerülni, a kérések harmada pedig arra vonatkozott, hogy tegyék máshova a központot.
…
Vakrepülés a térkép felett
A fideszes képviselők azért is tiltakoznak a KIM tervei ellen, mert a parlamenti frakcióban az a hír terjedt az egri tanácskozáson, hogy a minisztérium kiszervezte egy céghez a járási felosztás kialakítását. A hvg.hu kérdéseire küldött válaszlevelében a közigazgatási tárca azt írta, a járási koncepció kidolgozását a Hétfa Elemző Központ Kft. végezte el 23,6 millió forintért.A Hétfa honlapján elérhető tanulmány szerint a KIM vezetőinek felkérésére készítették a vizsgálatot 2011 márciusa és szeptembere között. A Hétfa szociológus, közgazdász, geográfus kutatói a tanulmányban többször jelezték, úgy kellett a modelleket felvázolniuk, hogy fogalmuk sem volt, mit akar a kormány a járásokkal kezdeni: nem tudták, milyen feladataik lesznek és mennyi pénzből fognak működni.
Ugyanakkor közvélemény-kutatásukra hivatkozva arra is figyelmeztették a tárcát, hogy a lakosság nem hajlandó 20 kilométernél többet utazni az ügyei intézéséért. Ezért, ha a kormány azt szeretné, hogy valóban magukénak érezzék a járásokat, ha ügyfélbarát bürokráciát akar, akkor ez több iroda felállítását igényli, ami sok pénzbe kerül.
„Adatbázist készítettünk arról, hogy a hazai igazgatásnak milyen egységei vannak, és azok hol találhatók, mekkora az egyes hivatalok vonzáskörzete és mennyire fedik egymást. Ilyen felmérés korábban nem volt” – mondta a hvg.hu-nak Csite András. A Hétfa kutatási igazgatója szerint nem ők készítették a minisztérium honlapjára kikerült beosztást, az elemző intézet négy változatot készített – 104-es, 160-as, 221-es és 342-es felosztást ajánlva –, a minisztérium pedig a kutatásaikat felhasználva saját maga alakította ki a 168 járásból álló rendszert. A Hétfa és a KIM térképeit összehasonlítva látható, hogy a tárcánál átrajzolták az elemzők beosztását, ráadásul a kutatóintézet Budapest körzetesítésével egyáltalán nem foglalkozott.
Ki fizeti a révészt?
Ha a minisztérium valóban polgárbarát igazgatást akar, akkor legalább 250 központot kellene kijelölnie, különben a járások túl nagyok lesznek, a lakosok pedig túl sokat kellene, hogy utazzanak – szögezi le a Hétfa tanulmánya. Egy kormányzati forrás szerint ilyen sok járás 100 milliárdos összegbe kerülne, hiszen ha a kabinet ragaszkodik az egyablakos ügyintézéshez, akkor több, most még a nagyvárosokban lévő irodát (földhivatalt, munkaügyi központot, okmányirodát) kellene kitelepíteni.A közigazgatási tárca január elején viszont a Magyar Nemzet internetes oldalával azt közölte, az átalakításra csak 15-20 milliárd forint van. Egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás szerint a pénzhiány szerepet játszott abban, hogy végül 168 vidéki járást rajzoltak meg a minisztériumban. Szerinte ha a kormány úgy dönt, hogy a járási hivatalokba vonja kisebb ügyek intézését is – így az anyakönyvezést, a házasságkötéseket, a szociális ügyek kezelését –, akkor az rengeteg kellemetlenséget okoz majd az utazni kényszerülő polgároknak, akik eddig helyben intézték ezeket az ügyeket (a KIM 2010-es adatai alapján a helyi jegyzők, hivatalnokok 11 millió ügyet intéztek). Csite András, a Hétfa igazgatója a hvg.hu-nak elmondta, nemcsak pénzügyi gondokat okozna 250 járás kialakítása: a közgazdász szerint Magyarországon legfeljebb 100-150 olyan város van, amelynek van vonzáskörzete és tömegközlekedési szempontból is alkalmas a járásközpont szerepére. Ugyanakkor Csite szerint abban már minden kutató és döntéshozó egyetért, hogy az 1990-ben kialakított 3200 önkormányzati hivatalt nem érdemes, ésszerűtlen fenntartani.
A KIM-et kritizáló polgármestereket nemcsak a körzethatárok kialakítása zavarja, attól jobban tartanak, hogy az iskolák és az egészségügyi intézmények államosítása mellett a hivatali funkcióikat is elvonják tőlük és a forrásokkal együtt a járási kormányhivatalokhoz telepítik – teljesen kiüresítve ezzel az 1990-ben kialakított önkormányzati rendszert. A hvg.hu által megkeresett polgármesterek szerint ezzel értelmét veszítenék a 2004 után létrejött – jelentős pályázati pénzekből kialakított – önkéntes társulások, kistérségek is.
…
A legfontosabb frontvonal most nem az ellenzék, illetve a parlamenten kívül a településeken is egyeduralkodó kormánypártok között húzódik, hanem a Fideszen belül. A fideszes politikusok leginkább azért bírálják a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a határokat tartalmazó terv kidolgozásába sem vonták be őket. A kormány szeptember 1-jén – a Jó Állam nevet viselő program keretében – rendeletben határozta meg a határok kialakításának alapelveit, ám a hvg.hu által megkeresett településvezetők azt mondták, januárban szembesültek először a minisztérium terveivel. A KIM sajtóosztálya ezzel szemben válaszlevelében azt írta, a terv kidolgozását egy 1000 fő bevonásával végzett vizsgálat előzte meg, ráadásul e-mailben megkeresték az összes önkormányzati hivatalt, ám a kérdéseikre csak a jegyzők 13 százaléka válaszolt. A felmérést végző Hétfa tanulmányában az olvasható, hogy a jegyzők kétharmada ellenzi a járások kialakítását, többen pedig jelezték, félnek, nem látják, mit akar a kormány, ezért inkább nem nyilvánítanak véleményt. Az is igaz, hogy a jegyzői hatáskört érinti a terv, végső soron pedig tömegesen szűnnek meg majd a jegyzői munkahelyek.Miközben az önkormányzati szövetségek, polgármesterek, vidéki parlamenti képviselők több fórumon kritizálják a tervezetet, a kormányon belül is folynak viták – ezért nem tette még világossá a kabinet, hogy milyen feladataik lesznek a járásoknak. Az egyeztetésre rálátó, név nélkül nyilatkozó közigazgatási szakember a hvg.hu-nak azt mondta, teljesen más szempontokat részesít előnyben a KIM és másokat a Belügyminisztérium (BM). Míg a közigazgatási tárca elsősorban a kormányzati, államigazgatási funkciókra – munkaügyi központok, földhivatalok, okmányirodák – koncentrál, a BM az oktatás, a közmunka, a szociális és egészségügyi feladatok járási szintű centralizálására törekszik. Kormányzati források szerint a miniszterelnök inkább a BM államosító terveit támogatja, ami tovább kuszálja a helyzetet, hiszen a polgármesterek által támadott Navracsics tervei ebből a szempontból inkább az önkormányzatok érdekeit szolgálják.
A kormány máris késésben van: a területi közigazgatásért felelős államtitkár két hete még azt ígérte, február 10-ig benyújtják a törvénycsomagot, ami cikkünk megjelenésekor még nem volt fent a parlament honlapján. A közigazgatási miniszter múlt hét szerdán azt nyilatkozta, a vitákat, feszültségeket látva egyeztetnek még egy kört a képviselőkkel és az önkormányzati szövetségekkel.”
„…Határ a csillagos ég
A járásokat úgy kell kialakítani, hogy a hivatalok a lakosság számára elérhetőek legyenek, ne kelljen sokat utazniuk az ügyes-bajos dolgaik elintézése miatt – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Lázár János, mit vár a KIM-től a kormánypárti frakció.A képviselőcsoport vezetője szerint arról már döntés született a Fideszben, hogy az előzetes tervekkel ellentétben nem 7, hanem a kerületek számával megegyező 23 járást kell létrehozni a fővárosban. A politikai és a szakmai elvárások miatt jelentős mértékben megdrágulhat a közigazgatási reform – egy kormányzati forrás szerint akár 100 milliárd fölé futhat –, pedig a KIM január elején a Magyar Nemzetnek még azt közölte, az átalakításra csak 15-20 milliárd forint jut.
Az önkormányzati vezetők nemcsak a körzetek száma, a határok esetenként furcsa, a közlekedési és földrajzi adottságokat figyelmen kívül hagyó meghúzása miatt idegesek, hanem a járási funkciók meghatározása miatt is. A közigazgatási tárca mostanáig nem tette közzé, hogy milyen szerepet szán a járásoknak, viszont a frakción belüli egyeztések során nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes állami funkciók – a nagyobb városokban elérhető földhivatalok, munkaügyi központ – „letelepítése” mellett számos, jelenleg az önkormányzatoknál lévő ügyintézés „feltelepítésére”, azaz elvonására is sor fog kerülni 2013-tól.
Kiürülő önkormányzatok, növekvő bürokrácia
Információink szerint a képviselőkkel közölték a kormány szakemberei, hogy a jövőben járásokhoz kerülnek az okmányirodák, a hagyatéki, az anyakönyvi, a házasságkötési és a gyámügyek. Bár az építési engedélyeztetés első foka az önkormányzatoknál maradhat, a másodfok szintén a járási hivatalokhoz kerül. Forrásaink szerint ez azért is bosszant több fideszes önkormányzati politikust, mert az önkormányzatiság kiüresedésétől tartanak. A szabálysértési ügyek már áprilistól átkerülnek a fővárosi, megyei kormányhivatalok hatáskörébe, az oktatási és az egészségügyi intézmények államosításával pedig a települések ezeket a feladataikat – és velük a milliárdos állami normatívákat – is elveszítik.Az igazgatási funkciók elvonása után már csak az egyes szociális ügyek és a település-üzemeltetés marad az önkormányzatoknál. Míg a nagyobb településeken, várásokban a helyi tömegközlekedés fenntartása, a vagyongazdálkodás jelentős feladatokat ró továbbra is a hivatalokra, a kisebb falvak önkormányzatai – illetve a köztük létrejött kistérségi társulások – a járási rendszer kialakításával lényegében teljesen kiürülnek majd.
Ez további forráselvonást jelenthet az önkormányzati szektorban, hiszen az igazgatási feladataikra most pénzt kapnak az államtól. Az egyik fideszes képviselő – aki egyben önkormányzati vezető is – a hvg.hu-nak azt mondta, az igazgatásra, ügyintézésre kapott pénz a kisebb településeken a költségvetésnek akár 40-60 százalékát is kiteheti, így az állami fenntartású járások kialakítása nagy érvágást jelenthet.
„A polgármesterek büszkék arra, hogy hány embernek adnak munkát. Nyilván most a feladatokkal a munkaerőt is átirányítják a járási hivatalba” – hívta fel egy másik szempontra a figyelmet a kormánypárti politikus. Ugyanakkor a képviselő szerint a települési hivatalok dolgozók közül az államigazgatási, ügyintézési feladatok mellett kifejezett önkormányzati teendőket is ellátnak (például megírják a képviselőtestületek elé kerülő határozattervezeteket). Így a járások kialakítása akár a bürokrácia növekedésével is járhat, hiszen az áthelyezett dolgozók helyére a települések újabb munkatársakat kell majd felvegyenek. „Téved, aki azt gondolja, hogy az igazgatási ügyintézés önkormányzati feladat. Kényszerből került 1990 után az éppen létrehozott önkormányzatokhoz, mert 1984-ben megszűntek a járások, és az államnak pedig nem volt apparátusa az ügyintézésre” – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz-frakció egyik jogász-szakpolitikusa.
Információink szerint az önkormányzati politikusok most azért lobbiznak a kormánypárti frakcióban, hogy a gyámsági, hagyatéki vagy anyakönyvi ügyintézést ne telepítsék ki a helyhatóságok épületeiből – még ha papíron a járásokhoz kerülnek is. Ám ez tovább drágítaná a reformot, hiszen a feladatok és a dolgozók átvétele mellett a központi költségvetésnek még irodahelyiségeket is bérelniük kéne az önkormányzatoktól.”
Forrás:
HVG.hu, 2012. február 20.
HVG.hu, 2012. február 21.
Folyik a küzdelem a járások körül, ETK Önkormányzati Klub, 2012. február 21.
