„ Kötelezze törvény az áram- és gázszolgáltatót arra, hogy minden járási székhelyen tartson fönn ügyfélszolgálati irodát, függetlenül a bekötött fogyasztók számától – javasolta a belügyminiszter csongrádi fórumán egy helyi képviselő.
Pintér Sándor följegyeztette kollégájával Murányi László észrevételét, amit támogatandónak tartott. A járások 2013 január elsejétől kezdenek működni, ezzel fejeződik be a magyar közigazgatás történetének legnagyobb átszervezése. Az önkormányzatok jegyzőinél lévő állami feladatokat a járási központban nyitandó kormányhivataloknak adják át. B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízott legutóbbi tájékoztatóján arról beszélt, hogy a megyében nincs vita, várhatóan a mai kistérségi határokkal jönnek létre az új egységek. Így lesz szegedi, hódmezővásárhelyi, szentesi, makói, csongrádi, mórahalmi és kisteleki járás. Murányi javaslata elvileg beépülhet. Ha a járásokkal az a cél, hogy minden állampolgár számára elérhető közelségben legyenek a fontos állami szolgáltatások, logikus, hogy áram- és gázügyben se kelljen messzebb utaznia annak, aki nem telefonon, hanem személyesen akarja megoldani problémáját.
Jelenleg az EDF DÉMÁSZ Zrt. Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Szentesen működtet ügyfélszolgálatot, Mórahalmon és Makón pedig a hét bizonyos napjain nyitva tartó fiókot. Hasonlóan tartja a személyes kapcsolatot a GDF SUEZ is: Szegeden és Hódmezővásárhelyen ügyfélszolgálata van, Szentesen 4 napos irodája, Mórahalmon és Makón 1 napos fiókja.
A jelenlegi ellátottság is kemény küzdelem eredménye. Makó polgármestere, Buzás Péter országgyűlési képviselőként az egyik kezdeményezője volt annak a rendeletmódosításnak, amely 2007-től előírta, hogy a szolgáltatók legalább fiókirodát nyissanak a kistérségi központokban. Az energiatörvény tavalyi módosítása viszont engedményt adott. Lehetővé tette, hogy csak abban a kistérségben működtessenek fiókot, ahol az ellátott felhasználók száma meghalad egy bizonyos mennyiséget. Ami az áramszolgáltatást illeti, a 26 ezres mórahalmi kistérség még épp a vonal fölött maradt. A gázszolgáltatónak ugyan nem lett volna kötelessége fönntartani az itteni irodát, de az önkormányzattal folytatott tárgyalás eredményeképpen mégis nyitva tart heti egy napon, és üzleti bérleti díjat fizet a helyiségért. A 18 és fél ezres kisteleki és a 23 ezres csongrádi kistérség azonban a vonal alá került. Ez a csongrádiakat különösen fájdalmasan érintette, mint minden ilyen veszteség az utóbbi két évtizedben, a régi nagyobb munkaadók gyengélkedésétől a szülőotthon megszüntetéséig.
– Azoktól az idősebb emberektől, akik feszélyezve érzik magukat telefonálás közben is, nem szabad elvárni, hogy egy automata call center géphangjával társalogva majd elboldogulnak – mondja ki a döntő érvet Murányi László.”
Forrás:
Gáz és villany – járási szinten, Bakos András, Délvilág/delmagyar.hu, 2012. február 29.
